Középpontban a Csongrád megyei szakképzés: Növelni kell a hozzáadott értéktermelő képességet
A piaci szereplők termelékenységének növelése nélkül elképzelhetetlen, hogy az egyre fokozódó munkaerőhiányt orvosolják, addig ugyanis, amíg nem kapnak piacképes fizetést a dolgozók, elvándorolnak – közölte Kőkuti Attila kamarai alelnök a Szakképzési Roadshown.
A munkaerőhiány évek óta ismert probléma, és
Kőkuti Attila
, a Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke, a kamara ipari alelnöke úgy látja, még csak a folyamat elején járunk. A képzés színvonalát, módszereit és irányait próbálják kijelölni a szakemberek, ám ez csak hosszú távon, 8-10 év múlva hozhat eredményt. „A ma problémája a termelékenységben keresendő, tudomásul kell venni, hogy a vállalkozások zömének bért kell tudnia emelni. Ehhez az szükséges, hogy a saját termelékenységét tudja emelni, ez a kulcskérdés” – hangsúlyozta a Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságának elnöke a Szakképzési Roadshown, amelyre a szakképzés résztvevőit invitálták a kamarai székházba. Első körben a problémák elemzésére vállalkoztak, ötleteket és javaslatokat vártak a roadshow résztvevőitől, ami alapján javaslatokat tudnak tenni az illetékes szaktárca felé. Kőkuti Attila kérdésünkre elmondta, természetes folyamatnak tekinthető, hogy a szakképzés kicsit lassan idomul a piaci igényekhez, a fő probléma nem is a képzési rendszerben, hanem a piaci szereplőkben keresendő. A kamarai alelnök tapasztalatai szerint a cégek hozzászoktak ahhoz, hogy találnak munkaerőt, ám uniós csatlakozásunk után kinyílt az európai piac, s ehhez alkalmazkodniuk kellene a piaci szereplőknek. Vagyis a munkaerő egy része mindaddig el fog menni, amíg nem emelkednek a bérek, de több fizetést csak akkor tud adni egy vállalkozás, ha növeli saját termelékenységét. „Egy dolgot tudunk tenni, hogy a képzés színvonalát emeljük. Nemcsak a mai hiányszakmákra kell koncentrálnunk, hanem olyanokra is, amelyek a jövőben Csongrád megye gazdaságát fejleszteni fogják. Itt elsősorban olyan szakmákról van szó, amelyek hozzáadott értéktermelő képességet tudnak növelni egy-egy vállalkozásnál” – fűzte hozzá. Példaként az informatika egyre inkább növekvő szerepét emelte ki, mint mondta, ehhez kapcsolódóan a mechatronika vagy épp a számítógépes tervezés jelentőssé válhat, de mindenképpen olyan területekben kell gondolkodni térségünkben, amelyek nem igényelnek komoly nehézipari hátteret. Az is megfigyelhető, hogy a legtöbb vállalkozás annak kapcsán ismerte fel, hogy gond van a termelékenységével, hogy a kamara elkezdett ezzel a témával foglalkozni, vagyis nem tettek komoly lépéseket. Kőkuti megjegyezte, nem azért fognak majd lépni ezen a területen a vállalkozások, mert a CSMKIK jelezte feléjük a problémát, egyszerűen a piac ki fogja kényszeríteni azt, hogy változtassanak eddigi gyakorlatukon, hacsak nem akarnak tönkremenni. A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság konzultációs fórumán a gazdálkodók véleményét és tapasztalatait is összegyűjtötték, egy koncepciót is készítenek, amelynek célja, hogy segítsék az egyre nagyobb kihívást jelentő munkaerőhiány megoldását.
