A jogalkotás érthetőbbé tételéről, a pontos fogalmazásról szóló kötetet mutattak be

Bemutatták a Jogalkotás érthetően - a pontos fogalmazás művészete című, Katona József Álmos és a Maleczki József által szerkesztett, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet kiadásában megjelent kötetet kedden Budapesten. A magyar és angol nyelvű kötet az azonos címen, 2014-ben rendezett konferencia előadásaiból készült.

A kötet egyik szerkesztője, az intézet munkatársa,

Katona József Álmos

az eseményen hangsúlyozta: a pontos fogalmazás "nemcsak pontosságot, egyértelműséget, hanem közérthetőséget, egységességet" is jelent. A jog minden állampolgárt érint, ezért nem elég pontosan fogalmazni, közérthetőnek is kell lenni - tette hozzá. A pontos megfogalmazásra nemcsak a félreértések elkerülése miatt van szükség, hanem azért is, hogy a minél tisztább szövegezéssel gyorsabbak, hatékonyabbak legyenek a jogi eljárások - mondta. Kiemelte a kötetből Villányi József előadását, amely szerint a magyar közigazgatás és jog nyelve azért is nehezen érthető, mert elsősorban a német joghagyományból merít, és sok kifejezés a német megfelelőjének a tükörfordítása, a tükörfordítások pedig gyakran pontatlanok, félreértelmezhetők. Szavai szerint az is bonyolítja a magyar jogi nyelvet, hogy az Európai Unió (EU) nyelvezete inkább angol és francia hagyományokra épül, amelyek merőben eltérnek a magyartól és a némettől is. Katona József Álmos úgy fogalmazott: ezeket a bajokat pontos, közérthető fogalmazással, a jogi és a lektori szakma együttműködésével lehetne orvosolni. Az intézet ezzel a kötettel ezt szeretné előmozdítani, mivel ez "nemzetstratégiai és nyelvstratégiai" érdek is - tette hozzá.

Mátyássy Miklós

, az Európai Bizottság fordítási főigazgatósága magyar nyelvi osztályának vezetője felhívta a figyelmet: az EU-ban a jogi szövegek többsége angol nyelvű, miközben a szerzők nagy részének nem az az anyanyelve, és ez is sok problémát okoz a fordításoknál. Közölte: a cél a pontos fogalmazás a jogszabályalkotás teljes folyamatában mind a huszonnyolc tagállamban.

Antal Zsolt

, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta: a kötet megerősítette abban, hogy lehet közérthetőbbé tenni a jogi nyelvet a pontosság megtartása mellett. Említette, hogy az egyetemen indítottak egy képzést, amelynek célja volt, hogy a rendvédelmi szóvivőket segítse a közérthetőbb megfogalmazásban. Mint mondta, ebben melléjük állt a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság, majd közösen alkottak egy útmutatót a témában. Pozitív példának nevezte, hogy jogászok, állami vezetők, nyelvészek, médiaszakemberek részvételével kialakítható az az elfogadható nyelvezet, amely a jogi, szakmai követelményeknek is megfelel. Jelezte: a kommunikáció oktatására nem a jelenleg divatos értelemben tekint, hanem úgy, mint közérthető üzeneteket megfogalmazni képes emberek képzésére.