Kecskés D. Gusztáv történész szerint a szovjet-amerikai szembenállás, a hidegháborús érdekszférák katonai vonatkozásának kialakulása, amely lényegében a második világháború végén megtörtént, "eleve lehetetlenné tette", hogy akár ENSZ-katonák, akár más nyugati vagy amerikai katonák megjelenjenek Magyarországon az 1956-os forradalom és szabadságharc idején.
A történész az M1 aktuális csatorna műsorában szerda este azt mondta: a forradalommal kapcsolatban az ENSZ-nek gyakorlatilag nem volt manőverezési lehetősége; a nemzetközi szervezet szerepét a korabeli Magyarország, de részben a világ közvéleménye is túlértékelte.
Kecskés D. Gusztáv
úgy fogalmazott: illúziókat keltett sokakban, hogy az ENSZ sikeresen kezelte a szuezi válságot, de ez csak úgy történhetett meg, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt támogatta ezt. A szuezi válság a két szuperhatalomnak Magyarországgal kapcsolatban "ürügyként" kiválóan használható volt - fogalmazott. A szovjetek megértették, hogy a közvélemény a szuezi történések felé fordul, az jobban "eladható", az amerikaiak pedig, akik az 1950-es évek elejétől hirdették, például a Szabad Európa rádión keresztül, hogy egy vasfüggöny mögötti nép lázadását nem néznék tétlenül, "ráfoghatták" a szuezi válságra, hogy miért nem sikerült megsegíteniük Magyarországot - részletezte. "De mindez csak ürügy volt" - hangoztatta. Közölte: az ENSZ-nek rengeteg anyaga van az 1956 és 1963 közötti Magyarországról, mert a világszervezetben "válsággócnak" tekintették az országot. Kecskés D. Gusztáv szólt arról is, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága az 1956-os magyar menekülthullám sikeres kezelésének köszönheti, hogy megerősödött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.