Magyarország a hazai kihívásai - köztük a tömeges migrációs helyzet kezelése - ellenére továbbra is aktív és megbízható tagja a NATO-nak, a biztonságerősítésben és az elrettentésben is fontos feladatokban működik közre - hangsúlyozta Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten, az MTI-nek adott interjújában.
A vezérezredes elmondta: Magyarország továbbra is teljesíti vállalásait, ugyanannyi katonával vesz részt a NATO-missziókban - köztük Afganisztánban és a Balkánon -, és a nemzetközi hadgyakorlatokban is kiemelkedő a szerepvállalása. Ezek közül - emelte ki - kettő jelenleg is zajlik Magyarországon. A Brave Warrior 2016 és a Black Swan 2016 gyakorlatot csütörtökön
Simicskó István
honvédelmi miniszterrel és
Benkő Tibor
vezérkari főnökkel együtt a NATO Katonai Bizottságának elnöke is megtekintette. Magyarország - részvételével a gyakorlatokban - fontos szerepet tölt be a fegyveres erők felkészítésében, emellett a biztonságerősítő, valamint elrettentő intézkedésekben is fontos tagállam - fejtette ki
Petr Pavel
. Kiemelte Magyarország részvételét a légtérellenőrzési feladatokban, továbbá azt, hogy az úgynevezett NATO-erőket Integráló Elem (NFIU) befogadását is vállalta. A Székesfehérváron működő NATO-parancsnokság egyik célja ugyanis az elmúlt évekbeli orosz agresszióval szembeni elrettentő erő felmutatása. A migrációs probléma elsősorban az érintett országok, valamint az Európai Unió hatáskörébe tartozik - jegyezte meg a vezérezredes, hozzátéve: a NATO elsődleges szerepe, hogy garantálja a tagállamok kollektív védelmét. Ezzel együtt a tömeges migráció nemcsak a kibocsátó országokban, hanem a migrációs útvonalakon is veszélyezteti a biztonság stabilitását, és ezzel összefüggésben egyre inkább megfigyelhető a radikalizálódás, valamint a terrorizmus is. Közölte, biztonsági kérdésként természetesen a NATO is fokozottan figyeli ezt a jelenséget. A NATO azon felül, hogy évek óta jelen van a mediterrán térségben, többször is hangsúlyozta: továbbra is készen áll arra, hogy segítsen az Európai Uniónak. Ennek keretében szerepet vállal a migráció ellenőrzéséhez szükséges intézkedésekben, több mint fél éve segíti az EU Frontex (határellenőrzési) műveletét is, hogy kezelni tudják a Törökországból és a görög szigetekről beáramló tömegeket. A vezérezredes ezzel együtt kiemelte, hogy a migráció feltartóztatásával, katonai intézkedésekkel megvédeni a határokat csak a tünetek szintjén kezeli a problémát. Ennél mélyebbre kell menni, hogy felszámolják az útvonalakat. A kibocsátó országokban nehéz katonailag kezelni a gazdasági fejlődés, a szociális ellátás hiányát, az ezzel összefüggő instabilitást. A helyzet kezeléséhez az Európai Bizottság fejlesztési programját kiegészítve, a helyi képességekre alapozva az ottani katonai, rendőri erők, parti őrség kiképzésével, fejlesztésével tudnak katonailag hozzájárulni. Az érintett területeken a NATO a következő időszakban még szorosabb együttműködésre készül az Európai Unióval - mondta a vezérezredes, aki szerint ha egyesítik forrásaikat, eszközeiket, akkor sokkal hatékonyabban tudják segíteni a térség stabilitását. A NATO Katonai Bizottságának elnökét csütörtökön hivatalában fogadta Simicskó István honvédelmi miniszter. Petr Pavel kiemelte: a magyar honvédelmi miniszterrel megvitatták, miként lehet hatékonyabbá tenni a NATO-EU-együttműködést, hogyan növeljék Európa biztonságát. Egyetértettek abban, hogy még hatékonyabban kell felmutatni Európa erejét és ezáltal is növelni a kontinens biztonságát. A bizottság elnöke nagyon pozitívan értékelte a magyar honvédelem vezetőivel, a miniszterrel és a vezérkari főnökkel folytatott tanácskozását. Elmondta: a fő kérdésekben nincs köztük véleménykülönbség, így a NATO és Magyarország között remek együttműködésre számít. Petr Pavel hozzátette, Simicskó István biztosította arról, hogy Magyarország - az országot és a Magyar Honvédséget is érintő biztonsági kihívások mellett is - teljesíti vállalt kötelezettségeit, kiveszi szerepét a szövetségi feladatokból. A cseh vezérezredes kitért arra, hogy a helyi perspektívából, a helyi tapasztalatok nyomán lehet igazán megérteni egy ország helyzetét, ezért magyarországi látogatásának célja volt az is, hogy többet tudjon meg a migrációs krízis és az azzal összefüggésben hozott intézkedések hátteréről. E tapasztalatait fogja megosztani a NATO védelmi minisztereinek október végén Brüsszelben tartandó tanácskozásán - tette hozzá. Petr Pavel pozitív fejleményként értékelte, hogy több európai NATO-tagállam - köztük Magyarország is - megállította a védelmi kiadások folyamatos csökkentését, és már növeli a védelmi költségvetés keretét. A vezérezredes azonban kiemelte: nem csak az a lényeg, hogy a védelmi költségvetés elérje a GDP 2 százalékát. Az is fontos, hogy a tagállamok valós képességeket alakítsanak ki és összhangban legyenek a NATO védelmi tervezési rendszerének céljaival. Szólt arról is, hogy a következő időszakban a katonai erejüket és befolyásukat tekintve is jelentős NATO-tagországokban - köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban - elnökválasztás lesz. A NATO-t is érinti, hogy a megválasztott vezetők milyen katonai, NATO-politikát folytatnak majd, így a következő év sok szempontból más lesz, mint az eddigiek - fejtette ki. A NATO Katonai Bizottságának elnöke pénteken udvariassági látogatást tesz Áder János köztársasági elnöknél, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternél is, péntek délután pedig előadást tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.