Kakas Béla: A kohéziós politika révén lehet kitörni a szegény rokon kategóriájából

A 2020 után megvalósuló megújult uniós regionális politikáról tanácskoztak Brüsszelben az Európa régióinak és helyi szervezeteinek képviselői, amelyen a Megyei Önkormányzatok Szövetsége egy deklarációt is átadott. Kakas Béla megyei közgyűlési elnök a tanácskozás kapcsán leszögezte, erős Európára van szükség, és a később csatlakozott tagállamok a kohéziós források révén törhetnek ki a szegény rokon kategóriájából.

„Hathatós és megújult regionális politikát 2020 után!” – ezt szeretné a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ), s ezt egy deklarációban is rögzítették, amit

. A MÖOSZ által megfogalmazott dokumentumban azt kérték az aláírók, hogy az Európai Bizottság (EB) gondolja át a 2020 utáni kohéziós politikáját, s ne szüntesse meg azt. Erről is tárgyaltak Brüsszelben az Európa régióinak és helyi szervezeteinek képviselőinek részvételével rendezett tanácskozáson, és át is adták az aláírt deklarációt. A MTI tudósításában az szerepel, hogy a résztvevők egy nyilatkozatot is kiadtak, amiben hangsúlyozták: ahhoz, hogy az európai politikai kezdeményezések mindenkor érvényesek és sikeresek legyenek, az Európai Uniónak elengedhetetlenül szüksége van a regionális és helyi szereplők közreműködésére. A nyilatkozat kiemeli, hogy a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés – a különböző tagállamok és a régiók szereplőinek bevonása révén – nagy jelentőségű az emberek jóléte szempontjából, és jól látható európai hozzáadott értékről gondoskodik. Ezért ezt az átfogó, területi együttműködési politikát tovább kell erősíteni a 2020 utáni időszakban is, és el kell látni megfelelő forrásokkal.

Ribányi József

delegációvezető, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke Brüsszelben azt közölte, hogy alulról kell felépíteni Európát, és nem kötelező érvényű kvóták alapján megszabni a regionális politikai irányokat.

Kakas Béla

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kohéziós politika célja az erős Európa megteremtése. A később csatlakozott országok a támogatások segítségével kitörhetnek a szegény rokon kategóriájából. Ez azért is fontos, mondta, mert Európa gyengül, ami véleménye szerint legjobban az unió a migrációs válságra adott válaszaiban mutatkozik meg. A megyei elnök portálunknak elmondta, a kevésbé és közepesen, valamint a fejlett régiók is elmondták véleményüket a 2020 utáni kohéziós politikával kapcsolatban, de értelemszerűen más és más jövőképük van. „Abban mindenki egységesen egyetértett, hogy folytatni kell a kohéziós politikát, vagyis biztosítani kell forrásokat arra, hogy a hátrányosabb, leszakadó térségek fel tudjanak zárkózni. Az is természetes, hogy egy új költségvetési ciklus megkezdése előtt át kell vizsgálni és újra kell tervezni esetlegesen ezeket a kereteket, törekedve arra, hogy hatékonyabb, innovatívabb és egyszerűbb legyen a források elosztása” – magyarázta Kakas Béla. Hozzátette, állandó változásban a világ, s így az Európai Unió is, elég csak a migrációs válságra gondolni, ami forrásokat von el más területektől, vagy éppen Anglia kilépésére az EU-ból, ami szintén az uniós költségvetés újragondolását vonja maga után. A megyei elnök szerint pont azért fontos a kohéziós politika alapjait időben lefektetni, hogy ne az legyen úgy mond a vesztese ennek. „Azt is fontos látni, hogy a kohéziós politika pontosan azért van, hogy felzárkóztasson térségeket, és ezáltal egységes, erős legyen Európa. Ez azonban csak akkor valósul meg, ha a hátrányosabb helyzetű vagy épp később csatlakozott régiók nem a szegény rokon szerepét kapják” – hangsúlyozta a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a brüsszeli tanácskozás tapasztalatairól.