Immár az önkormányzat sem tagadhatja: UV-szűrő berendezésekre mindenképpen szükség van a tiszta szegedi ivóvíz elérése érdekében. A kérdés csak az, hogy ez mennyibe fog kerülni az adófizetőknek. A legolcsóbb pályázót kizárták az aktuális tenderből, mert karbantartási költségeket számolt volna fel. Igaz, még ezt belevéve is minimum tízmillió forint a különbség a másodikhoz képest, azaz több mint tíz százalékkal lehet drágább a tender győztese - ugyanakkor valami miatt nem hirdettek még nyertest... A programot bonyolító Szeged Pólust is megkerestük az ügyben, akik válaszlevelet is írtak, de ebben kérdéseinkre alig reagáltak.
Korábban többször foglalkoztunk az uniós finanszírozású, 3,7 milliárd forint nagyságrendű Szeged-Algyő ivóvízminőség-javító beruházással. Ismeretes, a szegedi és az algyői önkormányzat társulása tavaly év végén 96 százalékos készültségnél rendkívüli felmondással megszüntette a kivitelező konzorciummal a szerződést, arra hivatkozva, hogy az nem készült el a sokadik határidőre sem. Még a
nyár elejénírtuk meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kimondta: a „Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító projekt II. fázisához kapcsolódó építési és próbaüzemi munkák” tárgyú, tehát a projekt befejezését célzó közbeszerzési eljárás bizonyos elemeit tekintve az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt. Végül ezért megsemmisítették a 2016 áprilisában kiírt, majd a következő hónapban módosított (mintegy 400 millió forintos) tendert, a felhívást és valamennyi ahhoz kapcsolódó ajánlatkérői döntést. A hatóság végül 500 ezer forintos büntetéssel sújtotta a társulást. Az ügyben akkor megkerestük a szegedi önkormányzatot és a lebonyolító Szeged Pólus Nonprofit Kft.-t, azonban nem kaptunk választ egyik féltől sem kérdéseinkre. Azóta sem tudjuk tehát, hogy mi lett a folytatás. Nem tudjuk, a társulás befizette-e a büntetést, vagy megtámadta-e a bíróságon a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát. Egy biztos, új tendert egyelőre nem írtak ki a projekt befejezésére, így az sem világos, hogyan, milyen forrásokból és mikor akarják befejezni az öt kutat érintő technológiai fejlesztést, egyáltalán mi a helyzet az öt vízműteleppel, ezek közül hányat tudtak már (próba)üzembe helyezni (hiszen korábban sajtóhírek szóltak arról, hogy nem mindegyiken lehetett megkezdeni a próbaüzemet, ezt célozta volna a döntőbizottság által megsemmisített tender). Júliusban ehhez kapcsolódóan megjelent viszont egy érdekes, újabb közbeszerzési kiírás, a szegedi önkormányzat fémjelezte társulás az öt - tehát ki tudja, milyen állapotban, fázisban lévő vízműtelephez - két-két ultraviola besugárzással működő fertőtlenítő berendezés (azaz UV-szűrő) szállítására, beszerelésére írt ki pályázatot. Korábban is említést tettünk már arról, az eredeti projekt - az új kiírás által is megerősítve - csak részben érheti el célját, mert ugyan az arzéntől és a nehézfémektől megtisztítja a vizet, viszont a hálózatban megtalálható jelentős mennyiségű baktériumállomány kiszűrésére, elpusztítására nem alkalmas. A kémiai anyagokat felismerő aktív szénszűrőn biofilm
(mikroorganizmusok egy felületen összetapadt, egybefüggő bevonatot képező sejtjei - szerk.)
keletkezik, amit fokozatosan mos le a víz. Ha egyszer egy baktérium bekerül a vízvezetékrendszerbe, akkor nagyon nehéz onnan kipusztítani.
Jelenleg Szegeden jelentősebb mennyiségű klór felhasználásával tisztítják a vizet, ami teljesen elfogadott módszer, viszont ez esetben nincs víz az adott városrészek területén órákon vagy akár egy napon keresztül. Ezért vált szükségessé úgynevezett ultraviola besugárzással működő fertőtlenítő berendezések beszerzése, amelyekkel hatékonyabbá tehető a baktériumok elleni védekezés, és a klórszint is alacsonyabban tartható. A technika nem újdonság, Magyarország több városában – Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten – használnak ilyen eszközöket. A SZEGEDma.hu információi szerint a nyílt közbeszerzés kiírói a legnagyobb mértékben, 95 százalékban az árra helyezték a hangsúlyt, azaz egy olcsó termékkel szinte garantált lett volna a siker. Az öt kúthoz tíz darab UV lámpára van szükség, a legolcsóbban egy budapesti cég szállította volna az eszközöket bruttó 72 millió forintért, az őt követő pályázó mindezt 92 millió forintért vállalta. Úgy tudjuk, a négy pályázó közül egyedül a legolcsóbb ajánlotta fel a maximális 60 hónapos jótállási időt, a többi cég csak a minimális 36 hónapot, s ezen felül különböző időintervallumokat nem részletezett módon. Meglepő módon, a garantált üzemórákból is a fővárosi cég vitte el az első helyet, a minimumnál több mint 15 százalékkal nagyobb időtartamot ígértek. Végül azonban mégis kizárták a gyakorlatilag csak ilyen berendezések eladásával foglalkozó kft.-t, mert utólag jelölték meg a karbantartás összegét, évi kétmillió forintot. Ez még ötéves távlattal számolva is tízmillió forinttal olcsóbb a győztes ajánlatánál, azaz ennyivel kerül többe – a legjobb esetben is - a szegedi adófizetőknek a tiszta ivóvíz. Tudni kell viszont, hogy bárki is szállítja a berendezéseket, a folyamatos karbantartás, azaz tisztítás a működésből fakadóan elengedhetetlen (ez nem azonos a jótállási időben bekövetkező garanciális javításokkal). Augusztus közepén itt rekedt meg a történet, a legkedvezőbb ajánlatot benyújtót lényegében formai okokra hivatkozva kizárták, viszont - itt az újabb csavar - ki tudja, miért, nyertest azóta sem hirdettek...
Az ügyben megkerestük az ivóvízprojektet lebonyolító Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-t. Szerettünk volna először is ismételten választ kapni arra, hogy a fent említett április-májusi tender kapcsán kirótt 500 ezer forintos büntetést kifizették-e. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen lépések történtek azóta, bekövetkezett-e már, és ha igen, milyen módon az öt vízműtelep próbaüzembe állítása, valamint mi jelenleg a projekt befejezésének tervezett időpontja, és arra is, hogy felmerült-e a tervezés során az UV-besugárzással működő fertőtlenítő berendezések beszerelése. Fontosnak láttuk, hogy a cég is értékelje saját szemszögéből, hogy miért kellett kizárni az UV-szűrős közbeszerzésből a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozást, ha még a karbantartással megnövelt összeggel is jóval kedvezőbb lett volna a második legolcsóbb pályázónál. Utolsóként megkérdeztük, hogy rendelkezett-e az összes pályázó érvényes, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott engedéllyel, azaz azonnal beszerelhető lett volna-e a tisztítójuk.
Pontokba szedett, írásban feltett kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk Csanádi Zoltántól, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától - akihez egyébiránt a városvezetés irányított bennünket.
„A Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító projekttel kapcsolatban a következő információkat tudjuk adni: a 100%-ban uniós finanszírozású ivóvízminőség-javító program közbeszerzési eljáráson kiválasztott kivitelezője, az Aquaplus-Bern konzorcium a szerződés szerinti véghatáridőre nem készült el a kivitelezési munkákkal. A megrendelő társulás ezért 96%-os készültségnél felmondta a szerződést, és 640 millió forintos kötbérköveteléssel lépett fel a kivitelezővel szemben. A társulás összes döntését előzetesen jóváhagyta a magyar kormány közreműködő szervezete, a beruházás befejezése pedig határidőre meg fog történni.”
Miután az UV-szűrős tenderrel kapcsolatos érdeklődésünkre - úgy érezzük - nem kaptunk érdemi információt a Pólustól, eredeti kérdéseinket múlt hét péntek délután újból elküldtük, és amennyiben választ kapunk azokra, természetesen frissítjük cikkünket.
Pintér M. Lajos - Tóth Marcell
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.