Varga Mihály: teljesülhet idén a tervezett 2,5 százalékos növekedés

A második negyedévi növekedési adatok igazolják, hogy az első negyedévi visszaesés átmeneti volt, a gazdaság növekedési lendülete továbbra is tart, és ha nem történik váratlan esemény, a tervezett 2,5 százalékos növekedési ütem tartható - kommentálta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH által pénteken nyilvánosságra hozott GDP-adatokat.

A KSH adatai szerint a magyar GDP a második negyedévben 2,6 százalékkal, az első fél évben pedig 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, jó remény van arra, hogy a második fél évben a dinamika erősebb legyen. Kifejtette, a 2,6 százalékos második negyedévi ütem jóval meghaladja a várakozásokat, a szaktárca ugyanis 1,9-2 százalékkal, a piaci elemzők pedig 2,1 százalékkal számoltak. A miniszter kiemelte, a magyar gazdaság úgy is képes volt magasabb szintű növekedésre, hogy az uniós átutalások nem érték el a tervezett szintet. A második negyedévben az építőipart kivéve valamennyi ágazat jól teljesített. Az ipar termelése az első negyedévi visszaesés után visszaállt a normális kerékvágásba. Az ipari konjunktúra indexek, a rendelésállomány azt vetítik előre, hogy ez a tendencia a következő hónapokban is fennmarad -tette hozzá

Varga Mihály

. A mezőgazdaságban a belvíz, vihar- és fagykárok ellenére jók a terméskilátások, számítani lehet arra, hogy a mezőgazdaság a második negyedévben akár fél százalékponttal is hozzájárulhatott a növekedéshez. A szolgáltatások terén a növekedés igen kedvező volt, ami mögött a magasabb bérkiáramlás áll, az első félévben ugyanis 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Az építőipar ugyanakkor csalódást hozott, de a miniszter szerint a második fél évben ebben az ágazatban is változásra lehet számítani. A növekedéshez a keresleti oldalon jelentősen hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom első fél évi mintegy 6 százalékos bővülése, amiben szerepe volt a foglalkoztatás növekedésének. A külkereskedelmi többlet az első félévben 5,3 milliárd euró volt, mintegy 1 milliárddal nagyobb a tavalyi első félévinél. A nettó exportot az ipar fellendülése is élénkítette. Kitért arra is, hogy a 28 uniós tagállam negyedéves alapon 0,4, éves alapon 1,8 százalékkal növekedett, amit a magyar növekedés jócskán meghalad. A közép-európai régióban is kedvező tendencia érvényesül, a régió egésze növekedést tudott felmutatni. Ehhez hozzáfűzte, hogy az uniós források áramlása mindenhol befolyásolja a növekedést, és az építőipar a többi visegrádi országban sem tudott jól teljesíteni. A miniszter kifejtette: a második fél évben tovább gyorsulhat a gazdasági növekedés. Arra számítanak, hogy a visszahúzó hatások gyengülnek, a 2,5 százalékos növekedési ütemet nem kell módosítani. Az építőiparnak lökést adhat a csok és az áfa 5 százalékra csökkentése. Az első fél évben egyharmaddal több építési engedélyt adtak ki, a csokot pedig 12 ezren igényelték már eddig - ismertette a miniszter. A bérkiáramlás számottevő mértékben élénkítheti a keresletet, és van remény arra, hogy az uniós támogatások felhasználása még kedvezőbbé válik. A mezőgazdaság, ha nem következik be előre nem látható katasztrófa, jelentős mértékben hozzájárul majd a GDP növekedéséhez. Kérdésekre válaszolva a miniszter beszélt arról is, hogy a közösségi fogyasztás területén nem terveznek jelentős változásokat. A kormány a parlament által elfogadott 2016-os költségvetés alapján dolgozik, ennek módosítását egyelőre nem látják szükségesnek. A határszakaszok védelmével kapcsolatos kiadások kis mértékben emelkednek, de ez nem lesz érdemi hatással a gazdasági növekedésre. A strukturális munkanélküliségen a munkaerő mobilitásának növelésével lehet segíteni, ezt támogatják a tavasszal elfogadott adószabályok - mondta Varga Mihály. Hozzátette, bízik abban, a következő hónapokban további intézkedésekkel tudnak előállni, amelyek jelentősen javíthatják a munkaerő mobilitását. Azon is el kell gondolkodni, hogy a közfoglalkoztatásban milyen további ösztönző elemeket lehet bevezetni, amelyek visszaaintegrálják az elsődleges piacra a munkavállalókat - tette hozzá. Magyarországon erőteljes bérfelzárkóztatás valósul meg, ez pedig a kormány számára azt a kihívást jelenti, hogyan lehet a munkaerő átstrukturálását átképzéssel felgyorsítani. A reálkeresetek utoljára 2012-ben csökkentek, 2013 óta gyorsuló ütemben növekednek, idén január-május között 7,5 - a közfoglalkoztatás nélkül 8,2 - százalékkal emelkedtek. Amíg nem történik meg a munkaerő átképzéssel történő átstrukturálása, a bérek a korábban vártnál jobban emelkednek, ez a tendencia a következő 1-1,5 évben erős lesz. A kormány a munkaadók és munkavállalók bölcsességére hagyatkozik. "Jó megállapodásokat kívánunk, amelyek reális mértékben, úgy növelik a béreket, hogy ezzel nem veszélyeztetik az ország versenyképességét" - mondta Varga Mihály. A fogyasztói árakban nem számítanak lényeges változásra. A harmadik országból történő munkaerőbehozatalra vonatkozó kérdésre Varga Mihály kifejtette: amíg vannak Magyarországon olyan emberek, akik munkát keresnek, elsősorban őket kell segíteni, jelenleg 250 ezer ember keres munkát. A betöltetlen munkahelyek száma meghaladja az 50 ezret. A munkáltatókat abban tudják segíteni, hogy felgyorsítják az átképzéseket, azonban a mérnökképzésben például két-három évre van szükség ahhoz, hogy a hiányt pótolják. Várják a munkaadók javaslatait.