Szájer József: A hazát újra meg kell védenünk, ehhez kér segítséget a kormány

Öngyilkos politikát folytatnak egyes nyugat-európai vezetők, szavazatszerzésre használnák a bevándorlókat, miközben egy részük nincs is tudatában azzal, hogy mit tesz – jelentette ki Szájer József. Az európai parlamenti képviselővel, az Európai Néppárt jogalkotásért felelős alelnökével az ötéves Alaptörvény és a közelgő népszavazásról beszélgettünk Ópusztaszeren.

Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Szájer József

EP-képviselő többek között arról szólt, hogy Magyarország a világ és Európa viharos tengerén egy biztos és stabil sziget, olyan hely, ahol az állam folyamatosan képes teljesíteni az emberek iránti kötelességét: hogy minden erejével megvédje polgárait. A közösség erejét is hangsúlyozta, mint elmondta, ezer éves történelmünk legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a bajból csak összekapaszkodva, csak a közösség erejét növelve lehet kijutni, illetve arról is beszélt, hogy sosem szabad hagyni, hogy a magyar államot idegen hatalom, önfeladó eszme vagy a belső széthúzás legyengítse.

- Megvan még az iPad, amin az Alaptörvény vázlatát írta?

- Igen, megvan, bekerül majd a megfelelő helyre, amelyiken íródott a szövegnek a jelentős része, legfőképp a Nemzeti hitvallás.

- Így öt év távlatából hogyan látja, eljutott-e az emberekhez az, hogy mi volt a célja a dokumentum megalkotásának?

- Elsősorban az volt a feladata, hogy a magyar állam mostani működésének az új alapjait megteremtse. Másrészt az, hogy egy világos határt húzzon abban a tekintetben, hogy Magyarország megújul, hiszen a régi alkotmány toldozott-foltozott volt, darabokból állt össze, még az 1949. évi XX. törvény nevet viselte, tehát

Rákosi Mátyásnak

a keze nyomát is magán viselte, ezért szellemi értelemben is szükség volt újra. Előszavával, a Nemzeti hitvallásnak a megfogalmazásával igyekeztünk összefoglalni mindazt, amit a magyarságról gondolunk, egy olyan dokumentum bevezetőjeként alkottuk meg, amire büszkék lehetnek a magyarok, amelyeket ünnepségeken lehet idézni, amiben vissza lehet emlékezni – ebben is egyedülálló a magyar alaptörvény. Ezeken felül azért is volt szükséges megalkotása, mert újra kellett teremteni a közjogi folytonosságot történeti alkotmányunkkal. Magyarországnak ezer éves történeti alkotmánya van, az Aranybullától a pragmatica sanctioig, az 1848-as törvényekig még sok mindenről beszélhetnénk, de Szent István 56 alapító törvénye is benne van, ennek a jogfolytonossága 1944. március 19-én a német megszállással megszakadt, a szovjet rendszer ezt nem állította helyre, ezért a rendszerváltás utáni mulasztást most kellett elvégezni a 2010-es évek elején. A gyakorlatban természetesen közvetítő törvényekkel érvényesül, és az elmúlt 5 évben azt láttuk, hogy Magyarországon megújult a jogrendszer, méghozzá az Alaptörvény alapján.

- Augusztus 20-án a keresztény magyar államot, európaiságunkat ünnepeljük. Hogyan látja, mint ahogy más ünnepi beszédben is hallhattuk, ez tényleg veszélyben van?

- Az országért mindig meg kell küzdeni, beszédemnek a mondanivalója is az volt, hogy ezt a közösség együtt tudja megtenni. A világ nem békésebb, mint Szent István korában, körülöttünk háborúk dúlnak, a bevándorlási válság mindenkit alapjaiban érint, a hazát újra meg kell védeni, mint ahogy a határinkat, vagyis sok tekintetben az erős állammal azt garantáljuk, hogy az életünket tovább folytathatjuk. Ezt csak összefogva tudjuk megvalósítani, amihez kell szellemi inspiráció, a közös összetartó erő, a hagyománynak az ereje és a Szent Istvánra való emlékezés is. Ne feledjük, hogy István király egy erős államot hozott létre, sokkal erősebbet, mint az akkori nyugati-európai társai. Például a föld a királynak a birtokába került, míg nyugaton a nemesek viaskodtak érte. Magyarországra csak több száz évvel később köszöntött ez az időszak, amit meg is szenvedtünk, a törökök megszállták hazánkat, de ez is mutatja, hogy egy erős államnak egy olyan közepes méretű ország esetében, mint Magyarország, óriási a jelentősége, mert az állam az, amely összetarthatja a nemzeti közösséget.

- Október 2-án népszavazás lesz, ennek a kapcsán a Jobbik azt mondja, nem is lenne erre szükség, ha az Alaptörvényt a javaslatukra módosítsák, a baloldali és liberális ellenzék pedig arra buzdít, hogy az emberek maradjanak otthon vagy éppen érvénytelen szavazatot adjanak le. Ön szerint mekkora tétje van a betelepítési kvóta elleni népszavazásnak?

- Az Alaptörvényben benne van minden, ami ahhoz szükséges, hogy megvédjük magunkat, de a védelemnek nemcsak jogi alapja van és egy dokumentum szintjén kell megtenni, hanem ezt nap, mint nap. Az Európai Parlamentben gyakorta látom, hogy milyen sokan vannak szocialista, kommunista, liberális és zöld politikusok, akik arról beszélnek, hogy mindenkit be kell engedni, nemcsak a menekülőt, a rászorulót, hanem mindenkit, aki jön, mert szükségünk van rájuk, és ugyanolyan jogokat kell nekik adni, mint az itt élőknek – ez egy elfogadhatatlan állapot. Ennek az álláspontnak egyetlen célja a rövidtávú szavazatszerzés, ami számunkra nem elfogadható egy ilyen óriási, világméretű válsághoz Európának nagyon határozottan kell viszonyulnia, és ez nem nyilvánulhat meg másban, mint az erős határvédelemben. Ahhoz pedig, hogy olyan szabályokat ne kényszerítsenek ránk, amelyeket nem akarunk, az kell, hogy az emberek megmutassák a brüsszeli politikusoknak, a kicsit elszállt nyugati vezetőknek, hogy valójában mit gondolnak. Nemcsak itt gondolkodnak erről a kérdésről így az emberek, hanem Nyugat-Európában is, csak ott nem kérdezik meg a véleményüket. Szeretnénk demonstrálni a világ felé is a népszavazással, hogy az, amit mi mondunk, lehet kritika tárgya, de egyetértésben van azzal, amit az emberek akarnak. Ezt mindenkinek ki kell fejeznie, nem elegendő néhány kormánypolitikus és EP-képviselő, éppen ezért folyamodunk segítségért az emberekhez, hogy minél többen jöjjenek el és szavazzanak nemmel. Hátha majd az ő szavukra odafigyelnek.

- A népszavazásnak prognosztizálható-e valamiféle hatása az európai politikára?

- Ez egy folyamatos küzdelem, nincs olyan, hogy megnyerjük a népszavazást, és onnantól kezdve minden rendben lesz, minden egyes állásért, pozícióért meg kell küzdeni, amit végig kell vinnünk. Azok a tervek ugyanis, amit kitaláltak, elképzelhetetlenül súlyos károkat okoznak a világnak, ez egy öngyilkos politika, és a nyugati politikusok egy része nincs is tudatában azzal, hogy mit tesz.

- Az Európai Parlamentben a hamarosan kezdődő őszi ülésszakában mennyire lesz hangsúlyos téma a migráció témaköre?

- Most kerülnek naprendre az ezzel kapcsolatos jogszabályok, tehát pont időben van a magyar népszavazás. Az Európai Bizottság már beterjesztette azt a tervezetet, amely alapján az ideiglenes elosztási, kötelező betelepítési rendszert egy állandó rendszerré alakítja, vagyis nem lehet tudni, hogy hány millió bevándorlóra lehet számítani, mennyit kíván beengedni az Európai Unió, ennek következtében az sem tudható, hogy hány százezer embert kívánnának Magyarországra is betelepíteni. Mi magyarok pedig el akarjuk dönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni.