Palkovics Szegeden: Növelni kell a kutatásra és fejlesztésre fordítandó forrásokat

Nagyobb mértékű együttműködés szükséges a vállalatok és a felsőoktatás között, több ezer új kutatóra van szükség – állapították meg a fizikusok vándorgyűlésén. Német és amerikai minta is van a magyar oktatás előtt. Jelentős uniós források is rendelkezésre állnak a kutatás, fejlesztés, innováció elősegítésére.

2012-ről 2013-ra 15,5 százalékkal növekedett a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított összeg, így már a GDP 1,44 százalékát szánták erre – többek között ez is kiderült

Palkovics László

oktatási államtitkár, akadémikus előadásából, amelyet a Magyar Fizikusok Vándorgyűlésén tartott meg. Meghívták

Lovász László

akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, aki betegség miatt nem tudott eljönni, viszont

Pálinkás József

akadémikus, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, az MTA volt vezetője ellátogatott a rendezvényre. Palkovics előadásában rámutatott, a magyar ipar az OECD országok között is kiemelkedő szintű a magas hozzáadott értékű termelés, ezért a szakemberekre is nagyobb számban van az európai átlaghoz képest. Ennek megoldásában az egyetemek szerepe fontos. A magyar felsőoktatási intézményeknek azonban minimális bevétele származik fejlesztést célzó piaci rendelésekből – ellentétben az Egyesült Államok iskoláival. Az egyetemek a nagyvállalati fejlesztések korai szakaszába képesek bekapcsolódni, míg a kis- és középvállalkozások számára fejlesztéstámogató, inkubációs feladatok megoldásával segíthetnek. Az államtitkár hangsúlyozta, nem lehet öncélú az egyetemi oktatás, ezért előírták, hogy a gazdaságfejlesztést szolgálnia kell a kutatásoknak. Módosították a felsőoktatási törvényt, mert eddig nem voltak elég vállalkozásbarátok az intézmények.

Azonban probléma, hogy a jelenlegi rendszerben a doktori hallgatók csupán 22 százaléka fejezi be a tudományos fokozatot. Vita tárgya lehet az, hogy túl sok-e az önálló doktori iskola, mert elképzelhető, hogy intézményenként is elég lenne egy. A doktori képzés hosszúságát 6 félévről 8-ra emelték, az első két évben 140 ezer forint, a második kettőben egy komplex vizsga teljesítését követően 180 ezer lesz a havi ösztöndíjuk a korábbi 100 ezer helyett. Azt szeretnék, ha a 2012-es 37 ezer fő helyett 2020-ra 56 ezer kutató lenne, de az infrastrukturális feltételeken is javítanak, újabb kutatóhelyeket hoznak létre. EFOP-os forrásokból 2020-ig tudományos kutatásokra, kapacitásbővítésre 45 milliárd forint áll rendelkezésre. Megjegyezte, igyekeztek senkit nem kihagyni a támogatásokból, beleértve a bölcsészeket is. Létrehozták a mesteroktató kategóriát, amely az adjunktusinak felel meg, de doktori nélkül, amelyet a jelentős mennyiségű, versenyszférában szerzett tapasztalat pótol. A mintát a németektől vették, ahol sok professzornak sincs doktorija, csak évtizedes szakmai tudása.

Három helyen indították el az úgynevezett Közösségi Felsőoktatási Képző Központokat, Kisvárdán a Debreceni Egyetem, Hatvanban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Siófokon a Gábor Dénes Főiskola segítségével. Ott hozzák ezeket létre, ahol igény merül fel rá, de nem önálló intézmények, ezért, ha szükséges, gyorsan megszüntethetőek. Egyre népszerűbb a duális képzés, amely arról kapta a nevét, hogy az elmélet után rögtön gyakorlat következik, ellentétben a tévhittel, amely a vállalat és az egyetem kettős szerepvállalását emeli ki. „Hátránya”, hogy sokat kell tanulni, de később ezt a munkája során kamatoztathatja a hallgató. 10 ezer diák jelentkezett idén 3 ezer helyre a különböző műszaki, informatikai, gazdaságtudományi karokról. Palkovics hozzátette, nem ingyen munkaerőt adnak a cégeknek, mert a sikeres felvételizők már a tanulmányaik során fizetést kapnak. A Nemzeti Kiválóság Programot átalakítják, ösztöndíjjal szeretnék itthon tartani a fiatal tehetségeket. A célra 2,2 milliárd forintot szánnak. A 75-350 ezer forint közötti ösztöndíjból kaphatnak már az alapszakos hallgatók is, az államtitkár abban bízik, hogy az igazán kiemelkedő tehetségek egy része itthon marad, s nem rögtön Oxfordban kezd el tanulni. 2021-ig meghosszabbítják a Lendület-programban résztvevő sikeres kutatók támogatását, amennyiben idén lejár a szerződésük.

Pálinkás József előadásában rámutatott, az említett program támogatottjai úgy látják, hogy a legfontosabb egy külföldről hazatért kutató számára a stabilitás. Állandó intézményfejlesztést, karrierlehetőséget várnak, s nem 1-3 éves programokat. Olyan rendszert kívánnak, ahol tiszta szabályok között folyik a verseny. Elvárják az olyan alkotói környezetet, amely nem csak egy projekt végéig tart, fontos számukra az anyagi megbecsülés mellett a közösség elismerése is. Elmondta, sok olyan része volt a pályázati rendszernek, ami összehangolásra szorult. Korábban gyakran ugyanarra a projektre három helyen adtak pénzt, ez mostanra megszűnt. A finanszírozás három csatornán történik: kutatói témapályázatok, alkalmazott kutatások, innováció. Erre a célra 2,8 milliárd forinttal több jut, mint az előző években. Jelentős – szinte túl sok – forrás érkezik az Európai Unióból a konvergencia régióknak, ebből Debrecen és Szeged egyeteme is profitál.