Elutasította az ügyészség a Ligetfürdő beruházás ügyében tett feljelentést

A Csongrád Megyei Főügyészség bűncselekmény hiánya okából elutasította Német Ferenc Botka László ellen hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentését a Ligetfürdő beruházással összefüggésben.

A feljelentés szerint Szeged városát a 2007-ben elkezdett élményfürdő beruházással összefüggésben mintegy 2,4 milliárd forint vagyoni hátrány érte, amely abból keletkezett, hogy már a beruházás kezdetekor a képviselők úgy döntöttek, hogy a projekt cégben levő többségi üzletrészüket a beruházás befejezését követő 5 év múlva az alapításkori értéken adják el a kisebbségi tulajdonos magánbefektetőnek. A feljelentő állítása szerint figyelmen kívül hagyták a 6 milliárdos beruházással összefüggésben kapott 3 milliárd forintos uniós támogatást, mint érték növelő tényezőt, s így a várost, mint 80 százalékos tulajdonost az ennek megfelelő arányú vagyoni hátrány érte. A főügyészség által elrendelt feljelentés kiegészítés során megállapítást nyert, hogy a város a fürdő területét vitte be a beruházásra létrehozott cégbe. Ezen túlmenően a várost semmilyen fizetési kötelezettség nem terhelte a cég működése, valamint a beruházás kivitelezéséve során. A 6 milliárd forintos beruházáshoz hiányzó - uniós támogatáson felüli - 3 milliárd forintot a cég vette fel, de arra készfizetői kezességet a magánbefektető vállalt. A magánbefektető vállalta a veszteséges működéssel összefüggésben felmerült költségeket is és mivel a beruházás 2010-es elkészültét követően is 5 éven keresztül közel évi 400 millió forint volt ennek mértéke, a magánbefektető közel 3 milliárd forintot fizetett be pótlólagosan. Az üzletrésszel kapcsolatos szerződéses feltételeket több hatóság is vizsgálta, valamint az önkormányzati döntés előtt a közgyűlésben, illetőleg a bizottságokban, valamint a médiában is részletes vita folyt, felvetve a vagyonvesztés és a hűtlen kezelés vádját. A főügyészség szerint a feljelentés egyszerű matematikai számítással határozza meg az üzletrész értékét, figyelmen kívül hagyva, hogy az üzletrész névértéke nem azonos az üzletrész piaci értékével. Ez a leegyszerűsített módszer nem egyeztethető össze a gazdasági társaságok működésével és az üzleti élet törvényszerűségeivel. Figyelmen kívül hagyta a cég éves több százmillió forintos veszteségét, a kisebbségi tulajdonos által vállalt plusz garanciákat és kötelezettségeket és azt is, hogy az önkormányzat részéről a beruházás semmilyen pénzügyi hozzájárulást nem igényelt. Nem mellékesen az üzletrész értékesítése nyílt pályáztatás során történt és senki sem kívánta megvenni azt. Így a szerződésben foglalt garanciák és kötelezettségek mellett az üzletrész értékesítése nem valósított meg bűncselekményt.