Különös jelentőséget ad a változóban lévő Európában államalapító Szent István ünnepe, amelynek hagyománya egészen a 11. századik nyúlik vissza – mondja Miklós Péter. A történész úgy értékelte, a legnehezebben megragadható ünnepünkről van szó, részben azért, mert sokszor változott tartalma az évszázadok során.
A magyar államiság létrehozására emlékezik, állami ünnepről van szó, mégis augusztus 20-át
Miklós Péter
történész, a vásárhelyi Emlékpont igazgatója ünnepeink közül a legnehezebben megragadhatónak tartja. A 10. és 11. század fordulóján
Szent István
a magyar államiságot létrehozta két fontos attribútumával, az európai közigazgatási rendszerrel, vagyis a vármegye rendszerrel, valamint az európai keresztény egyházszervezettel. „Magyarország ekkor az európai keresztény államoknak a sorába csatlakozott, és ez az államszervezés, az erről meghozott döntés volt az alapja annak, hogy immár ezer éve a Kárpát-medencében és itt Közép-Európában a magyarság államisággal rendelkező nemzet és népcsoport. Ez fontos üzenet és tartalom, hogy mégis államot tudunk alakítani” – magyarázta a történész. Szent István és az államalapítás kultusza régi keletű,
Szent László
idejétől ünneplik. Mint ismeretes, 1083. augusztus 20-án avatták szentté Istvánt, és ehhez kapcsolódóan az államalapító király ereklyéjének, a szent jobbnak a kultusza is megindult, illetve a szent koronát, amely az államiság szimbólumává vált is külön kultikus tisztelet övezte. Miklós Péter elmondta, történelmi koronként változott ugyan az ünnep, de az igazi nagy törés a 20. században következett. „Magyarország 1920-21-ben formailag királyság maradt, de gyakorlatban a királyi szék üres volt. Ekkor Szent István kultusza ismét lendületet kapott, egyrészt, mert hazánk 1920 után ismételten önálló és független európai ország lett az Osztrák-Magyar Monarchiából, a Habsburg Birodalomból való kiszakadást követően, ekkor vissza lehetett utalni a Szent Istváni hagyományokra. Ezen kívül politikai üzenete is volt annak, hogy a Kárpát-medencében István szervezett államot, ezért a trianoni békediktátum elleni tiltakozásul is használták első királyunk programját, állameszme kifejezését” – hangsúlyozta a történész. 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozatot tartottak, valamennyi magyar állami szerv a kormánytól, a törvényhozáson keresztül a településekig megemlékezett az uralkodó haláláról és az egyházak is. Ekkortájt volt az eucharisztikus világkongresszus, amely Magyarország nemzeti függetlenségét hivatott hangsúlyozni, hiszen 1938 tavaszán a németek már megszállták Ausztriát. Miklós Péter elmondta, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a két világháború között Szent Istvánt és augusztus 20-át soha nem látott pompával ünneplik. Államalapító szent királyunk ünnepe a kommunista hatalom ideológiájával nem volt összeegyeztethető, deszakralizálták, vagyis az ünnep szakrális jellegét elvették, és más tartalommal töltötték meg. A megyénkben található ikonikus helyszínen, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a magyar szocialista alkotmányról emlékeztek meg és az új kenyérről honfoglaló Árpád vezérünk szobra előtt. „Ez egy nehezen összeilleszthető és értelmezhető történeti konstrukció, amelynek alapja, hogy 1949-ben augusztus 17-én fogadták el a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Vagyis ebben a korszakban is a magyar alkotmányosságot ünnepelték, de nem Szent Istvánnak és a szakrális, keresztény európai értékrendnek és hagyományvilágnak a szem előtt tartásával, hanem egy szovjet mintájú, sztálini-típusú alkotmányt, mely dokumentum semmi más nem volt, mint a pártállam kodifikálása és a szovjet-típusú politikai rendszer jogszabályi környezetének a megalapozása” – fogalmazott. A szocialista államiság ünnepévé vált tehát augusztus 20-a, szakrális jellegét pedig Szent István helyett az új kenyérrel helyettesítették, ami a munka és a dolgozó néprétegek összefogását hivatott megjeleníteni. Miklós Péter megjegyezte, ez az átformált ünnep igencsak furcsán hatott Ópusztaszeren, ahol
Árpád
fejedelem szobra előtt tartották az augusztus 20-ai ünnepséget. Persze, az akkori hatalomnak erre is volt magyarázata, nem az Árpád-kori honfoglalásra emlékeztek, hanem 1945 márciusára, amikor
Nagy Imre
kommunista földművelésügyi miniszter szimbolikusan Ópusztaszeren, a honfoglalás utáni első országos gyűlés helyszínén fogott hozzá a földosztáshoz, amit akkor új honfoglalásnak neveztek. „Államalapítás helyett a szocialista alkotmány ünnepe; a honfoglalás és az alkotmányosság helyett a földosztás és a termelői javak újraosztásának ünnepe; a keresztény liturgia kenyere és a bor helyett pedig az új kenyér, mint az ember termelő munkájának szimbóluma jelent meg – vagyis újrakódolták a tartalmakat és jelképeket 1945 után” – összegezte a korszak jellegzetességét Miklós Péter, aki szerint ezért is a legnehezebben értelmezhető ünnepünk augusztus 20-a.
Portálunknak elmondta, ma is igazán aktuális államiságunk ünnepe, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy átalakulóban van Európa, az elmúlt évtizedekben, illetve esztendőkben demográfiailag és kulturálisan egy újrastrukturálódáson, egy szerkezeti váltáson esik át, s úgy értékelte, ebben a helyzetben kimondottan fontos tudatosítani, hogy Szent István egy európai keresztény és világbirodalmaktól független államot teremtett. „Magyarország történeti periódusaiban a felemelkedő korszakok akkor voltak, amikor sem a török, sem a német, sem a szovjet vagy éppen a nyugati fél mellett nem köteleződött el, hanem valamiféle önálló nemzeti, független európai és keresztény alapú politikát akart folytatni” – mutatott rá. Kitért arra is, hogy augusztus 20-a, mint minden más ünnep rendkívül átpolitizált, hiszen ez az egyik lényegük, azért is hozza létre a politika az ünnepeket, mert egy-egy momentumot újra és újra tudatosítani akarnak, azt szeretnék, hogy büszkék legyünk bizonyos dolgokra, eseményekre, jelen esetben európai államiságunkra. „A mindennapok szintjén tapasztalható átpolitizáltság ennek egy másik szintjének tekinthető, és a rendszerváltás óta láthatjuk, hogy minden politikai erő úgy szeretné magát identifikálni a nyilvánosság előtt elhangzó szónoklatokban, hogy az adott politikai kurzusnak és továbbadandó értéknek ők a képviselői. Augusztus 20-a esetén elég csak az elmúlt évek menekültválsága kapcsán megfigyelhető jelenségeire utalni, amikor Szent István közismert, fiához Szent Imréhez címzett intelmeiből azt emeli ki az egyik oldal, hogy sokarcú és kultúrájú nemzetet kell teremteni és befogadónak kell lenni, míg mások azt emelik ki, hogy akik a kereszténység ellenségei, azok ne védelmezze és ápolja Imre herceg. Ebből a meglehetősen rövid szövegből tehát egyesek azt emelik ki, hogy a befogadás az érték, mások pedig azt, hogy a kereszténység védelme” – részletezte, mintegy előrevetítve mi is lesz egyes ünnepi felszólalók központi témája az idei ünnepen. Miklós Péter szerint az ünnep értékét mindez nem szabad, hogy befolyásolja, egyfajta minimumot lenne érdemes kialakítani, hiszen Szent Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy hazánk állammá tudott fejlődni, és mai napig meg tudta őrözni állam-jellegét, és a köztes-európai régiónknak gazdasági, kulturális és diplomáciai értelemben is fontos országa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.