Új, szigorúbb szankciókkal büntethető a tiltott piacbefolyásolás

Az új európai uniós szabályok alapján hétfőtől Magyarországon is szigorodik a bennfentes kereskedelem és a tőkebefektetési csalás büntetése, a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységek miatt büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók, és jelentősen emelkednek a kiszabható bírságösszegek is - tette közzé a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a honlapján.

Az új szabályok alapján a bírság meghatározásánál minden esetben a visszaéléssel elért nyereség, vagy az így elkerült veszteséget kell majd alapul venni. A bennfentes kereskedelmet és a tiltott piacbefolyásolást megvalósító természetes személlyel szemben 5 millió eurós, gazdasági társaság esetében 15 millió eurós büntetés is kiszabható. A tagállami, így a magyar felügyelő hatóságok pedig ezentúl az eddig nem szabályozott, például tőzsdén kívüli kereskedési ügyleteket is ellenőrizhetik. Az új szabályozás lehetővé teszi egyebek mellett a bizonyítékok lefoglalása érdekében a vizsgált személyek területére történő belépést, valamint a távközlési szolgáltatóktól a releváns telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérését. A bennfentes kereskedési, illetve információkezelési problémák a kibocsátó cégeknél is felmerülhetnek, ezért elvárható, hogy ezeket szigorúan, a szabályoknak megfelelően kezeljék a kibocsátók is. Így például a kibocsátó cégeknek jegyzéket kell készíteniük a bennfentes információkhoz hozzáférhető személyekről, változás esetén frissíteni kell a jegyzéket, illetve ezt a listát, kérésre, az illetékes hatóságnak meg kell küldeni. A bennfentes kereskedelem legsúlyosabb esete, ha a tőzsdére bevezetett részvénytársaságnál meglévő információt valaki a közzététel előtt felhasználja, és ennek alapján köt üzletet a piacon. Mostantól szankcionálni kell majd a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét, kiszivárogtatását is. A szigorítás eredményeként szabadságvesztésre is ítélhetik a piacbefolyásolás elkövetőjét, amelynek bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció esetén a kiszabható felső határa 4 év lesz, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele esetén pedig maximum 2 évre ítélhetik annak elkövetőjét. A piacbefolyásolás kísérlete, vagy az arra felbujtás is bűncselekménynek számít. Az MNB a piacfelügyeleti eljárás során a bennfentes kereskedelem bizonyítására tág eszköztárt alkalmazhat, szakemberei például tanúkat tudnak meghallgatni, előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzést hajthatnak végre, ügyészi jóváhagyással telefonforgalmat tudnak ellenőrizni, elektronikus levélforgalmat nézhetnek át.