Nagy Sándor: Nem volt nagy, szimbolikus multi beruházás Szegeden

A városfejlesztési alpolgármester az SZTE Gazdaságtudományi Karán beszélt Szeged gazdaságáról, gazdasági kilátásairól. Ugyan igazán nagy multinacionális beruházás nem volt, de „szerves fejlődés” van. Nem minden tervük jött be, de középtávon bíznak az eredményekben.

A fejlődés definiálása bonyolultabb a közszférában, mint a magáncégeknél, ahol csak arra kell törekedni, hogy minél több pénzt keressenek. Egy város esetében összetettebb a feladat, az egyik aspektus az, hogy új fejlesztések, befektetések érkezzenek –

Nagy Sándor

(Együtt) városfejlesztési alpolgármester tartott előadást az SZTE Gazdaságtudományi Karán. Habár előkerült az a téma is, hogy az önkormányzat milyen sikeresen tudja elkölteni a Brüsszel által adott pénzt a következő esztendőkben, mégis

Solymos László

képest többet ismerhettünk meg Szeged gazdaságáról, illetve a városháza véleményéről ezzel kapcsolatban.

Csökkent Szeged költségvetése 2012-höz képest

Az aktuális helyzet és Szeged adottságai bemutatásával kezdte az alpolgármester. A politikus – más városi vezetőkhöz hasonlóan – kritizálta, hogy a feladatelvonásokkal együtt csökkent az állami támogatás, de még így is 2016-ban 661 millió forinttal segíti ki az állam a szocialista vezetésű önkormányzatot. A közlekedés, a művelődési intézmények, az óvodák, a bölcsődék, a parkok, a közutak fenntartásába betesz forrásokat az állam. A város költségvetése 2012-ben 54,6 milliárd forint volt, négy évvel később már csak 35,6 milliárd.

A megyeszékhely társadalmát fejlettnek (itt minden bizonnyal a diplomások magas arányára gondolt) és toleránsnak tartja (hivatkozva az SZTE Szociológia Tanszékének

), ezt egészíti ki a komplett, átlátható városszerkezet.

Se föld, se multi

„Tény, nem volt nagy, szimbolikus ’multi’ beruházás, mint Kecskeméten a Mercedes-gyár” – ismerte el Nagy Sándor. Ebben azonban nem lát problémát, mert helyette van „szerves fejlődés”, erre példaként a ContiTechet nevezte meg. Kicsit az almát a körtével összehasonlításnak tűnt az, hogy a Mercedes-gyár 4 ezer főt foglalkoztat, Szegeden viszont 2500-an dolgoznak informatikusként. Főleg úgy, hogy nem tudjuk, ugyanezen szakmában a hírös városban mennyien helyezkedtek el, viszont azt igen, amit nem említett meg az alpolgármester, hogy a német autóipari konszern

további 32 magyar beszállító

által biztosít munkahelyeket. A hagyományos nagyiparban nem látja Szeged lehetőségeit a városfejlesztésért felelős alpolgármester, inkább a kisebb cégek találhatják meg számításaikat. A megyeszékhely helyzetét nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű földterület. Nagy Sándor elmondása szerint próbáltak egyeztetni az állammal cseréről, ez azonban Budapest ellenállásán megfeneklett.

A tudásalapú gazdaságban látják a jövőt

A kutatás, a piaci szereplők és az önkormányzat együttműködésére is szükség van a tudásalapú gazdaság létrehozásához. A Biopolisz program nem ért véget a városfejlesztési alpolgármester szerint, pénz ugyan már nincs mögötte, de a koncepcionális elemeket tudják használni. Kiemelte az ELI melletti Science Park – ELIPOLIS Inkubátor Házat, céljuk, hogy 50-80 vállalkozás beköltözzön, amelyek 1000-1500 főnek adnak munkát. Rendelkeznek befektetés ösztönző koncepcióval, ennek tudja be, hogy az egykori Széchenyi-gimnázium épületéből „A” típusú irodaház lesz, ahova multik, befutott magyar cégek költözhetnek. Innovatív vállalkozói környezetet kívánnak létrehozni, a budapestihez hasonló körülményeket teremtve.

Vilmányi Márton

dékán kérdésére úgy fogalmazott, valóban nincs olyan szerves fejlődés a biotechnológiában, mint az IT szektorban, itt is hiányzik a jelképes, nagy beruházás. „Kihívás, szeretnénk megérteni, hogy miért nem indult be” – mondta Nagy Sándor.

A díszburkolattal fejlődik a gazdaság

Legalábbis hivatalosan, mert a város gazdaságfejlesztésre kapja a pénzt. Az összegről azt gondolja az Együtt politikusa, hogy korrekt a lakosságszámhoz viszonyítva. Említette ő is a projekt elemeként az elefántházat, valamint hozzátette, az ilyen feladatokat „jellemzően úgy oldjuk meg, hogy egy vendéglátóhely előtt díszburkolatot építünk, ahova ki lehet települni, így a gazdaság fejlődik”.

A városvezetés már nagyon várja Orbán Viktort

„Várjuk, hogy a Modern Városok Program keretében megérkezzen a miniszterelnök úr” – az Együtt által delegált alpolgármester abban bízik, hogy fejlesztéseket jelent be

Orbán Viktor

. A legfontosabb projekt a harmadik híd lenne, amiben az EU, az állam, a MÁV és az önkormányzat venne részt. A híd 36 milliárd forintba kerülne, az önkormányzat ehhez kapcsolódóan hárommilliárd forintot tartalékol az uniós pénzekből. A tramtrain fejlesztését Hódmezővásárhely és Makó irányába is prioritásként kezelik. Nagyon sok Szegedhez hasonló adottságú város van Európában, viszont a két településsel kiegészülve szerezhetnének egy kis előnyt. Összefoglalva előadását, Nagy Sándor úgy látja, egyes adottságaink – Szeged nem alkalmas államilag támogatott ipartelepítésre - valóban hátrányként foghatóak fel. Nem mindenben teljesít jól a város, ennek okait vizsgálni kell, viszont legalább rendelkezésre áll a képzett munkaerő. „Mi vagyunk az unortodoxok Magyarországon, míg Európában az ortodoxok, de hiszem, hogy ez középtávon előny” – így a városfejlesztési alpolgármester.