Lakásépítésben és közlekedésbiztonságban emelkedik ki Csongrád megye

Ismét értékelte a megyék teljesítményét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ezúttal 2016 első három hónapjában. Az ingatlanügyletek területén dolgozók létszáma bővült a megyében, az átlagkereset is nőtt, de így is elmarad az országos átlagtól, ugyanúgy, mint az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték, viszont a foglalkoztatottság terén Csongrád megye felülmúlja a hazai átlagot, a lakások száma pedig továbbra is növekszik, de bővült az eltöltött vendégéjszakák száma is, az utak pedig biztonságosabbak lettek.

Csongrád megyében – az országos folyamatokhoz hasonlóan – 2016 első negyedévében jelentősen mérséklődött a népesség természetes fogyása. Január-március között – az előzetes adatok szerint – 833 gyermek született, 49 fővel, 6,3%-kal több mint 2015 azonos időszakában. Mindeközben a halálozások száma jelentősen csökkent, az 1374 haláleset 17%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 3 hónap során, az előző évihez képest, a természetes fogyás mérséklődött. A születések és a halálozások különbözete 541 főt tett ki, 38%-kal kevesebbet, mint 2015 hasonló időszakában. A házasságkötések számának hosszabb időszak óta tartó emelkedése folytatódott. Március végéig 255 pár állt anyakönyvvezető elé, 25%-kal több mint egy évvel korábban. A KSH munkaerő-felmérése alapján az első negyedévben a megye 15-74 éves népességének 61,0%-a, 189,2 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Számuk 3,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Közülük 179,6 ezren foglalkoztatottként, 9,6 ezren munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 5,5%-kal nőtt, míg a munkanélkülieké 28,6%-kal csökkent 2015 I. negyedévéhez képest. Az év első negyedévében Csongrád megyében a vizsgált népességcsoport 57,9%-át foglalkoztatták, arányuk 2015 hasonló időszakához képest 3,3 százalékponttal emelkedett. A megye foglalkoztatottsága 1,2 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Csongrád megyében a gazdaságilag aktív népesség 5,1%-a tartozott a munkanélküliek közé január és március között, ami 2,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az év első negyedévében a Dél-Alföld megyéi közül Csongrádban volt legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta és legmagasabb a foglalkoztatási arány, mindkét mutató értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál. 2016 első negyedévében a Csongrád megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan 99 ezren álltak alkalmazásban, 3,0%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában. Az alkalmazottak 60%-át foglalkoztató versenyszférát 4,3%-os létszámnövekedés jellemezte, míg a költségvetési szerveknél közel ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban. A gazdasági ágak közül a legjelentősebben, 63%-kal az ingatlanügyletek területén dolgozók létszáma bővült. A legnagyobb foglalkoztatónak számító iparban 2,9%-kal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete átlagosan 5,5%-kal 214 ezer forintra emelkedett, míg az adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetük 7,1%-kal 143 ezer forintra nőtt. A növekedés ellenére a keresetek 2016 I. negyedévében továbbra is jelentősen, 16%-kal voltak alacsonyabbak az országos átlagnál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján Csongrád megyében a márciusi zárónapon 14 479 álláskeresőt tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 9,9%-kal kevesebbet. A nyilvántartott álláskeresők 12%-a volt pályakezdő, számuk 17%-kal csökkent az elmúlt egy évben. Az 1680 pályakezdő 31%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Március végén a megyei nyilvántartásban lévő álláskeresők 67%-a legfeljebb fél éve, 10%-a pedig több mint két éve keresett munkát. Az álláskeresők között valamivel több a nő, mint a férfi, életkor szerint pedig a 20–24, illetve az 55–59 évesek voltak legtöbben. A március végi állapot szerint a megyei munkáltatók 4872 betöltetlen álláshelyet jelentettek, az egy évvel korábbihoz képest másfélszer annyit. Egy álláshelyre átlagosan 3 álláskereső jutott, míg egy évvel azelőtt 5. Március végén 77,9 ezer Csongrád megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 504-gyel többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek döntő többségét (92%) kitevő vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma 3,3%-kal csökkent, míg az önálló vállalkozóké 1,7%-kal emelkedett. A nonprofit szervezetek száma 2,3%-kal meghaladta a 2015. I. negyedév végit. A 15,9 ezer társas vállalkozás 69%-a korlátolt felelősségű, 26%-a betéti társaság volt. A részvénytársaságok a társas vállalkozásokon belül mindössze 1,2%-ot jelentettek. A társas vállalkozások közül 4,0 ezernek a kereskedelem volt a főtevékenysége, de a tudományos és műszaki tevékenység területen is 2,7 ezer társas vállalkozást regisztráltak. A társas vállalkozások 91%-a 10 fő alatti létszámmal rendelkezett, ezzel szemben 250 fős, vagy azt meghaladó létszámú vállalkozás 30 volt a megyében. Csongrád megyében a megfigyelt megyei székhelyű szervezetek 2016 első negyedévében 15 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami összehasonlító áron számítva 12%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fejlesztési kiadások legnagyobb hányada, 33%-a az iparba áramlott. Az iparon belül a feldolgozóiparban, valamint az energiaiparban költöttek jelentősebb összegeket beruházásokra. Az év során az ipar beruházási ráfordításainak 96%-át ebben a két ágazatban használták fel. Az ipar mellett még a szállítás, raktározás (28%) képviselt jelentősebb részarányt. A beruházások legnagyobb részét, 52%-át építkezésekre, 36%-át gépekre és berendezésekre, 9,3%-át pedig járművekre fordították. A gépeknek és berendezéseknek 56%-a, a járműveknek pedig 97%-a importból származott. Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték 37 ezer forintot ért el, amely az országos átlag 60%-a. Az első negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein az országos 0,7%-os emelkedéssel szemben a termelés volumene összehasonlító áron 9,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az egy lakosra jutó 367 ezer forint ipari termelési érték az országos átlag 54%-a. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozásoknál 0,9%-kal emelkedett a termelés volumene. Az ipari értékesítés 60%-át adó belföldi eladások 18%-kal csökkentek, az export 1,1%-kal nőtt. A feldolgozóiparban a hazai és az export értékesítés is kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban, belföldön 9,7, a külpiacokon 1,0%-os növekedést regisztráltak. A legjelentősebb ágazat, az élelmiszeripar termelése 7,6%-kal nőtt, a hazai piacok 15%-kal bővültek, az export volumene azonban 3,8%-kal csökkent. A másik meghatározó ágazat, a gumi-, műanyag- és építőanyagipar kibocsátása 9,2%-kal visszaesett. Az értékesítés volumene belföldön csökkent erőteljesebben, megközelítette a 12%-ot, az export 0,6%-kal szűkült.

Január és március között a 4 főnél többet foglalkoztató Csongrád megyei székhelyű építőipari szervezetek 6,3 milliárd forint termelési értéke – az országos 34%-os visszaesésnél kisebb mértékben – összehasonlító áron 26%-kal maradt el az előző év azonos időszakában mért értéktől. Az egy lakosra jutó 16 ezer forint építőipari termelési érték a megyék közül a hetedik legmagasabb, meghaladta az országos átlag 80%-át. Az építményfőcsoportok közül az építőipari termelés 65%-át adó épületépítések volumene 21%-kal, az egyéb építmények építéséé pedig 34%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások 2016. március végi szerződésállománya összehasonlító áron 12%-kal, a tárgyidőszakban kötött új szerződéseké pedig 43%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 33,5 milliárd forint értékű szerződésállomány 69%-át épületek, 31%-át egyéb építmények kivitelezésére kötötték. 2016 első negyedévében Csongrád megyében az országos 10%-os csökkenéssel szemben jelentősen növekedett az épített lakások száma. Január–március között 90 lakást vettek használatba, csaknem két és félszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés a szegedi lakásépítések élénkülésének következménye, ahol az első három hónapban több mint háromszor annyi lakást (77) vettek használatba, mint egy évvel korábban. A megyében épített lakások többségét a megyeszékhelyen, 10%-át a községekben, 4,4%-át a többi városban adták át. A természetes személyek által épített lakások száma a másfélszeresére emelkedett, és az idén már az első negyedévben is megjelentek az építtetők között a vállalkozások. A lakások nagyobb része (72%) többszintes, többlakásos épületben, 28%-a családi házban készült. A használatba vett lakások 83 m2-es átlagos alapterülete 38 m2-rel volt kisebb, mint egy évvel korábban. 2016 első negyedévében a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma 87 volt, 93%-kal több mint 2015 első három hónapjában. Január és március között 51,4 ezer vendég 107,5 ezer vendégéjszakára szállt meg a megye kereskedelmi szálláshelyein. Mind a vendégek mind az általuk eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett 25, illetve 24%-kal. A vendégek döntő többsége (68%) belföldről érkezett, körükben a vendégforgalom és az eltöltött vendégéjszakák száma jelentősen, 26%-kal, illetve 23%-kal bővült. A külföldi vendégforgalom hasonló mértékben, 24%-kal, illetve 25%-kal emelkedett. A külföldi vendégek többsége (67%) a két szomszédos országból – Szerbiából és Romániából –, valamint Németországból érkezett. A megyében működő kereskedelmi szálláshelyek 2016. I. negyedévi bruttó bevétele 1492 millió forint volt, ez 31%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi. A bevételek 53%-a származott a szállásdíjakból. Egy vendégéjszaka átlagosan bruttó 7315 forintba került, ami az országos átlag 86%-a. Az összes belföldi szállásdíj 23%-át – 113 millió forintot – SZÉP kártyával egyenlítették ki. Csongrád megye közútjain 2016. március végéig összesen 115 személysérüléses közlekedési baleset történt, 21%-kal kevesebb, mint 2015. I. negyedévben. Míg a halálos balesetek száma (3) a felére visszaesett, addig a súlyos sérüléssel járóké (34) 28%-kal, a könnyű sérüléssel járóké (78) pedig 15%-kal csökkent egy év alatt. A megyében történt balesetek az országos átlagnál összességében kevésbé súlyos kimenetelűek voltak. A balesetek 8,7%-át ittasan okozták, amely arány az egy évvel korábbinál 2,3 százalékponttal, az országos átlagnál pedig 1,4 százalékponttal alacsonyabb. A balesetek következtében összesen 151 személy sérült meg: 14%-kal kevesebben, mint 2015 első három hónapjában. A sérültek 73%-a könnyen, 25%-a súlyosan sérült meg. A könnyen sérültek száma 8,3%-kal, a súlyos sérülteké pedig 24%-kal csökkent a 2015. I. negyedévihez képest. Baleset következtében 3 személy veszítette életét, számuk fele az egy évvel korábbinak. A közúti közlekedési balesetek 85%-át a járművezetők okozták, leggyakrabban a sebesség nem megfelelő alkalmazása és az elsőbbség meg nem adása miatt.