Illegális bevándorlás: ítéletet hirdettek a röszkei tömegzavargás ügyében + FOTÓK

Az idős asszony, a kerekesszékes fiatalember és a mankóval közlekedő férfi egy-egy évnyi felfüggesztett, a többiek letöltendő szabadságvesztést kaptak a röszkei tömegzavargás miatt indult perben.

A hetedrendű vádlottnak három évre, a többieknek pedig egy év két hónapra kell börtönbe vonulniuk. Az ítélet szerint tömegzavargás résztvevőjeként lépték át tiltott módon a határzárt tavaly szeptember 16-án Röszkén a közúti határátkelőhelynél. Elmarasztaló ítéletet hozott első fokon a Szegedi Járásbíróság a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt indult per kilenc szíriai és egy iraki állampolgárságú vádlottjának ügyében pénteken. A bíróság határzár tiltott átlépésének - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, és négy évre kiutasította őket. Egy vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - három év börtönt kapott. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év - négy, illetve két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték. Közülük két férfit szintén kiutasított a bíróság, a már oltalmazott státust kapott nő esetében azonban nem adott helyt az ezt kérő ügyészi indítványnak.

Arany János

bíró a döntés indoklásakor kifejtette, Magyarországon ez az első ilyen per. A bíróságnak az eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a vádlottak szándékosan léptek-e magyar területre, és ezt jogosulatlanul, tömegzavargás résztvevőjeként tették-e. A bíró közölte, a bűncselekmény alapesete - a határzár tiltott átlépésének bűntette - elkövetését a vádlottak többsége elismerte. Elmondták, látták az átkelőnél kialakított határzárat, az úton elhelyezett, drótakadállyal megerősített kaput, az ott összegyűlt rendőri erőket, vallomásaikban többen a kődobálásról, illetve könnygáz- és vízágyúhasználatról is beszámoltak. A jogszabályok alapján a részvétel a fizikai jelenlétet, a nyílt rendbontásban való közreműködést jelenti. Az ügyészség sem vádolta azzal a terhelteket, hogy erőszakos cselekményeket követtek el, de kihasználták a határ erőszakos kinyitását és ellenőrzés nélkül léptek magyar területre - mondta Arany János. Hozzátette: a vádlottak nem akartak regisztrálni, jelentkezni a közeli tranzitzónánál. A kiszabott büntetésekkel kapcsolatban a bíró közölte, hat vádlottat a törvényi minimumot alig meghaladó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, rendelkezve arról, hogy a büntetés kétharmadának letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók. (Ez megfelel a vádlottak által az előzetes letartóztatásban töltött időnek.) A hetedrendű vádlott azonban saját vallomása szerint is tíz percig beszélt egy megafonba, amelyet azután vett föl, hogy kiesett egy, a tömeget irányító férfi kezéből - tette hozzá. A bíróság álláspontja szerint így ő szervező, irányító szerepet töltött be. A megromlott egészségi állapotú vádlottak esetében pedig a bíró lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére. A határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében a törvény erejénél fogva kötelező a kiutasítás alkalmazása, ezt csupán az oltalmazott státust kapó vádlottnál lehetett mellőzni - fejtette ki a bíró.

Ambruzs Norbert

ügyész fellebbezést jelentett be, hosszabb tartamú szabadságvesztés és kiutasítás, illetve végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása érdekében. A vádlottak és védőik felmentést, enyhítést, illetve a kiutasítás mellőzését kérték. A bíróság - ügyészi indítványra - fenntartotta a három év börtönnel sújtott férfi előzetes letartóztatását. A többi vádlott letartóztatása, házi őrizete megszűnt.

Korábban írtuk:

Ahogy

, az eljárás megszüntetését, illetve a vádlottak felmentését kérték az ügyvédek a röszkei tömegzavargás miatt indult perben. Az ügy nyolcadrendű vádlottja egy hatvan év feletti, cukorbeteg, fél szemére vak asszony. Az már a szerdai tárgyaláson kiderült, hogy ő megkapta az oltalmazotti státuszt Magyarországon. Emiatt ügyvédje az ő esetében a büntetőeljárás megszüntetését kérte. Az oltalmazotti státusz ugyanis kizárja a büntethetőséget a határ jogtalan átlépése esetében. A kilencedrendű vádlott kerekesszékben ül, a tizedrendű pedig mankóval közlekedik. Az ő esetükben folyamatban az oltalmazotti státusszal kapcsolatos eljárás, így a védőjük a büntetőeljárás felfüggesztését kérte, amíg kiderül, hogy megkapják-e ezt a státuszt.

, csatatérré változott a régi röszkei határátkelőhely tavaly szeptember közepén, a migránsok rohamoztak, kövekkel, botokkal dobálóztak, a rendőrök könnygázzal és vízágyúval védték meg a magyar határt. Az eljárás során

, erőszakos cselekményt követtek volna el. A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, tavaly szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Egy férfi megafonnal a kezében különböző nyelveken beszédeket tartott, és megpróbálta irányítani a magyar rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget. A tömegzavargás résztvevői végül kidöntötték a határt védő kaput, amelyen keresztül – mások mellett – a vád alá helyezett tíz ember jogosulatlanul magyar területre lépetek. Őket a rendőrök kiemelték a tömegből, majd őrizetbe vették. A csütörtöki tárgyalási napon

, amit a Fidesz szóvivője,

Halász János

felháborítónak nevezett, szerinte a bevándorláspárti erők a röszkei tömegzavargás vádlottjai ügyében a bíróság előtti akciójukkal azt hirdetik: a törvénytelenséget és a bűncselekményt elkövető bevándorlók a törvények felett állnak.

További részletek hamarosan!