Miniszteri találkozó Röszkén – Ausztria támogatja Magyarország déli határainak védelmét (FRISSÍTVE)

Az osztrák-magyar határt is tehermentesíti a július elején Magyarországon bevezetett mélységi határőrizeti rendszer – jelentette ki Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter, aki magyar kollégájával, Pintér Sándorral, valamint a két ország honvédelmi minisztereivel, Hans Peter Doskozillal és Simicskó Istvánnal az illegális migráció elleni közös fellépésről tanácskozott Röszkén.

Az osztrák-magyar miniszteri találkozót követő közös sajtótájékoztatón

Wolfgang Sobotka

osztrák belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás jegyében szükség van az unió külső határainak közös védelmére, ebben Ausztria partnere Magyarországnak, hiszen közös ügyről van szó. Ennek jegyében Ausztria húsz rendőrt biztosít hazánknak a Frontex, azaz az unió határőrizeti szerveinek koordinációjáért felelős intézmény keretein belül. Hozzátette, a külső határok védelmét azonban nem elegendő a magyar-szerb határon biztosítani, a balkáni migrációs útvonalba eső többi országban is ellenőrizni kell a határokat, és ebben segíteni is kell az érintetteket, így például Szerbiát vagy Macedóniát. Wolfgang Sobotka üdvözölte, hogy a Frontex mandátumát immár harmadik országokra is ki lehet terjeszteni, de megjegyezte, mindenki tudja, hogy az 1500 főnyi frontexes létszám sosem lesz képes garantálni a külső uniós határok védelmét, éppen ezért lényegesen magasabb létszámra van szükség. Ezen felül regisztrációs központok, úgynevezett hot-spotok létrehozását nevezte fontos feladatnak, méghozzá a származási országokhoz minél közelebb.

kapcsolatban – melynek lényege, hogy a határtól 8 kilométeres mélységben elfogott migránsokat visszakísérik a hatához és útbaigazítják őket a legközelebbi tranzitzónához – Wolfgang Sobotka hangsúlyozta, ez a törvénymódosítás is bizonyítja Magyarország szerepvállalását, helytállását. „Ez nagyfokú biztonságot jelent abban az értelemben, hogy aki szükséges tartózkodási jogcímmel nem rendelkezik, nem juthat el Magyarországra, s így végeredményben az Ausztriára gyakorolt migrációs nyomás is csökken” – közölte az osztrák belügyminiszter. Arról is tájékoztatott, hogy a két ország megállapodott abban is, hogy intenzíven fellépnek az embercsempészet ellen. Ausztriában tavaly több mint 500, míg idén fél év alatt 1100 embercsempészt fogtak el, s az osztrák belügyi tárca vezetője szerint ezek a számadatok is bizonyítják, hogy nemzetközi szinten kell fellépni ellenük.

Hans Peter Doskozil

osztrák védelmi- és sportminiszter emlékeztetett, hiába hangoztatták unió-szerte tavaly, hogy közös európai megoldásokat kell találni az EU külső határainak a megvédésére, nagy előrelépés nem történt, mint ahogy a visszajuttatás és visszatoloncolás kérdésében sem sikerült közös eljárásrendet kialakítani. Hozzátette, ha figyelembe vesszük, hogy milyen helyzet alakult ki a külső határokon, így például Görögországban vagy Olaszországban, továbbá a balkáni migránsútvonalon és Magyarország déli határainál, a Frontex 1500 fős létszáma nagyon kevés. Ezen felül a visszajuttatások és kitoloncolások száma is elenyésző, ezért Hans Peter Doskozil szerint nem várhatjuk meg a nagyszabású európai megoldások bevezetését, hanem az érintett térségben kell egyeztetni a munkavégzésről, így az osztrákoknak is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy együttesen, alulról felfelé építkezve létrejöhessen egy európai rendszer. Elmondta, hogy két héttel ezelőtt két munkacsoport létrehozásában egyeztek meg, az egyik a külső határok közös védelmével foglalkozik a magyar-szerb határ vonatkozásában, a másik pedig a visszajuttatás és visszatoloncolás kérdéskörét járja körül. A tervek szerint már a jövő héten egy csoportot küld Ausztria hazánkba, hogy minden további lépést, a konkrét támogatási lehetőséget meghatározták. Az osztrák védelmi- és sportminiszter osztja azt a magyar véleményt, hogy a dublini rendszer ilyen mértékű menekülthullámot már nem tud kezelni, a külső országok egyszerűen nem képesek a rendelet által előírt eljárásokat végrehajtani. Sietve megjegyezte, ha Ausztria lenne Görögország helyében, és 4-500 ezer menekültügyi eljárást kellene lefolytatniuk egy éve alatt, akkor erre nem lennének képesek. Ezért szerinte más megoldást kell találni, például a dublini rendszertől különálló eljárásrendet lenne érdemes kidolgozni például az idegenrendészeti visszatoloncolások kapcsán.

Pintér Sándor

belügyminiszter arról beszélt, hogy az uniós polgároknak új elvárásai vannak a schengeni külső határok védelme kapcsán. Emlékeztetett, hogy hazánk ezeknek az elvárásoknak a mentén hozott új törvényt, ezért vezették be a mélységi határőrizeti rendszert. Ehhez az új határvédelmi szervezeti rendhez nyújtana segítséget Ausztria, ez hívta életre a találkozót. Köszönetet mondott a belügyminiszter mindazért az osztrákok nyújtotta segítségért, amit azért nyújtanak, hogy hazánk területére hívatlanul, a zöldhatáron, engedély és ellenőrzés nélkül senki ne lépjen át.

Simicskó István

honvédelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy hazánk mindig is európai megoldásokat keresett a migrációs kihívásokra. Elmondta, az Európai Unió jelene és jövője az együttműködésről szól, így azokat a vívmányokat, amiket kivívtak Európa népei és politikusai, meg kell tartani, s ezért is szükséges szorosra fűzni a kapcsolatot az osztrákokkal és a visegrádi négyek országaival, akik hasonló értékek mentén, hasonló módon próbálják megtenni a szükséges intézkedéseket a migrációs krízis kezelése során. Most a magyar-osztrák miniszteri találkozón arról egyeztettek, hogy miként tudna Ausztria katonai segítséget nyújtani a magyar-szerb határ védelméhez a magyar honvédséggel és a rendőrséggel együttműködésben. „Nyitottak vagyunk arra, hogy fogadjuk az osztrák haderő felkészített erőit, bármilyen formában is legyen ez, műszaki, technikai vagy felderítő tevékenységgel segítsék a munkánkat” – jelentette ki Simicskó István hozzátéve, hogy ez Magyarország és Ausztria mellett Európa érdeke is. Leszögezte, Európa erős lehetne, ha felvállalná hogy a védelemre többet szánna.