Hencz Péter: 560 éve történt
Az 560 évvel ezelőtti nándorfehérvári diadalt eleveníti fel portálunkhoz eljuttatott cikkében Hencz Péter.
Az iszlám hit fegyveres terjesztését célul kitűző török megjelenése a 14. szd. elején Kis-Ázsiában egyre növekvő aggodalommal töltötte el a keresztény Európát. Konstantinápoly bevétele (1453), majd Szerbia elfoglalása után nyilvánvalóvá vált, hogy a „kereszténység védőbástyája”, a Magyar Királyság következik. A késlekedő kontinenst
III. Calixtus
pápa próbálta felrázni, aki a keresztes háború érdekében a ferenceseket mozgósította. Közülük is kiemelkedett a lángoló lelkű
Kapisztrán Szent János
. A 70-es éveihez közel járó szerzetes szavaira százezrek mozdultak meg. Kapisztrán Szent János többször is megfordult városunkban. Európa legnagyobb reménye, a török elleni küzdelmek kiemelkedő hőse
Hunyadi János
(1407k.-1456) volt. Kiemelkedő katonai képességei és emberi tulajdonságai miatt ő lett „Athleta Christi”, „Krisztus Bajnoka” (
Bonfini
). Egyszerű sorból származva lett az ország leghatalmasabb ura, kormányzója. A Hunyadiak legkedvesebb városa Szeged volt. Szeged a ferencesek egyik fellegvára, hazánk egyik legnagyobb városa, így többszörös oka is volt, hogy a török elleni csapás egyik gyújtópontja legyen. A szultán váratlanul 1456-ban Nándorfehérvár (ma Belgrád) ellen indult, melyet Hunyadi sógora,
Szilágyi Mihály
védett hősiesen 5000 katonával. Eközben a keresztes sereg Szegeden gyülekezett. Itt volt Hunyadi is június 9-12 között. A seregben szép számmal voltak szegedi halászok, földművesek, ferences szerzetesek, diákok. Kapisztrán az alsóvárosi kolostorban szállt meg, majd szentmisét celebrált, és a Szentháromság útja nyomvonalán vonult Nándorfehérvár alá.
II. Mohamed
szultán a törökök kiemelkedő hadvezére volt, hadserege a világ legnagyobb haderejét képezte félelmetes 300 ágyújával, 150 000 harcosával. 200 hajójával lezárta a Dunát, lehetetlenné téve a városba való bejutást. Hunyadi serege 12 ezer zsoldosból, 25-30 000 keresztesből állt. Július 14.-én érkezett meg 40 sajkájával, és 5 órás küzdelemben, mely során a Duna vérfolyammá változott, sikerült áttörnie az ostromzárat és szétzilálva a török hajóhadat, bejutott az ostromlott városba. A következő hét során a török ágyúk szinte a földdel tették egyenlővé a várost. Az ágyúk bömbölése állítólag Szegeden is hallható volt. Hunyadinak azonban háromszor is sikerült a török támadást visszavernie.
Dugovics Titusz
a győzelmi lófarkas zászlót kitűzni akaró török janicsárt önfeláldozóan magával rántotta a mélybe. Július 22.-én a keresztesek Kapisztrán vezényletével – Hunyadi parancsa ellenére – rárontottak a török bal szárnyára, az anatóliai hadtestre. Mohamed ekkor súlyos hibát követett el, mert felszabadításukra a ruméliai lovasságot irányította át, fedezetlenül hagyva félelmetes ágyúit. Hunyadi ezt észrevéve kirontott a várból és ágyúikat elfoglalva a törökre irányította. A csata eldőlt, a török fejvesztve menekült, maga Mohamed is megsebesült. A pápa június 29.-én rendelte el bullájában, hogy egész Európa imádkozzon a nándorfehérvári diadalért, melyre figyelmeztessenek a délben megkonduló harangok. Augusztus első vasárnapján a világ katolikus templomaiban az Urunk színeváltozás szentmise is erre emlékeztet. Hunyadinak 70 évre sikerült a törököt visszatartani Európa elfoglalásától. Győzelmének azonban nem sokáig örvendhetett, mert augusztus 11.-én a táborban kitörő pestis áldozata lett, hűséges barátjának, Kapisztrán Jánosnak karjaiban, aki október 23.-án követte őt az utolsó úton. Hunyadi halálát még Mohamed is megkönnyezte. Szinte természetfölötti, hogy pont félezer évvel később a magyar nép megint sikerrel vette fel a harcot egy ázsiai nagyhatalommal szemben, melynek lángját megint Szegeden, az egyetemisták lobbantották fel. Az egyetem gyakorló gimnáziuma az 1956-os szabadságharcunk alatt Hunyadi János nevét vette fel. Jó lenne, ha ismét felvenné a kiérdemelt, hozzá méltó nevet. A déli harangszó alatt emlékezzünk 1456 és 1956 dicsőséges hőseire!
Hencz Péter
