Bakondi: A jogellenesen Magyarországon tartózkodók számának a csökkentése a cél! + FOTÓK

Megerősítették a személyi állományt a déli határszakaszon, a korábbinál másfélszer annyi katona 30%-kal több technikai eszközzel teljesít szolgálatot, illetve több mint 6000 rendőr van jelen Csongrád és Bács-Kiskun megyében az új határőrizeti rendszer keddi bevezetése óta. Bankodi György a külső schengeni határokat védelmének fontosságát hangsúlyozta szegedi sajtótájékoztatóján, mint elmondta, az új rendszertől azt várja, hogy csökkenjen a hazánk területén jogellenesen tartózkodók száma.

Megerősítették a déli határ védelmét, és ahogy beszámoltunk róla, úgynevezett

.

Rogán Antal

, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a keddi kormányülés szünetében azt mondta, hogy

Bakondi György

miniszterelnöki főtanácsadó a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában tartott sajtótájékoztatóján az új rendszer bevezetésével kapcsolatban közölte, három törvényt módosított egyidejűleg az Országgyűlés annak érdekében, hogy egy az eddiginél hatékonyabb határőrizeti rendszer alakuljon ki oly módon, hogy a hazánkba érkező migránsok továbbra is kérhessenek menekültstátuszt a tranzitzónákban. Elhangzott, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónákban július 5-én reggel 51 fő tartózkodott, további 384-en pedig bebocsátásukra vártak. Bakondi elmondta, hogy az államhatártól a magyar terület felé számított 8 kilométeres mélységig amennyiben elfogják a rendőri vagy katonai erők a tiltott határátlépést elkövetőt, akkor mérlegelni fognak. Amennyiben felmerül az embercsempészés vagy erőszakos tiltott határátlépés, akkor az eddigi szabályok szerinti büntetőeljárást indítanak, ám ha csak szabálysértés valósul meg, vagyis nem lehet bizonyítani az erőszakos tiltott határátlépést, akkor a rendőrség figyelmeztetésben részesíti az illetőt, visszaszállítja őt a kerítéshez, átküldik a túloldalra, ami még magyar terület, és tájékoztatják arról, hogy a tranzitzónában van mód menekültkérelem benyújtására. „Ezzel csökkenthető a magyar területen jogellenesen tartózkodók száma, ami javítja a belbiztonsági helyzetet, a közrendet és közbiztonságot, és nemcsak Magyarország számára, hanem Ausztriának, Szlovákiának, Szlovéniának is segítséget jelent. Az a véleményünk, hogy a külső schengeni határokat meg kell védeni, és nem lehetéses az, hogy emberek százezrei jussanak be úgy az Európai Unió területére, hogy nem tudunk semmit identitásukról, célkitűzéseikről, további terveikről” – közölte a miniszterelnök főtanácsadója.

Benkő Tibor

, a Honvéd Vezérkar főnöke arról tájékoztatott, hogy 50%-kal növelték a személyi állományukat a déli határszakaszon, és 30%-kal a technikai felszerelések arányát. Hangsúlyozta, szükség esetén a magyar-román határszakaszra is tudnak katonákat vezényelni, ha kell, akár kerítésépítést is végeznek. Elmondta, a honvédek tavaly július 8-a óta teljesítenek szolgálatot a határ mentén. Először az ideiglenes biztonsági határzár kiépítését végezték el, majd egy hazai, később egy a visegrádi 4-ekhez kapcsolódó nemzetközi gyakorlaton vettek részt, most pedig a Közös Akarat elnevezésű feladatban vesznek részt a rendőrséggel közösen. Ez utóbbi keretében légi és földi felderítési feladatokat látnak el, a rendőrökkel együtt járőröznek, a tranzitzónákban pedig orvosi és egészségügyi állomány is dolgozik. „A balkáni útvonalon jelentkező illegális migrációs nyomás továbbra is komoly kihívást jelent hazánk és az uniós tagállamok számára” – erről már

Papp Károly

országos rendőrfőkapitány beszélt. Elmondta, hogy februártól ismételten növekszik az illegális migránsok száma. Míg januárban egy nap alatt átlagosan 16 főt fogtak el a magyar-szerb határon, februárban már 79, míg júniusban már meghaladta a 120 fős napi elfogási létszámot. Papp Károly a balkáni útvonal ellenőrzése kapcsán történelmi lépésnek nevezte a macedón-görög határ lezárását, illetve az unió és Törökország között köttetett megállapodást. Az országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy hazánkba érkező migránsok túlnyomórészt Görögország területén lépik át az EU külső határát, de az utóbbi időszakban Bulgária felől is egyre többen érkeznek Szerbiába. Az illegális migrációval szembeni fellépést összetett feladatatnak nevezte, ami nemcsak kimondottan határőrizeti jellegű. Az migrációnak a bűnügyi, a közrendvédelmi és idegenrendészeti vetületei is vannak, ezért Papp a határokon átnyúló együttműködések fontosságát hangsúlyozta. Az embercsempészet felszámolása érdekében például közös nyomozócsoportokat hoztak létre Ausztriával, Szlovákiával és Szerbiával. Papp Károly közölte, hogy a magyar-szerb határon idén január elsejétől hétfő éjfélig 17553 határsértőt fogtak el. Július elseje és negyedike között 2106-an kísérelték meg jogellenesen átlépni a magyar államhatárt. 1693 fő esetében a rendőrök és a katonák megakadályozták az államhatár illegális átlépését, 413 személyt pedig elfogtak. Az új határőrizeti rendszer bevezetése, azaz hétfő éjféltől kedden délit összesen 826-an kíséreltek meg illegális határátlépést, ebből 675 esetben ezt megakadályozták, 151 határsértőt pedig elfogtak és visszakísértek a kerítéshez a túloldalra. Papp hozzátette, az érintettek nem tanúsítottak ellenállást és együttműködtek a katonákkal és a rendőrökkel. Elhangzott az is, hogy idén eddig 163 esetben indult büntetőeljárás embercsempészés miatt, és 6 embercsempész bűnszervezettel szemben fejezte be eddig a nyomozást. Összesen 48 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 16-an előzetes letartóztatásban vannak. Az embercsempész csoportok több mint 1300 migránsnak az uniós területére való bejuttatásában vettek részt.