A magyar hatóság figyelemmel kíséri a bőrcsomósodáskór terjedését

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan figyelemmel kíséri a bőrcsomósodáskór (LSD) európai terjedését, a hazai állategészségügyi hatóság felkészült a jelentős gazdasági kárral járó betegség magyarországi megjelenésére, többek között mintegy 600 000 adag vakcina beszerzése van folyamatban - közölte a Nébih kedden az MTI-vel.

A hatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegség gyors terjedésében lényeges szerepe van az illegális állatszállításoknak is, ezért kulcsfontosságú, hogy az állattartók betartsák az általános járványvédelmi előírásokat. Az LSD gyorsan terjed, Európában 2015 második felében jelent meg először Görögországban, majd idén áprilisban Bulgáriában, ahol mintegy 2 hónap alatt az ország fele fertőzötté vált, a járvány azóta Koszovót, Albániát, Montenegrót és Szerbiát is elérte, Magyarország déli határától jelenleg mintegy 230 kilométerre van - írja közleményében a Nébih. Az emberre nem veszélyes betegség rendkívül nagy gazdasági kárt okoz, mivel a fertőzött állományban lévő összes fogékony állatot haladéktalanul le kell vágni, húsuk pedig nem használható fel. Az LSD hazai megjelenése az exporttevékenységre is hatással lesz, mivel a fertőzött régiók korlátozás alá kerülnek, a harmadik országok pedig várhatóan leállítják majd az érintett országgal folytatott szarvasmarha kereskedelmet - mutat rá közleményében a Nébih. A betegség elleni védekezés leghatékonyabb módja az állatok oltása, az EU-s szabályozás szerint a megelőző vakcinázás alkalmazása jelenleg tilos, ezért Bognár Lajos országos főállatorvos egyeztetéseket folytat az unió érintett szakmai fórumaival az engedélyezés érdekében, a kezdeményezést számos EU-tagállam támogatja - tájékoztatott a Nébih. A szarvasmarhákat, bivalyokat érintő bőrcsomósodáskórt vírus okozza, főleg vérrel táplálkozó ízeltlábúak terjesztik, a nevét a megbetegedett állatok fején, nyakán, hátán, lábain, tőgyén, valamint a farok tájékon lévő bőrfelületen megjelenő 2-5 centiméteres csomókról kapta. Az emberre sem a fertőzött állat, sem az abból származó élelmiszer nem jelent veszélyt - ismerteti a hatóság.