Változott a szabályozás - Építkezési hullám várható a szegedi kiskerteknél

Megélénkülhet az építkezési és kiköltözési kedv a Szegedhez tartozó kiskertes övezetekben – mondja Sándor János, a Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke. A legutóbbi OTÉK-módosítás szerint ugyanis duplájára emelték a beépíthetőségi arányt, így ha valaki két telket összevon és a CSOK adta lehetőségekkel is él, viszonylag nagy házat építhet.

Ahogy a hétfői jogi bizottsági ülés kapcsán

, az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) legutóbbi módosítása alapján immár nem 5, hanem 10% a beépítettségi határ a kiskerteknél. Szeged esetében most a Baktói, a Subasai, a Gyálaréti, az Észak-Baktói, a Tápéi és a Tompaszigeti kiskertekkel foglalkozik a közgyűlés, az említett részeken ugyanis a helyi építési szabályzat az OTÉK-től eltérő előírásokat tartalmaz.

Sándor János

, a Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, a szegedi hét kiskertes övezet 4000 telket foglal magában, nagyjából 5000-ren élhetnek ott, és eddig kiköltözési hullám nem indult, inkább cserélődik a lakosság. „Tudni kell, hogy ezek lényegében szükséglakások, így azok a családok, amelyek jobb anyagi körülmények közé kerülnek, elköltöznek. A telkek átlagosan 8-900 négyzetméteresek, és ha 800-zal számolunk, akkor eddig 40 négyzetméteres ingatlant lehetett építeni az 5%-os korlát miatt, aminek a hasznos alapterülete mindössze 28 négyzetméter környékén van, ha pedig tetőteret is építenek, akkor is 50 négyzetméter alatt maradunk” – részletezte. Érdemes tudni azonban, hogy a 10% mindent tartalmaz, például a szerszámos bódét is, vagyis ezt is figyelembe kell venniük azoknak, akik építkezésbe fognának. Sándor János arra számít, hogy felélénkül az érdeklődés, hiszen immár tetőtér beépítéssel nagyjából 80 négyzetméter hasznos alapterületű házat is lehet építeni. Amennyiben pedig valaki összevon két telket, akkor még nagyobb ingatlant is felhúzhat a területre, és a CSOK adta lehetőségekkel is lehet élni, hiszen abban nincs kikötve, hogy belterületen legyen az építendő lakóingatlan. Az egyesületi elnök elmondta, az OTÉK módosítása június 14-étől lépett érvénybe, vagyis a Szegedhez tartozó kiskertes övezetekre immár ez vonatkozik attól függetlenül, hogy a helyi építési szabályzatban, vagyis a SZÉSZ-ben szeptembertől vezetik át a változtatásokat a mostani közgyűlési előterjesztés szerint. Az OTÉK módosítása kapcsán

Nagy Sándor

alpolgármester azt mondta, hogy a központi jogalkotó nem vette figyelembe, hogy a nagyobb beépítettségi arány építkezéseket von maga után, ám nincsenek források rendelve az infrastruktúra fejlesztésére, így aki úgy dönt, hogy kiskertes részre költözik, meg kell elégednie a szerényebb infrastrukturális kiépítettséggel, a városnak ugyanis nincsenek forrásai a fejlesztésre. Sándor János az alpolgármester kijelentésével kapcsolatban elmondta, általában nyáron költöznek az emberek a kiskertes övezetekbe, és csak az ősz és a tél folyamán szembesülnek azzal, hogy a hóban és sárban nem olyan könny ott élni, de az egyesületi elnök szerint, ha valaki kiköltözik egy nem lakóterültre, az nem várhatja el, hogy a város a közös pénzből egyből járdákat és utakat épít. „A 10%-tól ezek a kiskertek nem lettek lakóövezetek, vagyis az önkormányzatnak nemhogy pénze nincs az infrastrukturális fejlesztésekre, hanem nem is feladata ezeken a területeken a fejlesztés. A részleges közvilágítás kiépítése, a város által biztosított zúzott aszfalt lehetőség, de nem kötelessége az önkormányzatnak” – magyarázta Sándor János. Az önkormányzatnak egyébként arra is van lehetősége, hogy 10%-nál kisebb beéphetőségi arányt határoz meg ezeken a területeken. Jelen pillanatban azért lett 10% a SZÉSZ-ben meghatározott mérték, mert annak előkészítése során valamilyen oknál fogva nem írták bele a beépíthetőség arányát, az csak az országos szabálytól eltérő rendelkezéseket tartalmazza. Sándor János elmondta, vannak olyan települések, ahol számszerűen meghatározták, így esetükben hiába változott a kormányrendelet, nem érinti a mezőgazdasági területeken élőket. „Szegeden összességében 17 kiskertes terület van, ezek többségénél nem indokolt a beépíthetőség növelése, hanem inkább az lenne logikus, ha átsorolnák, hiszen van, ahol út sincsen, például Béketelepen vagy éppen a Ballagi-tónál” – magyarázta az egyesületi elnök. Tompasziget viszonylag felkapott, Baktó a város közelsége miatt értékes, ott a szűk utcácskák jelentenek nehézséget, utóbbi helyen korábban 3 milliót is elkértek egy telekért, míg a várostól távolabb eső Subasán már 1-1,5 milliért lehetett vásárolni. A Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke szerint a 10%-os beépíthetőségi arány jelentősen növelni fogja a telkek értékét, de a kereslettől függ majd, hogy ténylegesen mennyit is emelkednek az árak. Érdemes tudni azt is, hogy az országos szabályozás tartalmaz területi előírásokat, vannak olyan részek, ahová például csak gazdasági épületet lehet építeni. „Ebből telkenként emeli ki a szabályozás azokat, amelyeket a zártkerti művelés alól kivettek. Tavaly ősz óta lehet illetékmentesen kivetetni a teljes zártkertet kivonni a művelés alól, és amennyiben a tulajdoni lapra ezt átvezetik, onnantól nincs korlátozva az épület funkciója, amit a telekre építeni lehet” – magyarázta Sándor János. A Családok a Kiskertekért Egyesület lakossági fórumokat is szervez az OTÉK módosítása kapcsán, bővebb információkat

közösségi oldalukon

találhat.