Popularitás és tudomány kéz a kézben – Fogas Ottó a jövő múzeumáról

Idén az ókori Pompejit varázsolja Szegedre a Móra Ferenc Múzeum, hazánkban elsőként lesznek láthatóak a kultúrpalota három kiállítóhelyén az ókori katasztrófát megélt tárgyak. Ezzel a június 25-én nyíló nagyszabású tárlattal is egy újfajta hagyományt folytat az intézmény – mondja Fogas Ottó újraválasztott múzeumigazgató, aki szerint kulcsfontosságú a nagyközönség felé nyitás, amihez elengedhetetlenek a nagyszabású kiállítások és a bizonyos fokú popularitás. Az igazgatóval az elmúlt időszak szemléletmód váltásáról és többek között arról beszélgettünk, hogy milyen úton is érdemes járnia egy múzeumnak ma, még ha vidéken is van.

Büszke arra

,

Fogas Ottó

, hogy a három fenntartóváltás után is meg tudták tartani az intézmény dolgozói létszámát, nem jellemző ugyanis, hogy több mint 100 alkalmazottja van hazánkban egy kulturális intézménynek.

(A múzeum 2013. január 1-je óta tartozik a szegedi önkormányzathoz, előtte a MIK, azaz a Megyei Intézményfenntartó Központ irányítása alatt működött, míg korábban a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában. – a szerk.)

„Úgy tudtuk megtartani a létszámunkat, hogy az állami normatíván kívül nem kaptunk támogatást a fenntartótól, vagyis önerőből, a saját bevételeknek a terhére tudtuk fenntartani az intézményt az elmúlt öt évben, amire büszke vagyok” – forgalmazott a Móra-múzeum vezetője. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy eredményeket produkáljanak, el kellett szakadniuk attól a hozzáállástól, hogy a múzeum egy zárt intézmény, és csak a saját belső ügyeivel foglalkozik. Nyitottak tehát a nagyközönség felé, mind a kiállítások, mind a szakmaiság szempontjából. A saját bevételeikhez hozzájárultak a régészeti feltárások, de emellett is több lábon állnak.

„Útkeresések is jellemezték a mögöttünk álló időszakot, s van, amit nem feltétlenül fogadtak jól, de az a legfontosabb, hogy az intézmény minél több módon olyan irányba induljon el, hogy be tudjuk bizonyítani létjogosultságát a mai világban is. A kiállításokra való hangsúlytétel csak látszólagos, a múzeum továbbra is a tudományos munkára, annak feldolgozására koncentrál, csak az egyszerűen nem a nagyközönségnek szól. A Móra Ferenc Múzeumnak megjelenik évente 3-4 tudományos kötete 2-300-as példányszámban, de azokat kimondottan a szakkollégáknak írjuk és publikáljuk. Ez a tevékenység vagy éppen a leltározás folyamata nem látható a nagyközönség számára, de a tudományos munka a háttérben nem állt le” – magyarázta Fogas Ottó. Hozzátette, a tárlatok körüli felhajtások, az akciók és flash mobok látványosak és egyben eredményesek is, ennek révén érték el, hogy az Egyiptom-kiállítást 114 ezren látták, ami egy vidéki kiállítóhely számára elképzelhetetlen látogatólétszámot jelentett még pár évvel ezelőtt.

A közönség felé nyitás mellett megmaradt a szakmai munka magas színvonala is

Áprilisban

pont a tudományos munka háttérbe szorulása miatt kritizálta Fogas Ottót az igazgatói posztra pályázó két másik régész,

Paluch Tibor

és

Szalontai Csaba

, mellyel kapcsolatban az intézmény újraválasztott vezetője megjegyezte, a bizottsági meghallgatásukon kimondottan azért nem szólt a tudományos munkáról, mert az evidencia, a napi rutin része, ráadásul a tudományos kiadványokért nem is az igazgató felel, hanem az adott osztályvezető. „Gondoljunk csak bele, hogyan venné ki magát, hogy én igazgatóként megmondom például a néprajzos kollégáknak, hogy részt kell venniük három konferencián, netán kiadom kötelező jelleggel, hogy adjanak ki még egy kiadványt? Aki azt gondolja, hogy így működik egy múzeum, az nem ért a szakmájához, vagy csak azért kritizálja ezt a területet, mert valamivel indokolnia kell, miért akar mást és másként csinálni, mint a hivatalban lévő vezető” – magyarázta Fogas Ottó, hogy miért is beszélt a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság tagjainak a közönség felé nyitásról, vagyis arról a tevékenységről, amivel pluszt vitt az intézmény életébe. Példaként hozzáfűzte, ha nem lenne Pompeji-kiállítás, akkor sem lenne több tudományos konferencia az intézményben, lévén a két dolognak nincs köze egymáshoz.

Az igazgató kitért arra is, hogy a mai hazai múzeumokat egyesek nagyon komoly, tudományos intézményként képzelik el, mások pedig inkább nem is foglalkoznak ezzel a kérdéssel, maximum ellátogatnak az adott intézménybe, ha olyan kiállítást vagy programot szerveznek, ami érdekli őket. Több kritikát kapott Fogas Ottó azért, hogy

, amivel kapcsolatban portálunknak kifejtette, a közönség felé nyitott múzeumok populárisak, a fogyasztói társadalom igényeit is ki kívánják szolgálni, és ez a fővárosban és a nyugat-európai kultúrpalotákban egyaránt megfigyelhető, vagyis nem újdonság, amit Szegeden tapasztalnak a látogatók, hanem egy bevett és népszerű modell vagy recept egyféle adaptálásáról van szó inkább. Ez majdnem olyan szerinte, mintha valaki az ellen tiltakozna, hogy popcornt áruljanak a mozikban egy-egy komolyabb témájú film vetítésekor. „Olyan dolgokat támadnak egyesek, amiket már rég felülírt az élet, ez is ide tartozik. Attól, hogy valaki elmegy egy múzeumba, és ott netán megihat egy kávét vagy sört, attól még az intézményben zajló tudományos feldolgozás, a leltározás nem sérül” – magyarázta. Ráadásul mióta vendéglátás működik az udvaron, a látogatószám is növekedett a Fekete házban. Az asztalokon ráadásul megtalálhatóak a múzeum prospektusai, ott is hirdetik rendezvényeiket, és bár nyilvánvalóan nem minden fogyasztó vendég fog betérni és megnézni egy-egy kiállítást, de Fogas Ottó szerint ez is egy módszere annak, hogy a fiatalabb korosztályt megszólítsák.

A nagyszabású tárlatokból a kisebb kiállítóhelyek is profitálnak

Egy kísérlet volt a múzeum részéről, hogy az Egyiptom-kiállításba mindhárom épületüket bevonták, ami nagy sikert aratott, így az idei Pompeji-tárlatba is bekapcsolódik a központi épület mellett a Fekete ház és a Kass Galéria egyaránt. A főépületben három nagy teremben tudnak kiállítást berendezni, de Fogas Ottó álláspontja szerint mindenütt meg kell hagyni a teret a szakmai anyagok bemutatásának, így született az ötlet, hogy magában a térben nyújtózkodjanak ki, így a három különböző helyszínen igazán látványos tárlatokat tudnak kialakítani, és nem kell összezsúfolniuk a kiállítási anyagokat sem. „Az elképzelhetetlen, hogy a Pompeji- kiállítás miatt fél évre teljesen kipucoljuk a főépületet. A néprajzi és természettudományi tárlatoknak ugyanúgy helyet adunk, mint ahogy a saját szakmai anyagaink is, például régészeti tárlatot is fogunk nyitni” – részletezte. Kérdésünkre elmondta, ezúttal is lehet kombinált jegyet váltani majd, ami az Egyiptom-kiállítás idején is rendkívül népszerű volt, azzal ugyanis kedvezményesebb áron lehetett végiglátogatni a három helyszínt, mintha külön-külön belépőt váltott valaki. Fogas Ottó azt reméli, hogy 60-80 ezer látogató lesz kíváncsi az idei nagyszabású tárlatukra.

Idén összesességében több mint harminc kiállítást tervez a múzeum, ezek között természetesen kisebb tárlatok is lesznek, amelyen hangsúlyosan megjelennek a saját szakmai munkát bemutató anyagok is. Egy olyan nagy attrakció, mint amilyen a Pompeji lesz, pont arra jó az igazgató szerint, hogy olyan kiállításokat is megmutassanak a látogatóknak, amiért önmagában nem váltottak volna belépőjegyet. A számok is jól alátámasztják, hogy jó az elgondolás, ahogy az igazgatótól megtudtuk, a Kass Galériát egy év alatt 1000-1500 ember kereste fel, ám az egyiptomi tárlat idején 29.800-an tekintették meg a tárlatot, és a látogatók nemcsak Egyiptom világába nyertek bepillantást, hanem megnézték Kass János grafikus művész munkáit is. Tavaly, amikor is semmilyen nagy tárlat nem csalogatta az embereket, akkor 3500-an tértek be oda. Ez a szám a mintegy 30 ezerhez képest valóban kevés, de azt elérték, hogy a korábbi évekhez képest 2-2,5-szörösére tudták növelni a látogatószámot. „Valójában a szakmaiságot erősíti az is, ha kivisszük a központi épületből a nagy kiállításainkat, ezt mutatják a számok” – fűzte hozzá Fogas Ottó, a Móra-múzeum vezetője.

A gladiátorok világa és az ókori erotika birodalma is Szegedre költözik

, a muzeológus ugyanis egy újságcikkben írt arról, hogy egyszer el kell hozni a napfény városának kultúrpalotájába Pompeji köveit. Igaz, Móra nem élhette meg, de június közepén 120, felbecsülhetetlen értékű tárgy érkezett meg, amelyek megélték a Vezúv 79-es kitörését és a múzeum három kiállítóhelyén csodálhatják meg azokat az érdeklődők. A kollekció legnagyobb tárgya egyébként egy több mint két méter magas, csaknem egytonnás Poszeidón-szobor, a legkisebbek pedig a néhány centis halászhorgok.

A múzeum központi épületében az ókori Pompeji politikai élete, fürdőkultúrája elevenedik meg a nápolyi műtárgyak és történeti ereklyék segítségével. A Fekete-házban kap helyet az egykori Pannónia provincia mindennapjait bemutató tárlat, valamint ott ismerkedhetnek meg az érdeklődők a gladiátorok világával is. Az ókori Pompejiből származó

, amelyek közül a díszesebbet – ami mintegy hét kilogrammot nyom –a viadalok előtti felvonulásokon viselték a gladiátorok. A Fekete házban 18 karikás tárlat is nyílik, gyakorlatilag

, egy bordélyház két szobáját rendezték be a Pompejiben fennmaradt eredeti kupleráj mintájára. Akkoriban néhány pohár vörösbornak megfelelő pénzért lehetett igénybe venni a szolgáltatásokat a pompeji bordélyházban, ahol igencsak puritán körülmények között fogadták az örömlányok kuncsaftjaikat, ugyanis mindössze egy kőből készült emelvény-szerűség állt az élvezeteket hajszolók rendelkezésére. A Móra-múzeum harmadik kiállítóhelyén, a Kass Galériában pedig Pompeji és a Vezúv a magyar művészetben címmel az akadémista festészet képeiből nyílik kísérőkiállítás. A három helyszínt felölelő tárlat a Múzeumok Éjszakáján, június 25-én nyitja meg kapuit.