Trócsányi László igazságügyi miniszter vezetésével létrejött a kormányzaton belül egy migránsügyi munkacsoport, amelyben az igazságügyi tárca mellett a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség vesz részt - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A munkacsoportban részt vevő három miniszternek a jövő pénteki kormányülésre kell jelentést készítenie a bevándorlás jogi szabályozásával kapcsolatos aktuális helyzetről az Európai Unió és Magyarország viszonylatában. Megvizsgálják majd például az EU jogalkotási folyamatát - például a kötelező kvótával kapcsolatban -, a V4-es együttműködést és a népszavazási kilátásokat is - tájékoztatott
Lázár János
. "Magyarországon nem fogadunk be senkit sem, Magyarországon nincs szükség bevándorlásra" - ismételte meg a kormány álláspontját. A Franciaországban zajló labdarúgó Európa-bajnokságra kitérve megerősítette azt a külügyi közlést, amely szerint nem övezi kiemelt veszély a Magyarországgal kapcsolatos rendezvényeket, ugyanakkor az egész Eb fokozott veszélynek van kitéve. A kabinet nyári munkarendjéről Lázár János úgy fogalmazott, a kormány nincs szabadságon, és nem is tervezi, hogy szabadságra megy. A háziorvosi béreket firtató kérdésre a miniszter elmondta: a háziorvosok praxisára fordított összeget idén is növelik, az erre szánt pénz, 10 milliárd forint rendelkezésre áll. A tárgyalások a szaktárca és a kamara között arról folynak, hogy a háziorvosok egyformán kapják az emelést vagy differenciáltan, illetve arról is egyeztetnek, hogy az állami szakrendelőkben dolgozó fogorvosok és a védőnők hogyan részesülhetnek emelésben. Arra a felvetésre, eldőlt-e már, hogy a középfokú végzettségű bölcsődei dolgozók jövőre mekkora béremelést kapnak, a Miniszterelnökség vezetője azt közölte: eldőlt, bérkiegészítést kapnak, ami országos szinten 7 milliárd forintot tesz ki. Egyes sajtóorgánumok esetleges tulajdonosváltásával kapcsolatos értesülésekre - kérdésre - Lázár János úgy reagált: a kormány nem foglalkozik a magyar sajtótermékek sorsával, ez egy szabad médiapiac, mindenki azt csinál, amit akar. Beszámolt arról: a bürokráciacsökkentés jegyében mintegy 80 törvény módosítását kezdeményezik ősszel. Emlékeztetett: mintegy 40 háttérintézménnyel kapcsolatban hozott döntést a bürokráciacsökkentés keretében múlt héten a kormány. Az ezek tárcákba olvadásával kapcsolatos feladatokat a nyár komoly kihívásának nevezte a miniszter, rámutatva: a minisztériumoknak 20 százalékos költségcsökkentéssel kell számolniuk, ez azonban dologi és személyi kiadásokból is megspórolható. Hangsúlyozta: a tárcavezetők döntése, hogy ezt hogyan valósítják meg, ő azonban mintegy háromezer ember elbocsátását tartja kívánatosnak. Mint mondta, a jogszabályok legfeljebb hathavi fizetést biztosítanak végkielégítésként az elbocsátottaknak, emellett azok a munkaadók kaphatnak járulékkedvezményt, aki számukra munkát biztosítanak. Úgy fogalmazott: alul maradt abban az álláspontjában, hogy magasabb végkielégítéssel engedjék el azokat, akik vállalják, hogy nem térnek vissza a közigazgatásba, hanem saját maguk foglalkoztatóivá válnak. Az egészségügy rendbetételét firtató kérdésre fontosnak tartotta, hogy a finanszírozás és az ellenőrzés az egészségügyiért felelős miniszter kezében legyen. Lázár János megismételte: a kormányzati struktúra egyszerűsítéseként a minisztériumok stratégiai döntéseket hoznak, és a jogalkotást készítik elő, míg a végrehajtást "kormányzati ügynökségekre" kell bízni, például a Magyar Államkincstárra, amely a nyugdíjaktól a segélyeken át az uniós forrásokig a kifizetéseket végzi majd. A hatósági feladatokat pedig a járási és kormányhivatalok látják el. A Brexitre vonatkozó kérdésre
Kovács Zoltán
kormányszóvivő úgy felelt: a költségvetés tartalékából fedezhető minden olyan lépés, amellyel a döntés kezelhető. Lázár János ezt azzal egészítette ki: a britek döntést - bármilyen irányba is mozdulnak el - tiszteletben tartja Magyarország. Lázár János kérdésre a kórházak idei adósságállományát 50-60 milliárd forintra becsülte, amely ugyan tendenciájában csökken, ám mindig újratermelődik - jegyezte meg. Hangsúlyozta: az állam vállalja az adósság kifizetését, ám fontos kivizsgálni azt is, az mitől keletkezik. A miniszter megerősítette:
Orbán Viktor
, ahogy naptára engedi, minden megyei jogú városba ellátogat a Modern városok program keretében. Kijelentette azt is: a jelenleg a Néprajzi Múzeumnak helyet adó, ám a Kúriának létesült épületet vissza kell adni a Kúriának. Zajlanak a tárgyalások a Politikatörténeti Intézet kiköltözéséről, ám ezek eddig még nem vezettek eredményre.
Az őszi jogalkotási program fontos részének nevezte az adózás egyszerűsítését a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: jövő héten tárgyalnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával erről, és azzal kapcsolatban is kikérik a véleményüket, hogyan gyorsítható az uniós források kifizetése. Beszámolt arról is: a kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a 2022-ig megépülő vagy fejlesztendő közutak és vasútvonalak körét. Elmondta: cél, hogy az autópályák az országhatárig érjenek, de az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék a fontosabb úthálózatba. A fontosabb közlekedési csomópontok fejlesztéséről is szólt. Az eldöntendő nagy kérdések körébe sorolta még az elővárosi vasútépítést, vagy az M3-as metró felújításának kérdését. A kormány egy balatoni körvasút építéséről is döntést hoz - fűzte hozzá. 500 milliárd forintból korszerűsítenék mind az északi, mind a déli part hálózatát - mutatott rá. Megemlítette egyúttal, hogy a kormány múlt héten elfogadta a buszgyártási stratégiát, amelynek célja a magyar buszgyártás talpra állítása, valamint az, hogy a gazdasági növekedés a járműgyártás egy új területével erősödjön. Minden állami vagy önkormányzati vállalat, amely Magyarországon autóbuszt üzemeltet, adjon esélyt a magyar buszgyártóknak - szorgalmazta. Tudatta ugyanakkor, hogy a kormány nem döntött a budapesti közlekedés kérdéseiről, várják
Tarlós István
főpolgármestert a kabinet jövő heti vagy júliusi ülésére. Beszélt arról is, hogy a magyar feldolgozóipart és élelmiszer-kiskereskedelmet meg kell erősíteni, a kormány ennek megvalósításáról társadalmi egyeztetést kezdeményez az agrár- és az iparkamarával, valamint más ágazati érdekképviseletekkel. Lázár János úgy fogalmazott: a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy "Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét". A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a kiskereskedelemben. Az ország egyik legsúlyosabb versenyhátrányának tartja ugyanis, hogy az agrártermelők ki vannak szolgáltatva a kiskereskedelemnek, miután maga a feldolgozóipar is kiszolgáltatott "a multinacionális, külföldi kézben lévő kiskereskedelemnek". Közölte: a feldolgozóipar megerősítésére 100 milliárd forintot különítenek el a gazdasági és innovációs európai uniós pénzekben, 20 milliárd forintot pedig megnyitnak a közepes és nagyvállalatok előtt a vidékfejlesztési operatív programban. A kormány meg fogja tárgyalni a tejágazat helyzetét is - tette hozzá, megjegyezve, erős lobbi zajlik azért, hogy az UHT tej áfáját is csökkentsék. Lázár János kitért az idei és a jövő évi büdzsére is. Azt mondta, az idei költségvetés kiállja az idő próbáját, jövőre pedig fontos cél lesz az adósság csökkentése, a gazdaság növekedése mellett. Beszámolt arról is: szeptemberben kerül a Ház elé az a törvényjavaslat, amely az állami földek eladásából származó bevételekről dönt. Mint mondta, egy elképzelés szerint ezt a forrást is az államadósság csökkentésére költenék. Az építésügyi könnyítésekkel kapcsolatban azt emelte ki: idén májusig 13 ezer lakás- és házépítést jelentettek be, míg tavaly egész évben hétezret. A szerződésállomány folyamatosan növekszik - fűzte hozzá. A
Spéder Zoltán
FHB-vezetővel szembeni eljárásokat firtató kérdésre Lázár János azt felelte: nem kíván kommentálni folyamatban lévő nyomozásokat, büntetőeljárásokat. Annyit mondott, hogy a kormány fontosnak és sikeresnek tartja a takarékszövetkezeti integrációt. Egy másik kérdésre közölte: három olyan ügyről tud, amelyben nyomozás zajlik, és amelyben FHB-érdekeltségek felmerültek. Azért van erről tudomása - folytatta -, mert a minisztériumához tartozó Magyar Postától történt adatigénylés. A rendőrség azokat az iratokat kérte be, amelyek a posta pénzszállító cégének értékesítésével kapcsolatosak - tájékoztatott, kijelentve, hogy a törvényi előírásokat betartva adták el a társaságot. "A Miniszterelnökséghez vagy a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó állami vállalatoknál bárki bármit bármikor megvizsgálhat. Amikor gazdasági lépéseket tettünk, kormányfelhatalmazással és a magyar törvények betartásával tették az ott dolgozó kollégák" - fejtette ki, hangsúlyozva, hogy minden döntésükért vállalják a felelősségüket. Azzal kapcsolatban, hogy a földtörvény miatt bírósági keresetet indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, a miniszter kifejtette: a brüsszeli testület és Magyarország között vita alakult ki a földhöz kapcsolódó haszonélvezeti jog törvényi megszüntetése ügyében. Az előzmény - mondta -, hogy az osztrák határnál osztrák gazdák "fiktív szerződésekkel és haszonélvezeti joggal manipulálva próbálták magyar földterületek tulajdonjogát megszerezni", erre válaszul a magyar törvényhozás ezeket érvénytelenné nyilvánította. A bírósági eljárás - nyilván osztrák panaszra - mintegy 200 gazda ügyében zajlik - tette hozzá. A magyar álláspontot védhetőnek tartja, jelezte ugyanakkor, hogy készek elszámolni az érintett gazdákkal, arra viszont nincs lehetőség, hogy külföldi állampolgár földet szerezzen Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.