Karsai László: Nem lumpenproletárokból állt Szálasi nyilas pártja + FOTÓK (FRISSÍTVE)

A zsidó származású történész szerint „kevésbé rossz volt” az izraeliták számára Szálasi hatalma, mint Sztójayé. Új kötetében tárgyilagosan kívánta elemezni a nyilas vezért.

Lumpen elemekből állt, guruló márkák segítették a kezdetektől, ő felelős a holokausztban meghalt magyar zsidó áldozatok többségéért – többek között ezeket a tévhitek cáfolja

Karsai László

új,

Szálasi Ferenc

– Politikai életrajz című kötetében. Hangsúlyozta, nem rehabilitálni kívánja a nyilas vezért és pártját, hanem tárgyilagosan elemezni. A munkát a lektor,

Molnár Judit

és a szerző mutatta be Szegeden. Szálasi Ferenc szinte grafomániás volt, elsősorban a börtönben írt sokat, 1938 és 1940 között a szegedi Csillagban is raboskodott. Habár Karsai László is igen sokat publikált az utóbbi évtizedekben, azonban a Szálasi-életrajz ügyében nem vádolható hasonló jelzőkkel, mint a nyilas vezető, mert kerek 30 éve merült fel a téma, a könyv azonban csak most jelent meg. 1986-ban ő fejezte be apja,

Karsai Elek

Szálasi-per című forrásközlő kötetét. Végül fia biztatására állt neki újból a munkának 2007-ben, a Washingtonban töltött idő alatt tudott a legtöbbet dolgozni, így 2011-ben lezajlott az akadémián egy műhelyvitája a kéziratnak, végül 2016-ban jelentette meg a könyvet.

„Hogyan vált a Horthy-korszak antiszemita, ellenzéki vezéréből egy opportunista személlyé Szálasi?” – többek között ez érdekelte Karsait. Ugyanis 1944 előtt a nyilas képviselők aktívan követeltek minél durvább antiszemita lépéseket a parlamentben, a hatalomátvétel után mégis visszafogottabb lett a „nemzetvesztő nemzetvezető”, sőt a németek ellenében létrehozta a nemzetközi gettót. A lépés mögött a történész azt látja, hogy görcsösen el akarta ismertetni államát a semleges államokkal. A zsidók megmentése érdekében

Angelo Rotta

pápai nuncius ezért azt hazudta, Vatikán elismerte a hungarista államot. A zsidókat Szálasi is meg akarta fosztani a vagyonuktól, majd kitelepíteni őket, de csak a háború után. Értékes munkaerőként tekintett rájuk, ezért kritizálta a

Sztójay-

kormány deportálásait és kezdetben visszautasította a nácik követeléseit a zsidó munkások „kölcsönadásáról”. Míg Sztójay – azaz egyben

Horthy Miklós

- alatt 500 ezer vidéki, deportálásra ítélt zsidóból 440 ezer hunyt el, a 200 ezer pesti zsidóból 50 ezer fő halt meg. „2008 tavaszán azt mondtam, hogy jobb volt a zsidóknak Szálasi alatt, mint Sztójay idején. Ezt azóta alig győzöm visszavonni” – a történész most már a „kevésbé rossz” jelzőt használja, de ehhez ragaszkodik. A Népszabadságnak adott interjú után felhívta

Zoltai Gusztáv

, a Mazsihisz elnöke, s jelezte, „égnek a telefonok”, a legkedvesebb jelző, pedig az volt, hogy biztosan „megbolondult”. Zoltai elmesélte neki, hogy milyen rettenetes élmény volt, mikor Budapesten a nyilasok terelték őket, amit Karsai megértett, de visszakérdezett: a vidéki zsidóság, akiket Sztójay-kormány alatt deportáltak, mit tud mesélni arról, hogy mennyire félelmetes volt az út az auschwitzi rámpától a gázkamrákig? „Nem veszem meg Karsai új könyvét, mert ő rehabilitálni akarja Szálasit” - kommentelte egy idős hölgy a Facebookon. A történész szerint ezt azért írták, mert egyben azt gondolják, hogy a Szálasit kinevező Horthyt is felmentené a felelősség alól. Megjegyezte, „jó vagyok, ha a Horthy-rendszer antiszemitizmusa ellen kell felszólalnom a Szabadság téren, de ha azt mondom, Szálasi kevésbé volt rossz, akkor már nem”. Szálasit ugyan 1939-ben elmebetegként írta le Lipótmező egyik szakorvosa a könyve alapján, de ezzel egy 1946-os szakvélemény nem értett egyet,

Gartner Pál

pszichoanalitikus szerint „Szálasi nem elmebeteg, hanem skizoid pszichopata”. Karsai sem látja úgy, hogy elmebeteg lett volna, habár rendszere életveszélyesnek számított.

Az sem erősíti a '30-as évek végi tézist, hogy a Nyilaskeresztes Párt fénykorában 250-300 ezer taggal rendelkezett. Igazi gyűjtőpártként működött, népszerű volt az értelmiség, az egyetemisták körében. 28 ezer kartotékot átvizsgálva arra jutott a kutató, töredékük volt a bűnöző, azok egy része is azért lett priuszos, mert rendőrökkel csapott össze, mikor kardlapoztak egy-egy nyilas rendezvény alatt. A

Teleki Páltól

eredő „guruló márkák” legendát is cáfolta Karsai, nemcsak az 1939-es választásokra nem kaptak náci pénztámogatást, hanem még 1943 augusztusában sem talált róluk semmi terhelőt ez ügyben a rendőrség. A németek inkább a konszolidáltabb,

Imrédy Béla

által vezetett szélsőjobboldalt támogatták. Szálasi ezen felül ellenjelöltet indított a volksbundistákkal (német kisebbség szervezete, amely egyre jobban kiszolgálta az évek során a birodalmi német érdekeket) szemben, sőt kimondta: a német megszállási politika rabszolgákat és partizánokat nevel. Csupán 1944-től – alternatíva hiányában – választották őt a nácik. Szálasi még 1945 márciusában is Odessza elleni terveket szövögetett, pedig már Budapest és a fél Dunántáúl elesett. Októberben hozták haza, s habár tudta, az ítélet csak halál lehet, mégis reménykedett a hungarista eszme győzelmében, miközben arról ábrándozott, hogy

Sztálinnak

még személyesen mondhatja el terveit…