Elsötétült Ópusztaszer felett az ég a nyílvesszőktől + FOTÓK

Ezerötszáz íjász, bajvívó harcosok és lovas vitézek elevenítették fel a 907-es pozsonyi csata pillanatait az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark mellett téren, immár tizedik alkalommal. Akárcsak a X. századi csatában, záporoztak a nyílvesszők az ellenséges hajóflottákra.

A júniusi rendezvény idején megszokott, hogy az emlékpark hadi táborrá változik, hiszen az országhatáron innen és túlról érkező hagyományőrzők itt pihenik ki, és vértezik fel magukat a nagy nyílzáporra. Az időjárási szélsőségek sem állíthatják meg a csatába induló harcosokat, szombaton éppen a kánikulában kellett helytállniuk. A délelőtti órákban harci- és lovas bemutatókkal, valamint szablyavívás-oktatással hangolódtak a nagy csatára, míg a szelídebb lelkűek és a legfiatalabbak ügyességi feladatokban, a népi gyerekjátszóban szórakozhattak. Idén jubileumot ünnepelt az íjásztalálkozó az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, 1100 év távlatából több ezer ember együtt idézzék meg és fel az Árpád-kor legnagyobb ütközetét, a honvédő háborút. A harcosok “Hujj, hujj! Hajrá!” csatakiáltással készült az ütközetre. Még a nagy együttlövés előtt közelharci bemutatót tartottak, így emlékezve a pozsonyi diadalra. Egymásnak estek a harcosok, csörögtek a kardok, amint

Magyar Attila

főszervező megadta a jelet a csatához. A korábban megrendezett Szeri hétpróba legtalpraesettebb íjászainak a főszervező adta át a megérdemelt díjakat: az első helyezett

Sebestyén Péter

egy

Jancsó Gyula

által tervezett íjat kapott. Az ütközet második felében az ország minden szegletéből érkezett íjászok egymást váltva, célzott lövéseket adtak le az ellenséget jelképező hajóhadra, majd egyszerre árasztották el nyílvesszőikkel a nyugatiak táborát.

Kevés korabeli feljegyzés maradt fenn, úgy tudjuk: 907-ben Gyermek Lajos keleti frank király parancsára hatalmas bajor, sváb haderő vonult fel a magyarok ellen. A legendárium szerint százezren lehettek, de a mértékadó becslések szerint is többszörös túlerőben voltak a magyarokkal szemben. A kisebb magyar lovascsapatok már a határvidéken, a gyepükön is meg-megtámadták a bajor csapatokat, ezzel lassítva felvonulásokat a Duna két partján. A végső összecsapásra pedig a mai Pozsony közelében került sor. A csata pontos menetéről keveset tudni, de a magyarok fölényes győzelmet arattak a túlerőben lévő ellenség fölött, a legenda szerint azonban súlyos árat fizettek érte, Árpád fejedelem halálos sebet kapott itt.

Kertész Péter

, az emlékpark igazgatója elmondta, 120 évvel ezelőtt, az Árpád-emlékmű felállításakor született meg az ópusztaszeri emlékpark. Beszédében köszönetet mondott a hagyományőrzőknek, hogy megelevenítették a csata főbb jeleneteit, őrzik az ősi tradíciókat, s a rekkenő hőség ellenére is büszkén hordják viseleteiket. Úgy fogalmazott, őseink megmutatták Európának, a magyarokkal nem lehet packázni. Hozzátette, a nagy együttlövéssel nem érnek véget a szombati nap programjai, a múzeumok éjszakája jegyében hajnalig tartó hadi mulatságot tartanak a parkban berendezkedett táborban, ahol a látogatókat is szívesen várják. A Nyílzárpor és Íjásztalálkozó lebonyolításához évről évre egyre többen járulnak hozzá, az elhivatott hagyományőrző íjászokat pedig minden évben Arany Nyílhegy Díjjal jutalmazzák. Az elismerést azok számára hozták létre, akik fáradoznak a tradíciók terjesztésével. A díjat idén Magyar Attila főszervezőnek, az Őskultúra Alapítvány vezetőjének ítélték meg.