Bezárt a Pagoda étterem – civil kritika Szeged "vállalkozásbarát" önkormányzatáról

Június 26-án bezárt a város egyik közkedvelt étterme, a Pagoda. „Sajnálatos, de városunkban ez még önmagában nem lenne hír, sőt ez a tény lehetne akár a bérlő és a bérbeadó vagy tulajdonos ügye, azonban a kényszerű bezárás mögött rejlő okok, az azt megelőző történtek a szegedi városvezetés módszereire, arroganciájára, kíméletlenségére is rámutatnak” – fogalmaz a Civil Városi Unió közleménye, hivatkozva a birtokukban lévő iratokra, dokumentumokra. A CVU írására reagált Kardos Kálmán, az IKV vezetője is, aki tagadja, hogy az ő cégén keresztül akarná az önkormányzat tönkretenni a Pagoda Éttermet. Többször tárgyaltak, de a megbeszélések nem vezettek eredményre - állítja. A rendkívül messzire vezető és a város működése szempontjából is számos tanulsággal bíró Pagoda-történet szálait nyilvánvalóan több írásban lehet majd kibogozni, most ebben az első cikkben tehát a CVU összegzését, helyzetelemzését és az ingatatlant bérbeadó IKV vezetőjének válaszát ismerhetik meg az olvasók.

A városszerte ismert Pagoda Étterem bezárása a sajnálatos előzmények ismeretében keveseket ért meglepetésként. Szeged első kínai étterme 1986-ban nyitotta meg kapuit, korábban nem látott ízeket lehetett itt megkóstolni.

Szopkó Anna

és családja egy utcai bejárat nélküli szenespincéből alakította ki a vendéglátóegységet, amelyet az IKV-tól béreltek. Miután saját költségükön alakították át a helyiséget étteremmé, így a törvényi szabályozásnak megfelelően az eredeti pince bérleti díját fizették. Ezt az állapotot próbálta felrúgni 2006-ban a bérbeadó, amikor háromszorosára kívánta emelni a részükre fizetendő összeget, majd helyiségkiürítési pert indított. A Pagoda Étterem tulajdonosa hiába kért segítséget a város szocialista politikusaitól, s ajánlotta fel, hogy hajlandó kompromisszumként kisebb mértékben megemelt díjat fizetni. Szopkó Anna ügyéről ekkoriban

lapunk

és a

Népszabadság

is beszámolt. A pert végül megnyerte, a városnak 1,6 millió forintjába került a próbálkozás. A Dugonics tér és környékének 2011-es felújítása során, majd a beruházást követően is többször beszivárgott a víz az étterembe. A hibák kijavítása, a probléma kezelése, a felújítás alatti forgalomkiesés, majd a tapasztalt állapotok miatti kevesebb vendég okán a Pagoda jelentős bevételkiesést szenvedett el. Habár Szopkó Anna elmondása szerint az IKV is elismerte a kompenzáció szükségességét, mégsem kapott kártérítést. 2011. novembertől kezdve nem tudta fizetni a bérleti díjat, de úgy véli, még mindig nagyobb a kártérítési igénye, mint a tartozása. Az IKV vezetése kétszer tárgyalt a Pagoda Étterem tulajdonosával. Mindkét fél úgy véli, hogy a saját kompromisszumkészsége megvolt, mégsem sikerült megállapodni. Szopkó Anna szerette volna megvásárolni az üzlethelyiséget az ügy lezárása érdekében, erre azonban az idei esztendőben (a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság zárt ülésén) nemet mondott önkormányzat, Kardos Kálmán azonban tagadta, hogy ennek politikai okai lennének. A Civil Városi Unió közleményére reagált

Kardos Kálmán

, az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki bemutatta cége álláspontját. Annyi bizonyos, hogy a héten bezárt a Pagoda Étterem, a város pedig átmenetileg vagy végleg szegényebb lett egy harminc éve működő kedvelt vendéglátóhellyel. Ígérjük, az étteremmel kapcsolatos fejleményeket a jövőben is követni fogjuk.

A Civil Városi Unió Közleménye: Bezár a Pagoda étterem – így fest Szeged vállalkozásbarát önkormányzata

Június 26-án bezárt a város egyik közkedvelt étterme, a Pagoda. Sajnálatos, de városunkban ez még önmagában nem lenne hír, sőt ez a tény lehetne akár a bérlő és a bérbeadó vagy tulajdonos ügye, azonban a kényszerű bezárás mögött rejlő okok, az azt megelőző történtek a szegedi városvezetés módszereire, arroganciájára, kíméletlenségére is rámutatnak. Az egyesületünk birtokában lévő valamennyi irat, dokumentum birtokában megpróbáljuk röviden összefoglalni az eseményeket. 1986-ban nyitott a Pagoda, melyet a tulajdonos az IKV-tól bérelt, utcai bejárat nélküli szenespincéből alakított ki. 2006-ban háromszorosára akarta emelni az IKV a bérleti díjat, dacára annak, hogy az értéknövelő beruházásokat a tulajdonos végezte el saját költségén. Bár a bérlő felajánlotta még az igazságügyi szakvéleményben szereplőhöz képest dupla bérleti díj fizetését is, mégis per lett a vége, melyet a város elvesztett. A per tárgya az üzlet kiürítése, a bérlemény elvétele volt. Azé az üzleté, amelynek értéke igazságügyi szakvélemények szerint több tízmillióval haladta meg az eredeti szenespince, vagyis a város tulajdonának értékét. Üzlete megmentése érdekében a tulajdonos a város szinte valamennyi vezetőjétől kért jogvédelmet (

dr. Herédi Edit, dr. Mózes Ervin, Nagy Sándor, dr. Ujhelyi István, dr. Szondi Ildikó, Iványi Aurél, dr. Botka László

), a polgármestertől is többször. 2007. szeptember 11-én levélben kért ismételten segítséget dr. Botka Lászlótól. Leveléhez csatolt 2 db igazságügyi szakértői véleményt, a polgármesternek is felajánlotta a reálishoz képest kétszeres díj megfizetését, csak hogy egy hosszú, az üzleti vállalkozása tönkretételére alkalmas pertől megmenekülhessen. A polgármestertől semmiféle választ nem kapott, ellenben az önkormányzat pár napon belül pert indított ellene. (Ez a perindítás annál inkább érthetetlen, mert a város jogvégzett vezetőinek maguknak is tudniuk kellett volna, hogy nem szolgáltathat egy úgynevezett helyiségkiürítési perhez alapot egyoldalú, eltúlzott bérbeadói követelés – lásd Cserepes sor.) A per 1,6 millió forint közpénzébe került a városnak. Annak a városnak, amelynek első számú vezetője oly hangzatos kijelentéseket tesz akár a legutóbbi közgyűlésen is arról, hogy ő nem herdálja a város polgárainak pénzét (lásd Mars téri kereskedők kártérítési igénye). Mint a számunkra átadott dokumentációból megállapítható, a tulajdonos az önkormányzat képviselőinek kezdettől fogva „megjósolta”, így dr. Ujhelyi István akkori önkormányzati államtitkárnak is megírta, hogy e per a város számára végül egy csomó költséggel, közpénz felesleges pocsékolásával fog járni, miközben ő e perben tönkremegy. A pereskedés végül egészen 2011-ig tartott, az ennek során nyilvánosságra került hangfelvétel szerint az IKV és az önkormányzat ügyvédje maga ismerte el: hiába van mindenben igaza, nem tehet semmit, mert ők az erősebbek” – utalt a város- és cégvezetőkre. Ez a pervesztés minden bizonnyal kiverte a biztosítékot Botkáéknál, mert ettől kezdve ellenségként kezelték az étterem tulajdonosát, ami előrevetítette a későbbieket.

A Dugonics tér és környékének felújításakor az étterme közvetlen környékén zajló, két ütemben elvégzett önkormányzati beruházásokról a tulajdonos értesítést semmilyen formában nem kapott az önkormányzattól. Valamiért pont róla, mint a beruházások akcióterületén lévő vállalkozásról feledkeztek meg a projektek előkészítése során. A városházától kapott információ szerint azért, mert őt nem találták a cégnyilvántartásban, dacára annak, hogy a környék egyik legrégebben működő vállalkozása. A beruházás hatalmas káoszt és dokumentumok szerint csak az első félév alatt négymilliós forgalomkiesést okozott. Az Eötvös utcai munkálatok következtében 2012 óta többször is elöntötte a víz az éttermet a hibásan kivitelezett csapadékelvezető rendszer és szigetelési hiányosságok miatt. Azóta az étterem gazdaságos üzemeltetése szinte lehetetlenné vált. A tulajdonos hiába fordult kártérítési igényével az IKV-hoz, élt panasszal önkormányzati képviselő felé, tárgyalt a jegyzővel, a többéves kálvária végén Nagy Sándor alpolgármester a kártérítési igényt indoklás nélkül elutasította. Tette ezt annak ellenére, hogy akkor már az önkormányzat megbízásából elkészített igazságügyi szakértői vélemény is rögzítette az önkormányzati beruházások hibáit, a helyi védelem alatti ingatlanban bekövetkezett állagromlást. Az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a szakvélemény útmutatást tartalmazott az ingatlan mindkét oldali hibáinak javítására, az önkormányzati tulajdon védelmére. A szakvélemény a városnak 300 ezer forintjába került.

„Nincs egy ember sem az önkormányzatnál, aki ne gyűlölné…” – ezt Kardos Kálmán, az IKV vezérigazgatója mondta egy 2015. július 14-én megtartott tízszemközti tárgyaláson, melyre azt követően került sor, hogy az étterem tulajdonosa már többször kísérelt meg egyeztetéseket folytatni az önkormányzati beruházásokkal okozott kárai megtérítése érdekében, majd pedig kérte, tegyék számára lehetővé, hogy hitelből megvehesse a bérleményét, és hogy ilyen módon reménye lehessen a szükséges fejlesztéseket elvégezni, további hiteleket szerezni, ugyanis az önkormányzati beruházások okozta kárai miatt semmi pénze nem maradt ezekre sem. A tárgyaláson jegyzőkönyv felvételére a tulajdonos számára érthetetlen módon nem került sor, ezért a történtek összefoglalóját az étterem tulajdonosának jogi képviselője Kardos Kálmán részére ajánlott levélben küldte meg. Az ügyvédi levél vonatkozó része a következő: „Vezérigazgató Úr kifejtette, bár a maga részéről ezt az ügyet szerette volna megoldani, az Önkormányzat részéről egyetlen embert nem talált”, aki Ügyfelemhez ne ellenszenvvel állt volna hozzá, ezért nem is fog előterjeszteni olyan vételi kérelmet, amelyről bizonyosan tudja, hogy azt elutasítanák.” Az IKV Zrt.-nél ezt a levelet egy „Velem” felirattal látták el, a rajta elhelyezett pecsét szerint az ajánlott levélben foglaltak elintézési határideje 2015. 08. 20. volt. Sem határidőben, sem azóta a Pagoda tulajdonosának kártérítési igényeire vonatkozó összefoglaló levélre válasz semmilyen formában nem érkezett. Mint ahogyan arra, a tulajdonos által Kardos Kálmánnak írt, az ügyvédi levéllel együtt elküldött személyes hangvételű levélre sem, amelyben az étterem tulajdonosa sérelmezi, hogy hátrányok érik azért, mert meg merte próbálni az igazát bizonyítani. Azt, hogy az önkormányzat által megbízott szakértő véleménye alapján a tulajdonosnak jogos kártérítési igényei vannak, Kardos Kálmán IKV-vezér is elismerte a fentebb említett tárgyaláson. Ezt a tárgyalásról készült, említett és az IKV Zrt. által azóta sem vitatott tartalmú összefoglaló például így említi: „Az Önök álláspontja, egyezően a miénkkel az volt, hogy megállapodással zárjuk le mind az IKV Zrt. és ügyfelem, mind az Önkormányzat és ügyfelem közti jogvitás kérdéseket.”…Az Önök igénye ekkor az volt, hogy összeghatártól függetlenül mondjon le ügyfelem az önkormányzati beruházásokból eredően később bekövetkező kárai megtérítésére vonatkozó szavatossági igényéről”. Ennél egyértelműbb elismerése az önkormányzati beruházások hibáinak nehezen képzelhető el, hiszen azt kívánták a károsult tulajdonossal szemben elérni, hogy az elrontott önkormányzati beruházások miatt a jövőben bekövetkező kárai megtérítésének igényéről előre mondjon le. A találkozón azonban mégsem született megállapodás. Miután az IKV Zrt. képviselői megtették ezt az ajánlatukat, mindhárman elhagyták a tárgyalót. Amikor pedig az IKV képviselői a tárgyalóba visszatértek, a vezérigazgató teljesen váratlanul azt közölte, hogy nem tudja elfogadni a saját, korábbi ajánlatát. Kérdés, mi történhetett, miután az IKV Zrt. képviselői ajánlatuk megtétele után elhagyták a tárgyalót. Talán volt vagy jött egy-két telefon? Vajon ki kit hívhatott? A vezérigazgató Nagy Sándort,

Szentgyörgyit

, esetleg magát Botkát? Az évek óta húzódó ügyben – mely már az üzlet elvételére irányuló per kapcsán az országos sajtóban is szerepelt – sem Botka László polgármester, sem Solymos és Nagy Sándor alpolgármester, sem Mózes Ervin főjegyző nem tartotta fontosnak, hogy orvosoljon egy, az önkormányzat által okozott káreseményt? A tárgyalóba visszatérve „az elszenvedett kényelmetlenségek” kompenzálásaként Kardos Kálmán hajlandó lett volna elengedni a tulajdonos bérletidíj-tartozásából 2,5 millió forintot. A tulajdonos azonban ezt az ajánlatot nem fogadta el, mivel álláspontja továbbra is az volt, hogy az önkormányzat és az IKV Zrt. károkozásai jelentősen meghaladják az ő bérletidíj-tartozásának összegét, és továbbra is igényt tartott azoknak a megtérítésére. A történtek után természetesen újabb perek sora várható, melynek eredménye nem lehet kétséges…

Mi az, ami a Pagoda ügyében következhet?

Biztosra vehető, hogy megegyezés nem lesz, miután ez nem a bérlő és a bérbeadó szándékán, hanem a város vezetőin múlik. Ők pedig – erre számtalan példa hozható fel – nem tűrik a „kekeckedőket”, a más véleményen lévőket, az igazukért kiállókat. Sorozatosan pereket bukni közpénzen az nem téma, erre ott van a költségvetés megfelelő rovata. (Az idén ez jóval több, mint 100 millió forint – az urak már tudnak valamit?) A bérlő követelni fogja az általa bizonyíthatóan bekövetkezett kár megfizetését, per következik, melyet az előzmények és a szakértői vélemények ismeretében borítékolhatóan elveszt a város. A kérdés csak az, mikor? 1 év, 2 év, 5 év? A város majd fizet: 2 milliót, 5 milliót, 20 milliót? Nem érdekes, nem a döntéshozó „urak” zsebére megy!

Addig is:

- Nem működik egy közkedvelt étterem. - Az IKV-hoz nem folyik be egy fillér bérleti díj sem. - A bérlemény állaga tovább romlik, újrahasznosítása csak évek múltán, jelentős ráfordítással lehetséges. - Nem utolsósorban egy újabb szegedi vállalkozás (és persze egy szegedi család) megy tönkre. Hogy ez miért jó Szegednek, hogy miért kell szándékosan tönkretenni helyi vállalkozókat pusztán sértettségből eredeztetett kisstílűségből, az érthetetlen. Szinte megoldhatatlan feladat lenne felsorolni, hány olyan átgondolatlan, rosszul tervezett és szervezett, határidőre el nem készült, az érintettek tiltakozása ellenére végigvitt beruházásra került sor az elmúlt években Szegeden, amelyek emberi sorsokat, évek munkáját tették tönkre. Elegendő csupán a Mars térre, a Kossuth Lajos sugárúti vagy a Széchenyi tér déli oldalán lévő vállalkozókra, a Cserepes sorra vagy legújabban a Ligetben beszántandó teniszpályákra gondolni. De megemlékezhetünk a „vállalkozásbarát” városvezetés pökhendisége miatt önkéntes száműzetésbe kényszerült KÉSZ Kft.-ről, vagy a Szilánkról is. Vagy nézzük az IKV lakosságbarát tevékenységét, melybe az is belefér, hogy a szociális bérlakásokra pályázó rászorultaktól pályázati díjat szedjen be, majd, miután elutasították őket, a befizetett összeget megtartsa. Mi ez, ha nem szociális érzékenység, melyet Szeged polgármestere oly előszeretettel hangsúlyoz? Ezek után nem meglepő az MSZP-kongresszus eredménye. Amíg a szegediek többsége csupán fesztiválok, díjátadók, nyugdíjas rendezvények alkalmával találkozik szeretett polgármesterével (hiszen az utcára nem teszi ki a lábát), addig az őt közelről ismerők – legyenek akár saját párttársai is – jól tudják, hogy Botka László igazi arca egy arrogáns, ellentmondást nem tűrő, intoleráns, csupán a saját érdekeit követő, mindenkin átgázoló politikusé, akinek fennen hangoztatott szlogenje, mely szerint ő a szegediekért dolgozik, annyit ér, amennyi a Pagoda kálváriájából kiderül.

Kardos Kálmán: Az IKV mindent megtett a megegyezésért

A CVU közleményére Kardos Kálmán úgy reagált: a bérlő és az IKV Zrt. között 1984. november 28. napján bérleti szerződés jött létre a Szeged, Zrínyi u. 5. szám alatti 182 négyzetméter alapterületű helyiség vonatkozásában. A bérleti szerződést 2011. szeptember 29. napján módosították. A szerződésmódosításban a felek rögzítették, hogy a közöttük 2011. május 31. napján kelt megállapodásban foglaltakon túlmenően a bérleti jogviszonnyal kapcsolatosan egymással szemben semminemű követelésük nincs. A mindkét fél által aláírt szerződésmódosításban határozták meg 2011. október 1. napjától fizetendő bérleti díj összegét is, amely díj mértékének megállapításakor a felek figyelemmel voltak valamennyi előzményként szolgáló körülményre, így arra is, hogy a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő szenespincét vett bérbe, abban ő alakította ki a tevékenység céljára szolgáló üzletet. "Az elmúlt egy év alatt az IKV Zrt. a bérlő megkereséseire folyamatosan reagált, a felek között számos levélváltás történt és két alkalommal személyes egyeztetésre is lehetőséget biztosítottunk a bérlő által felvetett kérdések tisztázására. Álláspontunk szerint egy probléma peren kívüli megoldása mindkét fél részéről igényel kompromisszumokat, amelyeket a felek csak úgy tudnak meghatározni és megállapodásban rögzíteni, ha beszélgetnek, egyeztetnek egymással. Erre törekedve került sor a személyes megbeszélésekre, ahol számos ötlet, megoldási alternatíva felmerült. Sajnos a peren kívüli egyeztetések nem vezettek eredményre, annak ellenére, hogy több irányból is megközelítettük a problémát, és az IKV Zrt. konstruktív javaslatokkal állt elő. Az IKV Zrt. igenis mindent megtett annak érdekében, hogy megegyezés szülessen a bérlővel a helyzet és a fennálló hátralék rendezésére. Ennek részeként 2016. év elején a bérlő által a helyiségbérlemény megvásárlására vonatkozóan előterjesztett kérelmet megküldtük a tulajdonos önkormányzat felé. A tulajdonos úgy határozott, hogy a helyiséget nem jelöli ki értékesítésre" - írta az elnök-vezérigazgató. "Arra a gondolatmenetre, miszerint az önkormányzat a bérlőt személyében - anyagilag és egészségileg - tönkre akarja tenni és ehhez az IKV Zrt.-t kívánja eszközül használni, annyiban reagálnék, hogy ezzel azért nem tudok egyetérteni, mert a bérlő kérésére mindig rendelkezésre álltam, igyekeztem együttműködni és egyenrangú partnerként megközelítve a kialakult helyzetet, kompromisszumos megoldást találni. Figyelemmel azonban arra, hogy a bérlő - az általa hivatkozott indokokra tekintettel - 2011. november 1. napjától kezdődően nem tesz eleget bérleti díjfizetési kötelezettségének, felmondás terhe melletti fizetési felszólítást küldtünk részére a többmilliós hátralék meghatározott határidőn belül történő rendezésére. Mivel a fizetési felszólításban tűzött fizetési határidő még nem telt le, a bérlő bérleti jogviszonyának felmondására még nem került sor. Amennyiben a bérlő a fizetési kötelezettségének a megjelölt határidőben nem tesz eleget, abban az esetben ugyanúgy járunk el, mint más bérlők esetében, ha nem fizetnek és felmondjuk a bérleti jogviszonyt" - fogalmazott, majd az alábbi összegzést tette.

Összefoglalva:

"Nem vontunk vissza semmiféle Szopkó Annának tett ajánlatot, ugyanis ilyen nem volt. Egy jogi személy ajánlatot írásban tesz, ilyen azonban nem történt. Mint az IKV Zrt. új igazgatója Szopkó Annával és ügyvédjével folytatott tárgyaláson meg kívántam ismerni bérlőnk jövőbeli szándékát a bérleményével kapcsolatban, ugyanis csak olyan megoldási javaslatot, javaslatokat célszerű előterjesztenem a döntéshozó önkormányzatnak, amelyet a tulajdonos önkormányzat is és a bérlő is elfogad. A beszélgetés során ezt kívántam feltérképezni. Nem sok eredménnyel. A több év alatt sok száz oldal terjedelmű – a realitásokat, a tényeket és a lehetőségeket nem elég konstruktívan és együttműködően kezelő érzelemdús bérlői – levelezés mind távolabbra helyezi a mindkét fél által elfogadható megoldás lehetőségét. A beszélgetés során biztosan utaltam arra, hogy más stílussal és reális bérlői igény megfogalmazása esetén talán nem lépett volna túl ez az ügy a békés megvalósíthatóság határán, de Szopkó Anna levelében nekem tulajdonított kifejezésekre nem ismerek rá a szókincsemben. Fontos, hogy Szopkó Anna is megelégedett bérlőnk legyen és fizesse a bérleti díját. Tudni kell, hogy a fennálló szabályok értelmében egy bérleménnyel semmit sem lehet addig kezdeni, amíg azt hátralék terheli. Szopkó Anna jelenleg több millió forinttal tartozik az IKV Zrt.-nek, aki ennek ellenére biztosítja Szopkó Anna jövedelemszerző üzleti tevékenységének helyiség feltételét. A kölcsönös gazdasági érdek, az elfogadható kompromisszum és a jogszabályok keretei között kész vagyok Szopkó Annával konstruktív, együttműködésen alapuló tárgyalást folytatni a megoldás érdekében ezután is. Az IKV Zrt. tevékenységét az önkormányzattal kötött ingatlanhasznosítási szerződésben, a tulajdonos önkormányzat közgyűlése által elfogadott üzleti tervében elfogadottak szerint – a jogszabályok, közgyűlési és igazgatósági határozatok kereti között – végzi. Az önkormányzat, illetve egyes vezetői operatív irányítást nem gyakorolnak az IKV Zrt. irányába" - szögezte le Kardos Kálmán, aki azzal a megjegyzéssel zárta levelét: "Ennek az ügynek túlzottan nagy múltja és ’irodalmi” anyaga van, nem lehet tiszta és teljes körű képet kapni sem a bérlő, sem a bérbeadó összefoglaló leveléből".