Áder János: az '56-os lengyelországi és magyarországi események megmutatták a kommunista hatalom gyengeségét

Az 1956-os lengyelországi és magyarországi események megmutatták a kommunista hatalom gyengeségét, a megtorlás ellenére akkor világossá vált, hogy ez a hatalom meg fog bukni - mondta Áder János köztársasági elnök kedd délután Poznanban, miután Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel találkozott.

Áder János

a lengyel elnök meghívására az 1956-os poznani munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre érkezett a nyugat-lengyelországi Poznanba. A sajtóértekezletet azután tartották meg, hogy a lengyel államfő kedd délután a poznani

Adam Mickiewicz

egyetemen fogadta a magyar köztársasági elnököt. "Mi volt a bűnük azoknak, akik 1956-ban Magyarországon utcára vonultak? Mi is volt a bűne azoknak, akik a poznani felkelés során utcára vonultak, és akik áldozattá, börtönbe zárt emberekké váltak?" - tette fel a kérdést az elnök, majd mindkét esemény hőseiről megállapította: szabadságot, demokráciát, jobb megélhetést akartak. "Hiába fojtották vérbe a magyar forradalmat, a lengyelek és a magyarok számára, a világ valamennyi polgára számára akkor világossá vált, hogy a kommunista hatalom meg fog bukni, mert hazugságra, elnyomásra épül" - jelentette ki. Mint mondta, 1956-ban kiderült: a fegyver ereje még egy ideig hatalmon tarthatja a kommunistákat, de az igazság előbb utóbb győzni fog. Miközben ma a szabadság természetes dolog, minden kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy "megemlékezzünk, és örüljünk annak, hogy mindez már történelem" - szögezte le Áder János.

Andrzej Duda

elnök a sajtóértekezleten kijelentette: "bár több száz éves szálak kötik össze nemzeteinket, 1956-ban még szorosabbra fűződtek a lengyel-magyar kapcsolatok". "Az 1956-os események évfordulója nagyon szomorú megemlékezés, mégis szép tanúbizonysága a lengyel-magyar barátságnak" - mondta a lengyel elnök. "A poznaniak a júniusi felkelés (során) elsőként mondtak nemet a kommunista hatalomnak, nemet mondtak a propagandára, a szegénységre, méltóságuk megtiprására" - szögezte le Andrzej Duda. Hozzátette: a magyarok, akik 1956 októberében "a lengyelek példáját követték, szintén a szabadságot követelték, mert fel akartak szabadulni a szovjet uralom alól". A lengyel és a magyar elnök a sajtóértekezlet után ellátogatott a Poznani Felkelés Múzeumába és megkoszorúzta a katyni és szibériai elhurcoltak emlékművét. Este részt vesznek a felkelés résztvevőiért felajánlott ünnepi szentmisén, és ünnepi beszédeket mondanak a megemlékezések központi ünnepségén. A poznani megemlékezéseken részt vesz

Németh Zsolt

, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnöke, valamint Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke is, akik kedd délben Varsóban, a szejm előterében megnyitották az 1956-os lengyelországi és magyarországi eseményekről szóló szabadtéri kiállítást. A poznani felkelés a lengyel munkások 1945 utáni első nagy, a kommunista rendszerrel szemben fellépő tiltakozó megmozdulása volt, Lengyelországban június 28-a 2006 óta nemzeti emléknap. Februárban a magyar Országgyűlés, valamint a lengyel szejm és szenátus a poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának emléket állítva, a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánították 2016-ot.