Parragh László Szegeden: A kutatás-fejlesztés a jövő kulcsa + FOTÓK
A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éves küldöttgyűlésére pénteken került sor a kamara épületében. A meghívott vendégelőadó ezúttal is Parragh László elnök volt, aki többek között a kutatás-fejlesztésből származó termékek fontosságáról, valamint a gazdasági növekedés fenntarthatóságáról számolt be a kamarai tagoknak.
„Soha nem volt még akkora külkereskedelmi mérlegünk, mint tavaly” – mondta előadásában
Parragh László
, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hangsúlyozta, mindez annak ellenére történt így, hogy 2014-től kezdve olyan gazdaságpolitikai lépéseket vezettek be, melyek rövid távon rombolták ugyan a gazdaságot, ma mégis szükséges intézkedésekként tekintünk rájuk. Ide sorolta a befektetőkre és bankokra kiírt különadó-terheket, a kereskedelmi üzletek korlátozását, valamint a rezsicsökkentést is, melyek mind elijesztették a spekuláns befektetőket. „Persze fel kell tenni a kérdést, hogy fenntartható-e ez a növekedés így? Nekünk az az állításunk, hogy nem. A kormánnyal következő nagy célunk, hogy megvalósuljon az a három dolog, amivel a növekedés fenntartható” – folytatta Parragh, ehhez pedig szerinte meg kell vizsgálni a környező országok jó példáit. Ha rosszul ítéljük meg a világ fejlődésének irányát, lemaradunk – összegezte, miért fontos, hogy a kormány, az önkormányzatok, valamint a felsőoktatás együtt felismerjék és komolyan vegyék a gazdasági életet előremozdító kamarai javaslatokat. Úgy fogalmazott, ahhoz, hogy a makrogazdasági mutatók a jövőben is pozitív képet fessenek az országról, el kell érni, hogy az aktuális tudásszféra és a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködésbe kezdjenek. Szerinte az úgynevezett puha pénzeknek, vagyis az alapkutatásokra szánt összegeknek hasznosulniuk kell a gazdaságban, eladható terméket kell gyártani, csak így lehet felzárkózni a környező országok diktálta fejlődési ütemhez. Parragh László az elkövetkező időszak meghatározó vitatémájaként említette egy tudás- és képességkorlát felállítását a középiskolai felvételiken, valamint a cégbíróság feladatainak beolvasztását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, melyre várhatóan az év második felében, bürokráciacsökkentő intézkedésként kerül sor.
Parragh László előadását követően
Nemesi Pál
, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólalt fel, aki Csongrád megye gazdasági térképét vázolta a meghívottak előtt. Az elnök szavaira visszautalva elmondta, Csongrád megyében igen rossz a K+F ráfordítások aránya, Baranya megye mellett – és a szegedi egyetem ellenére – a gazdasági szféra szereplői itt vállalják a legkisebb részt a kutatás-fejlesztésből. „Komoly tennivalóra van szükség az egyetem és a vállalkozások, az önkormányzat és a kamara részéről egyaránt” – hangsúlyozta. A GDP értékét tekintve Csongrád megye középtávon végez a hazai régiók között, az ipar tekintetében azonban nem áll jól a megye, márpedig fejlett ipar nélkül elképzelhetetlen a fejlődés – folytatta. Nemesi Pál nyomtatékosította, bár a kisebb vállalkozások végeznek fejlesztéseket, a legfontosabb az lenne, hogy a Pick-feldolgozó blokk ne hagyja el a környéket. Egyetlen húzóágunk a makói és szegedi gumigyártás, emellett a mezőgazdaságban a növény- és állattenyésztés, illetve a feldolgozóipar végzett az élen a legfrissebb adatok szerint. Az infokommunikáció és a szaktanácsadás területe is egyre felkapottabb Csongrád megyében. Nemesi Pál elmondta, Csongrád megyében a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékon áll, ezzel az országos átlaghoz közelít, a havi nettó átlagkereset (2014-es eredmények alapján) viszont csak bizonyos szektorokban éri el a havi 200 ezer forint nettót, ami igencsak alacsony. A KSH 2015. negyedik negyedévi felmérései szerint a 15-74 év közöttiek 59,4 százaléka volt gazdaságilag aktív.
Átadták az iparkamara díjait
Az iparkamara küldöttgyűlésén átadták az intézmény emlékplakettjét, a négy tagozati díjat, valamint oklevelet kaptak Szakma Kiváló Tanulója Versenyen, és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen eredményesen szereplő megyei tanulók is. A Szolgáltatásért Díjat
Fekete Istvánné
; a Kézművességért Díjat
Tombáczné Szemerédi Zsuzsanna
, az Iparért Díjat
Palotai Péter
; míg a Kereskedelemért díját
Hegedűs István
és
Horváth Miklós
kapta. A díjazottakat idén
Török Gizella
gyékényszobrász iparművész alkotásával ismerték el. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Emlékplakettjét
Horváth Istvánnak
és
Dékány Lászlónak
ítélték meg. Az elismerés, amelyről az MKIK elnöksége dönt, a kamarai mozgalom területén több éves kimagasló, példamutató tevékenység, illetve életmű elismeréseként adományozható évente legfeljebb öt személy részére. A tanulmányi versenyen elért eredményeiért oklevelet kapott:
Ambrus Nobert, Balog Viktor Bence, Böjtös András, Kiss Marietta, Sipos Norbert, Domján Attila, Korda Máté, Virág Dominik,
és
Czeglédi Sándor
. Az SZKTV és OSZTV díjazottai mellett a Szakma Sztár Fesztiválon még egy megyei szakember kapott elismerést.
Szöllősi-Vágó Éva
fodrász szakmában megnyerte a III. SkillsHungary Nemzeti Döntőjét. Ennek köszönhetően lehetőséget kapott, hogy hazánkat képviselje a Göteborgban 2016 decemberében megrendezésre kerülő EuroSkills versenyen. Eredményét a kamara szintén oklevéllel és tárgyjutalommal ismerte el.
