Hencz Péter: 435 éve alakult meg a Báthory (jezsuita) - egyetem, a Szegedi Tudományegyetem elődje

A Szegedi Tudományegyetem gyökerei a 16. századi Erdélybe nyúlnak vissza. Miután 1541-ben a török elfoglalta Buda várát, az erdélyi fejedelemség lett a Magyar Királyság történeti hivatásának örököse, másfél évszázadon át a magyar szellem művelődési és tudományos életének központja, melynek egyik leghatalmasabb tényezője a magyar iskola.

Az erdélyi egyetem eszméje

Báthory István

(1533 – 1586) uralkodása alatt öltött testet. A katolikus Báthory Erdély kiemelkedő államférfija és fejedelme (1571), majd Lengyelország királya (1579), egyben Litvánia nagyhercege. Rettenetes Iván orosz cár hadait többször is diadalmas hadjáratban verte vissza. A lengyelek máig is egyik legnagyobb királyukként tisztelik. Krakkói sírja a Wawelben a lengyelek és magyarok közös nemzeti emlékhelye. Báthory lengyel királyként egy pillanatra sem feledkezett meg erdélyi származásáról. Báthory a páduai egyetemen tanult. Habsburg fogsága idején (1565) – mint hívő katolikus – került közelebbi kapcsolatba a Jézus Társasággal, a jezsuitákkal, akik lelki vigaszt nyújtottak számára és igen nagy hatással voltak rá, különösen a kivételes képességű, devecseri születésű

Szántó István

(1541 – 1612). A jezsuita rendet a lángoló lelkű baszk

Loyolai Ignác

alapította 1534-ben. Jelmondata: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére!” Az igen hosszú, 14 éves képzési idő után céljaikat rendkívüli alapossággal, szervezetten és eredményesen hajtották végre. Számos egyetemet alapítottak világszerte, amelyekben egységes tanrend, „Ratio Studiorum” szerint folyt az oktatás. Modern katolikus oktatási rendszerünk megalapozói a jezsuiták. Ők nevelték többek között

Zrínyi Miklóst

, a költőt és hadvezért, és

II. Rákóczi Ferencet

is. Báthory lengyel királyként először a litván Vilnában a jezsuiták iskoláját fejlesztette tovább egyetemmé (1579), amely egyetem ma is működik, és a hajdani Szovjetunió legrégebbi egyeteme volt. Ezt követően a jezsuiták segítségét kérte régi, dédelgetett tervének, egy erdélyi egyetemnek a megvalósításához. Elsőként Szántó Istvánt, majd a spanyol származású

Sunyer Ferenc

lengyelországi jezsuita provinciálist, a vilnai egyetem rektorát kérte meg. Sunyer Ferenc lengyel csapata, amelyben olaszok és németek is voltak, 1579. október 1.-én érkezett Kolozsmonostorra. Az itt létesített intézetük középfokú iskola volt. 1581 áprilisában már Kolozsvárra is beköltöztek, ahol megkapták a ferencesek elhanyagolt kolostorát (ma a református kollégium telke) és egy klarissza apácakolostort a Farkas utcában. A jezsuita intézet 1581. május 10-én nyílt meg, amelyet május 12-én, 435 éve, Báthory István Vilnában kelt alapító levelével egyetemi rangra emelt. Az egyetemnek két fakultása volt: hit-és bölcsészettudományi. Első rektora a lengyel Vangrovitius, nevesebb tanárai a magyar Szántó,

Thormány Mátyás, Ladó Bálint

és

Leleszi János

, a német

Pusch János

,

Schreck Farkas

, az olasz

Odelschalci Alajos

és

Sfondrato

, a lengyel

Justus Rabbus

. A tanári kar Padovában, Rómában és Párizsban tanult, így a kolozsvári egyetem szellemisége az itáliai humanista-barokk műveltségben gyökerezett. Alapító levele szerint ennek az egyetemnek jogai, ékessége és kitüntetései olyanok legyenek, mint a keresztény világ többi iskolájának: „Mindazok, kik a theologiai és bölcseleti karokban a széptudományokat, zsidó, görög és latin nyelveket dicsőségesen végezték el s tökéletes tudományra tettek szert, baccalaureusok, magisterek vagy doktorok lehessenek; s ez a fokozat éppen annyi jogot, méltóságot és díszt adjon nekik, mintha csak olasz, francia, spanyol vagy német akadémián nyerték volna.” A kolozsvári akadémia jelentőségét növeli, hogy a XVI. század végén, magyar földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött. Itt tanult

Pázmány Péter

is, aki esztergomi érsekként 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított, amely később fővárosunkba költözött és a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elődje. Így valójában ezen budapesti egyetemek bölcsője is Kolozsváron ringott. 1872-ben a Báthory egyetemből fennmaradt Jogakadémia és Orvos-sebészi Tanintézet talaján megalakult a Ferencz József Tudományegyetem, amely 1919-ben menekülni kényszerült a fővárosba, majd Szegedre. Városunkban 1921-ben nyílt meg az itt otthonra talált egyetem. Felépítésében és megszervezésében gr. Klebelsberg Kunó (1875 – 1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922 – 1931), városunk országgyűlési képviselője (1926 – 1931) szerzett elévülhetetlen érdemeket. A SZTE alapítását tekintve a következő egyetemek díszes társaságába sorolhatja magát: Strasbourg, Bern, Dublin (Trinity College), Edinburgh, Jena stb.

Hencz Péter főorvos A Szegedi Akadémiai Bizottság Minker Emil Orvostudomány – történeti Munkabizottság tagja