Budaházy-ügy: A védő szerint nem történt terrorcselekmény

Budaházy György védője szerint nem terrorcselekmény, csupán jóval kisebb súlyú rongálás történt a büntetőper tárgyává tett esetekben, és egyébként sem bizonyított, hogy a cselekményeket egyáltalán a vádlottak követték el.

"Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak" - fogalmazott

Szikinger István

perbeszédének első napján, pénteken a Fővárosi Törvényszéken, emlékeztetve a Párizsban és Brüsszelben néhány hónapja elkövetett, több tucatnyi halálos áldozatot követelő merényletekre. A vád szerint a

Budaházy György

által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, illetve képviselők és miniszterek otthona ellen. Ezeknek a cselekményeknek a következtében ugyan senki sem sérült meg, ám egy másik vádpont szerint vascsövekkel súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi szocialista politikust. Szikinger István szerint a vádbeli cselekmények nem alkalmasak terrorcselekmény megvalósítására, egyébként pedig az sem bizonyított, hogy egyáltalán a vádlottak követték el azokat. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Budaházy és társai számlájára írhatók a cselekmények, van olyan adat, mely szerint az elsőrendű vádlott kifejezetten arra adott utasítást, hogy személyi sérülés ne történjen. Budaházy György nem híve a személy elleni erőszaknak - jegyezte meg az ügyvéd. Emlékeztetett arra, hogy az egyik, az ügyészség szerint terrorcselekménynek minősülő támadásnál komolyan felmerült, hogy inkább zaklatásnak minősítsék, ami úgy viszonyul a terrorcselekményhez, mint a könnyű testi sértés az emberöléshez. Az ügyvéd szerint a vádbeli cselekmények sem állami szerv kényszerítését, sem a lakosság megfélemlítését nem valósították meg. Hozzátette: soha senki komolyan még csak fontolóra se vette, hogy a parlament nem szavazza meg azt, amit a vádbeli szervezet ellenzett. Az ügyészség szerint a terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd

Gyurcsány Ferenc

kormányfő lemondása után

Bajnai Gordon

kormányalakítását próbálta megakadályozni és előrehozott választásokat akart a terrorcselekményekkel kikényszeríteni. Emellett az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és két melegbár elleni támadás a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését célozta. Miután az egyik felgyújtott melegbárban voltak vendégek, így ebben az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény. A lakosság megfélemlítése kapcsán Szikinger István arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte minden bűncselekmény megijeszthet ugyan egyes embereket, ám nincs adat arra, hogy ezek a támadások komoly félelmet keltettek volna. Megjegyezte, a romagyilkosságok kapcsán sem merült fel, hogy terrorcselekményekről lenne szó. Szikinger István szerint az ügyészségnek még a bűnszervezet, vagy terrorszervezet létét, létrejöttét sem sikerült bizonyítania. A vádbeli Budaházy György vezette Magyarok Nyilai vagy nem is létezett, vagy nem a vádlottakhoz köthető - mondta. Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik vádbeli cselekmény után a Magyarok Nyilai által kiadott közlemény lényeges pontokon másként írta le a támadást, mint ahogy az történt, amiből egyenesen következik, hogy nem az elkövetőkhöz köthető a dokumentum. A vádlottak túlnyomó többsége az eljárás során tagadta bűnösségét, ám volt, aki beismerte tettét és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított a hatóságokkal együttműködve a tárgyaláson már tanúként tehetett társait terhelő vallomást, továbbá az egyik vádlottnak rögzítették többórányi beszélgetését, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat. Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak 20 évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott. Budaházy György védőbeszéde várhatóan hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet a több mint fél évtizede kezdődött perben várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt megszületik.