Az egyetem nem működhet ipar nélkül, és ez fordítva is igaz - Szeged tanulhat a győri példából?

Nem hiába a 2002-ben kibővített egyetem, az 1800 főt foglalkoztató autógyár - Győr messze elhúzott a magyar nagyvárosok mellett; Szeged is csak pislog a szélsebesen fejlődő gazdasági, ipari, oktatási, kulturális és sportközpont után. Rechnitzer János egyetemi tanár arról tartott előadást az SZTE GTK-n, milyen eredményei vannak a győri városvezetés, a Széchenyi István Egyetem és az Audi hazánkban példátlan összefogásának.

Egészen az Audi 2011-es, közel egymilliárd forintos beruházásáig aligha tekintettek Győrre preferált területként; még az 1990-es évek nemzeti fejlesztési terveiből is kimaradt, az ország olyannyira nem számolt a térségben rejlő lehetőségekkel. A Győr-Moson-Sopron megyei város azonban jelentős fejlődésnek indult az elmúlt évtizedekben, ami

Rechnitzer János

, a Széchenyi István Egyetem tanára, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke szerint annak köszönhető, hogy a városvezetés, az egyetem és a befektetők hármasa együtt tervezik a jövőképet. Pedig a város gazdaságát jelentősen irányító "hármasegységből" néhány éve még hiányzott az egyik legbefolyásosabb elem: az egyetem. A Széchenyi István Egyetem jelenleg formájában, a maga 2002-es megalakulásával, az ország egyik legfiatalabb felsőoktatási intézményének számít; 1968-tól jogelődje, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola működött Győrben, ahol mérnököket képeztek. Az 50 akkreditált képzéssel rendelkező egyetem mára irányító szereplővé nőtte ki magát a térségben, sőt, a Műszaki Tudományi Kar intézetei fogadják olyan más magyar felsőoktatási intézmények delegáltjait, akik a jó példa elsajátításáért utaznak Győrbe. Többek között a szegedi egyetem oktatói is visszatérő vendégeik.

Rechnitzer János megjegyezte, az egyetem tudatosan épít az 1800 főt foglalkoztató Audi-gyárra, a Jedlik Ányos Gépész-, Informatikai és Villamosmérnöki Intézetben a hallgatók például gépipari automatizálást, elektrotechnikát, több szakirányon mechanikát és programozott vezérlést is tanulhatnak. Ami az MRTT elnöke szerint a legfontosabb, hogy a város fejlesztési stratégiái már nem kizárólag az egyetemről szólnak, hiszen olyan tudástér alakult ki, ami az általános iskolásoktól a középiskolásokig bezárólag felkarolja a gyerekeket, s segíti őket például a pályaválasztásban. Ennek meg is vannak az eredményei: az elszármazott fiatalok többsége visszatér szülővárosába, a munkanélküliségi ráta kedvező, a diplomások a végzést követő két hónapon belül el tudnak helyezkedni, az agglomerációból pedig naponta 35 ezer ember utazik munka vagy tanulmányai miatt a nagyvárosba. A következő, amire Győr az elkövetkező hónapokban erősen ráfekszik majd, az a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál szervezése. A jövő júliusban megrendezendő ifjúsági fesztiválon atlétika, kézilabda, torna, judo, úszás, kosárlabda, kajak-kenu és röplabda sportágakban mérik össze tudásukat a tehetségek. Addigra olyan közép-európai edzőközpont szeretne létrehozni a város, ahol legalább féltucat sportágban tarthat szakmai fejlesztéseket, erősítheti az utánpótlás-nevelést, így megteremtve a hazánkban még gyermekcipőben járó sportgazdaság alapjait.

Ahogy Rechnitzer János fogalmazott, a győri egy elitista modell képes volt elérni azt, hogy a városvezetés-egyetem-ipar képviselői közös megegyezés alapján hajtsanak végre fejlesztéseket, ennek eredménye a helyi zsinagóga átépítése, az úgynevezett Mobilisz központ, a sportcsarnok és a megyei könyvtár is. Bár szerinte az együttműködés mértéke példaértékű minden magyar nagyváros számára, hamarosan egy új stratégiai gondolkodás mentén kell alakítani Győr gazdaságát, ami képes kilépni az Audi és a Széchenyi István Egyetem árnyékából, s bevonja a térség minden gazdasági szereplőjét, valamint szintre hozza a szakközépiskolák, magániskolák és egyéb képzőhelyek színvonalát.