Áder János: Magyarországnak ott kell lennie a párizsi klímaegyezmény végrehajtási szabályainak kidolgozásánál

A köztársasági elnök megköszönte a parlamenti pártoknak, hogy egyhangúlag támogatták a klímacsúcson született megállapodás ratifikálását az M1 aktuális csatornának adott, csütörtök este sugárzott interjúban. Az Országgyűlés kedden, az uniós országok közül elsőként iktatta törvénybe a párizsi klímacsúcson született nemzetközi klímapolitikai megállapodást.

Áder János

szerint, amennyiben hatályba lép a tavaly év végi párizsi klímacsúcson elfogadott egyezmény, megkezdődik a végrehajtási szabályok kidolgozása is, és Magyarországnak ott kell lennie a tárgyalásokon, az ország pozíciói pedig jók. Áder János az interjúban hangsúlyozta: azért kérte az országgyűlési pártokat, hogy minél előbb foglalják törvénybe a párizsi klímacsúcson született nemzetközi klímapolitikai megállapodást, hogy Magyarország ott lehessen a tárgyalásokon. Elmondta: több nemzetközi elemző cég szerint is jók Magyarország tárgyalási pozíciói, mivel azon 21 ország közé tartozik a világon, ahol úgy nőtt a nemzeti jövedelem, hogy közben javult az energiahatékonyság és csökkent a károsanyag-kibocsátás. Az a cél, hogy egyre több országban ez történjen, ugyanakkor nagy dilemma, hogyan csökkentsék a kibocsátást a termelés visszafogása nélkül. Áder János az egyezményről szólva emlékeztetett: a párizsi klímamegállapodás akkor léphet hatályba, ha legalább 55 olyan érintett állam hozzájárul a kihirdetéshez, amelynek károsanyag-kibocsátása eléri a világ összkibocsátásának 55 százalékát. Először 2018-as hatálybalépést céloztak meg, de "Párizs és New York lendületének" is köszönhetően még az idén hatályba léphet az egyezmény. A kiotói egyezmény még 35 országra, a párizsi már 175 országra nézve tartalmaz kötelezettségeket, és az a kibocsátás 95 százalékát fedi le - mondta az elnök. A párizsi klímakonferenciáról közölte: ha összeadják a vállalásokat, akkor 2,7 fok alatt tarthatják a földfelszín felmelegedését az iparosodás előtti mértékhez képest, ez azt jelenti, hogy nem érik el a közösen elfogadott célt, hogy 2 foknál ne legyen nagyobb a felmelegedés. Ezért további munkára, tárgyalásokra, a vállalások bővítésére van szükség amellett, hogy be kell kapcsolni azokat a területeket is, amelyek eddig kimaradtak. Ezek között említette a légiközlekedést és a hajózást. Áder János beszélt a három évvel ezelőtti budapesti Víz-világtalálkozóról is, amely - mint mondta - hozzájárult ahhoz, hogy a víz és a szanitáció is külön témaként került az ENSZ elé. Felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági lehetőség is van a "klímaforradalomban", és aki nem veszi komolyan, kimarad belőle, és végérvényesen lemarad a versenyben. Hozzátette: a magyarokat az innováció, az olcsóbb és hatékonyabb megoldások segíthetik a piachoz jutásban. A 2016 őszén az ismét Budapesten rendezendő Víz-világtalálkozóról szólva elmondta: a magyar vállalkozásoknak ismét lehetőségük nyílik arra, hogy bemutatkozzanak, de fontosnak nevezte azt is, hogy a vízipar ne csak lehetőséget lásson egyebek mellett az arzénmentesítésben, sótalanításban, vagy szanitációban, hanem össze kell fognia, és konzorciumba tömörülve dolgoznia. A párizsi klímacsúcson született megállapodás az 1997-es kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. Az új klímavédelmi megállapodást decemberben, az ENSZ 21. klímakonferenciáján fogadta el a részt vevő 195 ország. A dokumentumban rögzítették, hogy a felek 2 Celsius-fok alatt tartják a Föld légkörének felmelegedését az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A megállapodást április 22-én, a Föld napján 175 ország képviselője írta alá New Yorkban, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Az államfő később levélben javasolta Orbán Viktor kormányfőnek, hogy a kabinet mielőbb kezdeményezze a dokumentum parlamenti ratifikálását.