Áder: a klímaváltozás kihívásaira az agrárszakembereknek is választ kell keresniük

A Föld növekvő népessége miatt egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel, de egyre kevesebb a jó minőségű víz, miközben romlik a megművelt területek termőképessége és csökken az erdőterületek nagysága; mindez olyan problémákat okoz, amelyeket nemcsak a politikusoknak és a közgazdászoknak, hanem az agrárszakembereknek kell megoldania - jelentette ki a köztársasági elnök csütörtökön Keszthelyen.

Áder János

a Pannon Egyetem Georgikon Karán klímavédelmi témájú előadása keretében számos kérdést felvetve fogalmazta meg megoldandó feladatként, hogy meg tudjuk-e őrizni a talaj termőképességét, találunk-e korszerűbb, energiahatékonyabb és az eddiginél olcsóbb öntözési technikákat vagy át tudunk-e térni az éjszakai öntözésre. Miután Magyarországon minden második év ma már aszályosnak számít, ezért szárazságtűrő növényeket kell nemesíteni. Ha megfelelő vetőmagot tudunk előállítani, akkor az exportképes áru lehet, amivel más, szintén aszály sújtotta országokat is el tudunk látni - vélekedett Áder János a mezőgazdaság-tudományi hallgatók és oktatók előtt. A megoldásra váró kérdések közé sorolta, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben olyan új takarmányokra van szükség, ami jobban hasznosul, de egyben csökkenti is a metángáz-kibocsátást. A mezőgazdasági melléktermékeket pedig minél nagyobb mértékben biogázként vagy üzemanyagként kellene hasznosítani. Az államfő arra emlékeztetett, hogy gyorsuló világban élünk, ami miatt egyszerre kell alkalmazkodni, de meg is kell változtatni azokat a folyamatokat, amelyek ide vezettek. Egy amerikai kutatóintézet anyagából idézve elmondta: a világ népessége a jelenlegi 7,4 milliárdról 2050-re 9 milliárd fölé emelkedik, s növekszik a városi lakosság aránya. "Hihetetlen urbanizációs hullám megy végig a világban", aminek következményeként 2050-re a Föld népességének mintegy háromnegyede városlakó lesz, de ez növekvő környezeti terheléssel, társadalmi, szociális és gazdasági feszültséggel jár, s már ma sem képesek sok helyütt megteremteni a normális emberi lakhatás feltételeit. Az urbanizációs hullám miatt "a következő egy generációnyi időben annyi várost és városrészt kell megépíteni, mint az elmúlt kétezer évben" összesen - fogalmazott Áder János. A klímaváltozás jelei között említette a növekvő széndioxid-kibocsátást, s hogy a globális felmelegedés következményeként a tengerek, óceánok hőmérséklete is jelentősen emelkedett. Felidézte, hogy 2015 Magyarországon is a rekordok éve volt négy tartós hőségriadóval, ami még soha nem fordult elő, ahogy egy hétig tartó, sőt szeptemberben elrendelt hőségriasztás sem, de az idei első hónap időjárási adatai is várhatóan újabb rekordokat vetítenek elő. Az államfő kitért arra is, hogy a széndioxidot nagy mértékben elnyelő óceánok savasodnak, ami miatt a korallzátonyok elfehérednek, s három Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén szinte minden élet eltűnik. Az előadáson résztvevőket is bevonva, egy hallgató közreműködésével - fazék, poharak és pipetta segítségével - azt szemléltette, hogy a Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz, de jelentős része ennek is fagyott állapotú vagy a felszín alatt található. Ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a növekvő vízhiány a Föld népességének gyarapodásával, az urbanizáció terjedésével, illetve a mezőgazdasági földhasználat és az életszínvonal növelésével együtt egyre komolyabb probléma lesz. Az ENSZ elemzését idézve azt mondta: a Földön 4 milliárd ember olyan helyen él, ahol legalább egy hónapig súlyos vízhiány van, 1,8 milliárd ember fél éven át vízkorlátozást szenved el, 500 millió pedig olyan helyen él, ahol kétszer annyi vizet vesznek ki a vízlelőhelyekről, mint amennyit a természet pótolni tud. Utalt arra, hogy Kaliforniában már négy éve "megaaszály" van, ami miatt komoly vízkorlátozás mellett kénytelen élni mintegy 35 millió ember, s ez súlyos mezőgazdasági következményekkel is jár. Etiópiában 200-250 ezer ember halhat éhen a következő hónapokban a drámai mértékű aszály miatt, Venezuelában pedig már a vízhiány miatt csökkent áramtermelésből adódó problémák okán kijárási tilalmat is el kellett rendelni az áramkorlátozásokkal összefüggésben. Emlékeztetett arra is, hogy a négy éve tartó szíriai polgárháború kitörésének egyik fő oka az volt, hogy a hároméves aszály miatt gazdasági, szociális problémák alakultak ki, s azt ezt tetéző vallási, etnikai feszültségek robbanáshoz vezettek. Emiatt indult el több millió ember, így "a migráció, mint a klímaváltozás egyik nagyon súlyos következménye, a mindennapi életünk részévé vált". A hazai mezőgazdaság előtt álló kihívásokról szólva az államfő arról is beszélt, hogy a tigrisszúnyogok okozta fertőzések világszerte tapasztalt gyors terjedéséhez hasonlóan akár a növényi kórokozók is gyorsan szétterjedhetnek a Földön. Egyre súlyosabb mindennapi probléma ma már Magyarországon az allergiás panaszokat okozó parlagfűszennyezés, s a szinte megállíthatatlanul terjedő gyomnövény komoly mezőgazdasági károkat is okoz, akár 30 százalékkal csökkentve a termésmennyiséget. Áder János szólt a Párizsban tavaly megkötött és nemrég New Yorkban aláírt klímavédelmi megállapodásról, ami szerint a Föld országai arra törekszenek, hogy megakadályozzák a földfelszíni hőmérséklet két foknál magasabb emelkedését. A jelenlegi széndioxid-kibocsátás mellett azonban mindössze 17 évünk van ennek betartására. Ezért van még tennivaló, törekedni kell, hogy a légiközlekedésre és a tengerhajózásra is kiterjedjen a megállapodás. Utalt arra is, hogy Magyarország azon 21 szerencsés állam közé tartozik, ahol az elmúlt 25 évben emelkedett a GDP, de csökkent az energiafelhasználás és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás is. "Ezt a helyzeti előnyt ki kell használni" - jelentette ki Áder János keszthelyi előadásán.