Spiró György szerint Kertész Imre a kilátástalannak tűnő évtizedekben a legszabadabb ember volt, Esterházy Péter a csöndet, a nyugtalanságot és a szenvedést nevezte az írót jellemző legfontosabb szavaknak a Nobel-díjas Kertész Imre pénteki búcsúztatásán a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A család, a pályatársak és több száz tisztelő mellett a magyar és a nemzetközi politikai élet képviselői is jelen voltak a temetésen. "Sötét világban adatott eszmélkednie, lámpásul
Thomas Mannt
,
Nietzschét
,
Camus-t
és
Kafkát
forgatta, az ő segítségükkel lett e sivatag egyre tudatosabban önkéntes száműzöttje. Értékrendjében, noha lírai alkatúnak mondanám, a regény minden más műfajt megelőzött. Radikális következtetéseit élvezettel hallgatták, hallgattuk Pesten, Szigligeten és Berlinben, a legsúlyosabb kérdésekről tűnődött, összerántva a különböző diszciplinák területeit" - mondta
Spiró György
. Mint felidézte,
Kertész Imre
alapélménye, Auschwitz filozofikus általánosítására törekedett, a lim-lomokat, ha emlékezetéből nem is, de a paraboláiból kiszórta. "Nem nyűgözte előítélet, hiúság, képzelgett önkép, honi és külföldi, hivatalos vagy ellenzéki irodalmi szempont. Plebejus gúnnyal tekintett mindenre és mindenkire a hazugság szurdokában, ahogy ő nevezi A kudarcban. Ő volt a nép, akinek a népről is megvolt a véleménye, szemléletében az értelmiségi romantikának nyoma sem volt" - fejtette ki Spiró György. Megjegyezte, hogy Kertész Imre "állástalan, kétes egzisztenciaként, főfoglalkozású munkakerülőként" írta a Művet, gyermeki optimizmussal remélve, hogy az egész össze fog omlani, regénye pedig túl fog élni mindent. "Azokban a nyomasztó, kilátástalannak tűnő évtizedeken ő volt a legszabadabb ember, akit ismernem adatott". "Csönd, nyugtalanság, szenvedés - ezek lehetnének a nagy Kertész-szavak, ezek által tudunk meg valami újat magunkról, az országunkról, a világról, istenről" - mondta búcsúbeszédében
Esterházy Péter
író. Szólt arról, hogy Kertész Imrének a "nem" volt az igazi fő szava, nemekből áll össze műve, a nemekből élt és dolgozott, ugyanakkor "a szenvedésből, és az ahhoz való viszonyának radikalitásából lesz Kertész művészete". Esterházy Péter élete fontos eseményének nevezte, hogy Kertész ágya szélén ült, "és nem tudhattam, tudja-e, ki vagyok, és tudja-e, ő ki. De hogy meghalt, hirtelen annyian ülnek az ágynak a szélén, így óhatatlanul erről is kéne mondanom valamit, de nem akarok rendet vágni az új üldögélők közt, csak megállapítom a tolongást". Úgy vélte, a temetés nemcsak arról szól, akit temetünk, hanem azokról is, akik temetnek, rólunk. "A temetés nem a vége valaminek, hanem a kezdete. Nem az örök életre gondolok, hanem a teendőinkre, amelyeket ránk hagyott a halott. (...) Kertész Imre szövegeit újra és újra kell olvasnunk. (...) Nagy magyar író, akkor is, ha viszonya a nemzettel finoman szólva nem dráma nélküli, nem rózsás. Nem hazudni, rögzíteni hát, ami nincs, vagyis nyugalmat találni. Ezt itt nem kapjuk meg" - fogalmazott Esterházy Péter. Szavai szerint Kertész Imre nyugtalanságot hagy ránk, múltról, jelenről, jövőről, emberről, istenről, társadalomról, önmagáról, ez az ő nehéz öröksége. "A nyugtalanság új rendjét hozta Kertész a magyar nyelvbe is". Kertész Imre búcsúztatásán sokak mellett ott volt
Orbán Viktor
miniszterelnök és felesége,
Lévai Anikó
,
Balog Zoltán
, az emberi erőforrások minisztere,
Norbert Lammert
, a Bundestag elnöke,
L. Simon László
, a Miniszterelnökség államtitkára,
Prőhle Gergely
, az Emmi helyettes államtitkára,
Navracsics Tibor
uniós biztos,
Szigetvári Viktor
, az Együtt elnöke,
Fodor Gábor
, a Magyar Liberális Párt elnöke,
Medgyessy Péter
volt kormányfő,
Konrád György
író,
Nádas Péter
író,
Dés László
zenész,
Kerényi Imre
rendező, miniszterelnöki megbízott,
Koltai Lajos
operatőr, rendező,
Marton László
, a Vígszínház főrendezője,
Hafner Zoltán
irodalomtörténész, a Kertész-kötetek szerkesztője,
Keresztury Tibor
, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója,
Grecsó Krisztián
író,
Zentai Péter László
, az MKKE korábbi vezetője,
Martonyi János
volt külügyminiszter,
Szőcs Géza
kormánybiztos,
Parti Nagy Lajos
író,
Heisler András
, a MAZSIHISZ elnöke,
E. Csorba Csilla
, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója,
Schmidt Mária
, a Terror Háza vezetője,
Heller Ágnes
filozófus,
Fehér László
festőművész és
Markó Iván
balettművész. A ravatalnál a Kelemen Kvartett és
Kocsis Zoltán
, a sírnál
Kelemen Barnabás
hegedűművész játszott, majd az író özvegye,
Kertész Magda
beszélt röviden. Kertész Imre sírja egy ősfás területen található, közvetlenül
Thomán István
zongoraművész és
Major Tamás
színművész végső nyughelye mellett. A Nobel-díjas író életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után március 31-én hunyt el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.