Döntött az Országgyűlés: újra nyitva lehetnek a boltok vasárnap

Az Országgyűlés visszavonta a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást kedden a kormány javaslatára, mivel az a kabinet szerint megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben és hasznosságáról az elért eredmények ellenére sem sikerült meggyőzniük az embereket.

A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el

Rogán Antal

, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket. Nemmel voksolt - a fideszes

Szatmáry Kristóf

mellett - a KDNP képviselőcsoportjának vezetője,

Harrach Péter,

frakciójának többi tagja - az igennel szavazó

Seszták Miklós

és

Simicskó István

kormánytagokon kívül - tartózkodott. A fideszes képviselők közül

Balog Zoltán

és

Lázár János

miniszterek közleményben tudatták, hogy meggyőződésük ellenére van a kormány szabad vasárnapot korlátozó javaslata, a voksolástól való távolmaradásuk nem szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és

Orbán Viktor

miniszterelnök kérésére nem adtak le, de

Kövér László

sem szavazott. Az ellenzék igen gombot nyomott, egyedül

Szelényi Zsuzsanna

független képviselő, az Együtt politikusa tartózkodott. A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban megtárgyalt indítvány indoklása hivatkozik az MSZP boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésére. Az előterjesztők kiemelték, a kormánynak ma a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés a legfontosabb kérdés, amit megakadályozna egy vasárnapi pihenőnapról szóló referendum. Rogán Antal és Varga Mihály emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a 2015-ben bevezetett vasárnapi pihenőnap több célját is elérte. Példaként említették, hogy tavaly március óta egyetlen munkavállalót sem lehetett munkavégzésre kényszeríteni, a kiskereskedelmi szektor forgalma 2015-ben 5,6 százalékkal emelkedett, a 2500 négyzetméter feletti üzletek piaci részesedése némileg csökkent az ennél kisebbek javára, a kiskereskedelemben dolgozók száma pedig az előző évben több mint 3 ezerrel növekedett, miközben idén márciusában még mindig meghaladta a 6 ezret a be nem töltött álláshelyek száma. A parlament keddi döntésével a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtti szabályokat állította vissza. Törvényben rögzítették, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a kereskedők állapíthatják meg figyelembe véve a vásárlási szokásokat, valamint a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeit. A települések és a budapesti kerületek rendeletben szabályozhatják az üzletek éjszakai, vagyis 22 és 6 óra közötti nyitvatartási rendjét. A kiskereskedelemben dolgozó munkavállalóknak vasárnapi munkavégzés esetén ezentúl 50 százalék, munkaszüneti napon - továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnap - 100 százalék bérpótlék jár. A vasárnapi pihenőnapot elrendelő törvény a most elfogadott módosítás kihirdetését követő napon veszti hatályát. A jogszabály Magyar Közlönyben való megjelenésének függvényében az üzletek így akár már most vasárnap nyitva tarthatnak.

A Ház hozzájárult a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizálásához

Az Országgyűlés kedden hozzájárult a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának újjáépítéséhez, a beruházás várhatóan 472 milliárd forintba kerül, amelyet 85 százalékban kínai hitelből finanszíroznak. A képviselők 123 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 45 tartózkodás mellett hirdették ki az építkezés kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló, Pekingben, tavaly november 24-én aláírt kínai-magyar kétoldalú egyezményt. A beruházás elsődleges célja, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai áruk vasúton közelíthessék meg az Európai Uniót. Ennek érdekében a magyarországi szakaszon a Budapest-Ferencváros-Kelebia-országhatár közötti vasútvonalon 160 kilométeren alakítanak ki új kétvágányú, villamosított, az európai szabványnak megfelelő pályát, amelyen akár 740 méter hosszú tehervonatok is közlekedhetnek, a személyvonatok sebessége pedig elérheti az óránkénti 160 kilométert. A tervek szerint a projekt 2018-as megvalósítása után a jelenlegi 8 óráról három és fél órára csökken a Budapest-Belgrád közötti vonatút ideje.

Lehetővé vált az iskolaszövetkezeti diákmunkában a szakmai gyakorlatszerzés

Az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy a felsőoktatásban tanulók az iskolaszövetkezetek által szervezett diákmunkában is megszerezhessék a diplomájukhoz szükséges szakmai gyakorlatot. A képviselők 171 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a szövetkezeti törvény módosítását a Fidesz kezdeményezésére. A változtatás kimondja, az iskolaszövetkezetek akkor igazolhatják a hallgatók szakmai gyakorlatát, ha a diákmunkát biztosító vállalkozás arról nyilatkozik, hogy az általa biztosított munkavégzés feltételei megfelelnek a szakmai gyakorlattal és annak helyszínével szemben támasztott elvárásoknak. Korábban az iskolaszövetkezeten keresztül diákmunkát vállalók azért nem szerezhették meg szakmai gyakorlatukat ebben a formában, mert hivatalosan a gyakorlat biztosításának feltételeit teljesíteni nem tudó iskolaszövetkezetekkel és nem a gyakorlóhellyel állnak munkaviszonyban. A kormánypárt számításai szerint a módosítás több tízezer fiatalt érint, mivel a 180-200 ezer diákmunkásból 130 ezren dolgoznak valamelyik iskolaszövetkezeten keresztül és közülük mintegy 15 ezren végeznek szakmai gyakorlatot.

Még több jogosulatlan szociális ellátás vált visszakövetelhetővé

Az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy a szociális ellátásokat ne csak az ügyfél rosszhiszeműsége, hanem más jogosulatlanság miatt is vissza lehessen követelni. A képviselők 120 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvények módosításait a kormány javaslatára.

Balog Zoltán

, az emberi erőforrások minisztere előterjesztésének indoklásában kifejtette, jelenleg kizárólag akkor követelhető vissza a jogosulatlanul folyósított szociális ellátás, ha fennáll az ügyfél rosszhiszeműsége, a gyakorlatban azonban előfordul, hogy az ügyfél rosszhiszeműsége nélkül is kifizetnek jogosulatlan összeget. Az egyik elfogadott törvénymódosítás ezért kimondja, hogy a szociális ellátás akkor is visszaigényelhető, ha a jogosult pénzbeli ellátásra tesz szert például a közfoglalkoztatásban. Az ellátást tehát csak akkor lehet visszakövetelni, ha az érintett személy "megélhetése más módon biztosított" - fogalmazott a miniszter. A képviselők kimondták azt is, hogy az aktív korúak ellátásához hasonlóan az ápolási díj, valamint az időskorúak járadéka is megszüntethető abban az esetben, ha az ügyfél akadályozza az ellátásra jogosultság felülvizsgálatát. A parlament módosította a gyámügyi törvényt is, aminek eredményeként magasabb otthonteremtési támogatást vehetnek igénybe a folyamatos nevelésben részesült fiatalok, akik így 1,3-1,9 millió forint közötti segítségre számíthatnak.