Medence- és szoborvita Algyőn

A 33 méteres medence kapcsán vitázott a legtöbbet az algyői képviselő-testület, melynek tagjai többek között arról is döntöttek, hogy Bánvölgyi László szobrászművész készítheti el a településen az 56-os emlékművet.

Parttalannak tűnő vita után döntött az algyői képviselő-testület többsége, hogy együttműködést kötnek a Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylettel (SZÚVTE), így elhárult az akadály a 33 méteres medence pályázati anyagának benyújtása elől. Nem a kültéri sportmedence megvalósításának fontosságán folyt a vita, és nem is az egylettel való együttműködés kapcsán merültek fel aggályok, hanem a végül a szavazásnál tartózkodó

Gonda János

és

Herczeg József

olyan kérdéseket tett fel a SZÚVTE képviselőinek, illetve a fürdővezetőnek, amelyekre jelenleg még vagy nem lehet válaszolni adatok híján, vagy pedig már az előző ülésen is ismert volt. A napirend kapcsán

Molnár Áron

polgármester arról tájékoztatott, hogy a TAO program keretében tervezik a beruházást, a 70%-os támogatási intenzitású pályázat benyújtásának a határideje április 30-a. Mivel az önkormányzat nem jogosult ezen a pályázaton való részvételre, együttműködési megállapodást kötnek a Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylettel, ők nyújtják be a dokumentációt, és a jogerős építési engedélyt is átíratják az egylet nevére, amennyiben pozitívan bírálják el a pályázatot. Már

döntöttek arról a képviselők, hogy a ponyvás ideiglenes befedési módot választják a téliesítésre, bele kell férniük ugyanis egy bruttó 425 millió forintos keretbe. Az algyői testületnek három fontos dologban kellett döntenie a pályázat benyújtásához, egyrészt támogatói nyilatkozatot kellett elfogadniuk, ezen felül a jelzálog bejegyzéséről állást foglalniuk, továbbá az önerőre vonatkozó döntés meghozása volt a feladat. Az egyesület és projektmenedzser vállán van a nagyobb feladat, de minden sportcélú beruházást üdvözlendőnek nevezett a SZÚVTE képviselője,

Varga Árpád

. Az ülésen elmondta, örül, hogy a Borbála Fürdő egy új medencével bővülhet, ami a vízilabda és az úszósportok fellendülését is hozhatja a nagyközségben. Gonda János azt kifogásolta, hogy nem ismerik a számokat, jóformán csak a medence méretét az önerő összegét, holott érdemes lenne tudni, hogy az üzemeltetés mekkora költséggel jár majd. Emlékeztetett, hogy a fürdőnek vizet biztosító kutakkal gond van, ráadásul a fürdő veszteségesen működik, vagyis látni kellene, hogy a 33 méteres kültéri medence fenntartása miként fogja befolyásolni a Gyevitur Kft.-t. Molnár Áron úgy értékelte, hogy a képviselő kukacoskodik néhány nappal a pályázat határideje előtt, méghozzá olyan kérdésekben, amelyeknek nincs köze a pályázat benyújtásához. A polgármester szerint semmilyen települési érdek nincs azokban a kérdésekben, amelyeket felvet a képviselő, az elől próbálja elvenni a lehetőséget, hogy sikeres pályázaton vegyenek részt. Molnár közölte, leegyszerűsítve arról kell szavaznia a testületnek, hogy legyen esély medencét építeni.

Gonda nehezményezte, hogy nem kapott választ a kérdéseire, amire a SZÚVTE részéről érkezett a reakció, nevezetesen, hogy költséghatékonysági elemzést csak az építési költségek ismeretében lehet készíteni, ám azok nem állnak rendelkezésre. Az önkormányzatnak erre a projektre vonatkozó határozatai ráadásul bármikor módosíthatóak vagy akár vissza is vonhatóak. Herceg József sietett Gonda János védelmére, s mint elmondta, a közvagyon megóvása fontos feladat, képviselőtársának hozzászólása mögött is ez áll, nem pedig kukacoskodás. Majd ő is felsorolta, hogy mi mindent nem lehet tudni a beruházásról, például nem ismert, hogy szükség lesz-e új gépházra, kell-e újabb öltözőket építtetni, és hogy mennyibe fog kerülni a fűtés. Az egylet képviselője,

Bella Árpád

leszögezte, most egy elvi döntést kell meghoznia képviselő-testületnek, nevezetesen, hogy szükség van-e új medencére vagy sem. Az önkormányzat területén a nagyközség fenntartásban lévő beruházásról van szó, a SZÚVTE gyakorlatilag egy donor, hogy 70%-os támogatást tudjanak a szerezni a fejlesztéshez.

Roczkó András

próbált véget vetni a vitának, emlékeztetette képviselőtársait, hogy korábban is szándékában állt az önkormányzatnak bővíteni a vízfelületet, így nyújtsák be a pályázatot, míg a Gyevitur Kft. ügyvezetője készítsen elemzést arra nézve, hogy a 33 méteres medence megvalósulása esetén milyen bevétel- és költségnövekedésre számítanak. Gonda továbbra is azt kifogásolta, hogy nincs költségbecslés, szerinte például mivel az önerő meg van határozva, csak ki lehet valamiből indulni. Válaszként tájékoztatásul elhangzott, amiről már az előző testületi ülésen is szó volt, nevezetesen, hogy a Magyar Vízilabda Szövetségnek 300 millió forintos pályázati összegig van hatásköre, ennél drágább beruházás esetén minisztériumi döntésre van szükség és az eljárás is sokkal bonyolultabb. Az építészirodával folytatott egyeztetésből kiderül, hogy 425 millióból meg lehet építeni a 33-as medencét, most a pályázat benyújtásakor a maximális támogatási összeggel, illetve az ahhoz kapcsolódó önkormányzati önerővel számoltak. Varga Árpád azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az algyőieket szolgálja ez a beruházás, az egylet esti edzési lehetőségeket kért, éves szinten 3-4 OBII-es tornát rendeznének Algyőn, továbbá néhány egyéb alkalommal használnák a medencét. A fürdő vezetője,

Szűcs Szabolcs

leszögezte, az ő céljuk, hogy legyen egy nyáron is használható medencéjük. Hozzátette, ő hisz abban, hogy gazdaságosan üzemeltethető lesz, az a célja, a Gyevitur minden egysége megálljon a saját lábán. Roczkó András javaslatára pontonként szavaztak, Gonda János és Herczeg József tartózkodásával fogadták el a határozatot. A döntés után Herczeg még megkérdezte, hogy a 425 milliós kertbe belefér-e a medence lefedése, amire

Torma Tiborné R. Nagy Mária

emlékeztette, erről volt egy előterjesztés az előző testületi ülésen, vagyis tudható, hogy igen. Molnár Áron a vitával kapcsolatban azt mondta, valóban jogos kérdéseket vetettek fel a képviselők a majdani üzemeltetéssel kapcsolatban, de egyszerűen ez most nem volt időszerű. Ráadásul már az előző ciklusban foglalkozott az akkori testület a témával, és az előző fürdővezető kimutatásai alapján született döntés arról, hogy nem 50, hanem 33 méteres medencét építenének, mert annak fenntartása rentábilisabb. Ezért értékelte kötekedésként és a település érdekeivel ellentétesnek a képviselők vitáját.

A helyi Fidesz elnöke, Pongrácz Tamás kifejtette, az algyőieknek is az az érdeke, hogy ez a beruházás pályázati forrásokból megvalósuljon. „Az a határozati javaslat, amit több kiegészítéssel elfogadtunk, biztosítékokat nyújt arra nézve, hogy jó helyre kerül a nagyközség pénze. Az is fontos, hogy az egész közbeszerzési eljárást az önkormányzat döntőbizottsága fogja koordinálni, és ez is megfelelő garanciát jelent a tekintetben, hogy a közpénz felhasználása felelősségteljesen történik majd, amennyiben nyertes lesz a pályázat” – hangsúlyozta. A politikus kiemelte, munkája során bizottsági elnökként is mindenben támogatni fogja a projekt megvalósulását.

Fejlesztési tervek és ingatlaneladás az ipari parkban

Ormay Tamás

, az Algyő Park Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy jelenleg 3 céggel folytatnak tárgyalásokat, de már nem nagyon vannak kiadó épületeik. Olyan érdeklődők vannak, akik területet szeretnének vásárolni és saját telephelyet kialakítani a parkban. Az ügyvezető Gonda János kérdésére elmondta, hogy az üzleti terv szöveges részét is hamarosan megkapják a képviselők. Az idei esztendőt egy ingatlanvásárlás határozhatja meg, akár már a jövő héten aláírhatják az adott társasággal a szerződést. Az Algyő Park Kft. taggyűlésén azonban még vita lehet a vételárról, nem fogadták el a 320 millió forintos ajánlatot, az 1 millió eurós árhoz ragaszkodnak, vagyis az árfolyamtól is függ, mennyit fizetnének az ingatlanért. Ormay elmondta, azt is javasolni fogják a taggyűlésen, hogy a befolyó összegből 80-90 milliót felújításokra költsenek el, tetőrekonstrukcióra lenne szükség, illetve napelemek telepítését tartja célszerűnek az ügyvezető.

Balázs Zsolt

kérdésére elmondta, tartozásuk fejében vették át az ipari park területén a mosodát és egy műszaki kerámiagyártással foglalkozó társaságot, előbbi 3,5 milliós bevétellel zárta a tavalyi évet, utóbbi cégnél azonban 25 millió érbevételt terveznek idén. Molnár Áron az ipari parkkal kapcsolatban portálunknak elmondta, a legfőbb cél, hogy a 68 millió forintos adózás utáni eredmény növekedjen. Az önkormányzat 10-ről 30%-ra növelte tulajdoni hányadát az ipari parkban azért, hogy a település az iparűzési adóbevételen kívül más forrásokhoz is számíthasson a jövőben. Hozzátette, a számok azt mutatják, hogy van lehetőség az ipari parkban, és a cégek érdeklődése is jelzi, hogy töretlen az érdeklődés Algyő iránt. „Eddig a bérbeadás volt a gyakorlat az ipari parkban, azt gondolom, ez a tendencia kicsit változhat. Az egyik régóta bérlő olasz társaság jelentkezett vásárlási szándékkal, és tevékenységbővítésben is gondolkodnak, 5 milliárdos fejlesztést szeretnének megvalósítani” – magyarázta a polgármester. Azzal a két céggel kapcsolatban, amelyek tartozásuk fejében kerültek az ipari parkhoz megjegyezte, az hogy nyereséges tudott lenni a mosoda és a kerámiaüzem egyaránt, jól mutatja, hogy sok múlik a vezető hozzáértésén, és az ipari park bizonyított. Az Algyő Park Kft.-nek három tulajdonosa van, 50%-ra emelte tulajdonhányadát az O.K.F.T. Kft., 30%-ra az algyői önkormányzat, míg 20%-ot a Pillér Takarékszövetkezet tudhat magáénak.

Szárnyas angyalszoborral tisztelegnek 56 hősei előtt

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából Gonda János javaslatára egy emlékmű állítása mellett döntött az önkormányzat, hogy méltóságteljesen, a településhez illő emlékhelyen emlékezhessenek. Négy művészt kért tervek és ajánlatok elkészítésére az önkormányzat, közülük

Kis Jenő Ferenc

jelezte, hogy idén nem tudja elvállalni az emlékmű elkészítését,

Fritz Mihály

pedig arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy csak megbízás esetén készít látványterveket, rajzokat a leendő emlékműről.

Tóth Sándor

szobrászművész is értesült a pályázatról, felajánlotta művészi munkáját. Terveket, rajzokat és fotókat

Bánvölgyi László

és

V. Nagy Nándor

küldött, előbbi alkotó egy bronz angyalszobrot álmodott meg, a másik művész pedig egy kifeszített forradalmi zászlót ábrázoló tervet nyújtott be.

Herczeg József V. Nagy ajánlatát javasolta elfogadásra a testületnek, mint elmondta, az alkotásból egyből eldönthető, hogy mit ábrázol, míg a másik tervből nem feltétlenül. Molnár Áron felvetette, hogy olyan legyen az emlékmű, ami nem egy konkrét történelmi eseményre emlékeztet, hanem általánosabb, amelynél így több történelmi eseményre is emlékezhetnek a helybéliek, ám Herczeg emlékeztette a polgármestert, hogy arról döntött a testület Gonda János javaslatára, hogy az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára készíttetnek emlékművet a településen. Gubacsi Enikő alpolgármester úgy értékelt, hogy a szakrális térbe jobban illik Bánvölgyi terve, míg a másik inkább a fürdő és az iskola környékén lenne elképzelhető. Azt is felvetette, hogy a köztéri alkotástervekről akár a lakosság véleményét is megkérdezhetik, például a falunapok alatt szavazást is tarthatnának erről, ám végül a képviselők szavaztak. Gonda János szerint a kabáthoz kell keresni a gombot, és nem fordítva, hiszen volt döntés a szobor helyszínéről, így abba a térbe kell beleilleszteni az alkotást. Az 56-os emlékmű kapcsán Pongrácz Tamás kérdésünkre elmondta, a műalkotások összehasonlítása igen összetett feladat, szinte lehetetlen, így a testületnek nem volt könnyű dolga, ráadásul azzal is tisztában kell lenni, hogy nincs olyan szobor, amely mindenkinek tetszik. Hozzátette, mindenképpen döntenie kellett most a képviselőknek, hiszen ha nem választanak a tervek közül, akkor azt kockáztatták volna, hogy nem készül el az alkotás a nemzeti ünnepre. Bánvölgyi benyújtott variációi közül azt tartja a legjobbnak, amelyiket végül a testület is elfogadott, mint elmondta, a talapzaton lévő zászlómotívum egyértelműen utal az 1956-os eseményekre.A fideszes képviselőnek V. Nagy Nándor letisztult, modern alkotása jobban tetszett, ám hozzá hasonlóan a képviselők nagy többsége nehezen tudta volna elképzelni a tervezett helyszínen. Úgy értékelt, a most kiválasztott szobor jobban illik a környezetbe. Bánvölgyi László munkája fekete gránit talapzaton egy bronz szárnyas angyalt ábrázol, kezében áldozati mécsessel, míg a nemzeti színű zászló színes gránitból készíti majd el. A májusi testületi ülésre makettek is készülnek, így jobban fogják látni a képviselők, hogy miként illeszkedik majd az alkotás a templom melletti térhez.