Közélet

Egy átlag európai hatszor annyi halat fogyaszt, mint mi – felmerült a halhús áfájának csökkentése

Egy átlag európai hatszor annyi halat fogyaszt, mint mi – felmerült a halhús áfájának csökkentése

2016. április 28., csütörtök
Egy átlag európai hatszor annyi halat fogyaszt, mint mi – felmerült a halhús áfájának csökkentése
ponty01

Pedig Szegeden és Magyarországon komoly múltja van a halételek fogyasztásának, népszerűsítésüket több kampány segíti. Az Algyői Halászcsárda vezetője a célért minőségi alapanyagok és jó halászlé segítségével küzd. A szakminiszter fontosnak tartaná a halhús áfájának csökkentését, erről a halászcsárda-tulajdonos és Szeged parlamenti képviselője is úgy gondolja, fontos lépés lenne ahhoz, hogy árban is visszanyerje versenyképességét a hazánkban tenyésztett hal.

„A magyar halfogyasztás az európai átlag egyhatoda, ezért szükséges népszerűsíteni, jelenleg is folyik egy ezt megcélzó kampány” – mondta

B. Nagy László

országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa, aki maga is szívesen horgászik, habár hozzátette, idén eddig egyszer jutott ideje erre. A magyarok átlagosan évi három-öt kilogramm halat esznek, miközben az egész földrészt tekintve a polgárok fejenként 18 kilogrammot fogyasztanak el. A 2014-ben elindított

Kapj rá!

kampány is ezt a célt szolgálja. A a Felelős Gasztrohős Alapítvány most ezekben a hetekben a Szimpla Kerttel szintén azt

szeretné elérni

, hogy a hazai halakat fogyasszák az emberek, s ne a túlhalászott tengerieket. Az akcióhoz csatlakozóktól többek között azt kérik, hogy #halathon hastaggel fotózzák le az általuk fogyasztott halételeket. „Nagyon jó lenne, ha hetente egyszer vagy akár kétszer is hal lenne a tányéron, ez nagyon fontos a humán táplálkozás miatt is” – a politikus szerint elsősorban az arányosság és a rendszeresség a fontos e tekintetben.

horgasz_vadasz_mj104

„Maga a szegedi régió predesztinálja arra az embereket, hogy halat egyenek, mert aki idejön, s szereti az ebből készült ételeket, halászlé nélkül el nem megy” –

Barta László

, az Algyői Halászcsárda vezetője szintén szívügyének tekinti a halfogyasztás népszerűsítését. S hogyan tehetnek ezért? „Jó halászlét adunk, minőségi alapanyagokból készült ételeket szolgálunk fel” – osztotta meg a siker receptjét. „A csárdába elhozott gyerekeket is mindig arra biztatom, hogy legalább kóstolják meg a halászlét, mert ha nem teszik meg, tíz év múlva éhen halok” – emiatt szerencsére nem kell aggódnia Barta Lászlónak, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, aki egykor fiatalként járt a csárdába, most már szülőként hozza el csemetéjét. Tavaly az egyik nemzetközi cég reklámjában bemutatta, hogy akár halászlékockával is csinálnak tökéletes bajai és szegedi halászlevelet, az ügyből botrány lett, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára,

Zsigó Róbert

, aki egyben Baja korábbi polgármestere, levélben kérte a vállalatot a videó terjesztésének megszüntetésére. Ezzel kapcsolatban Barta László azt mondta, hogy a mostani trendek a természetes alapanyagok irányába fordulnak, ma már gasztronómiai körökben a vegeta szitokszónak számít. „Én huszonnégy éve vagyok az Algyői Halászcsárdában, de soha nem engedtem be az üzletbe halászlékockát. Ha van alapanyagunk, akkor ezek a kényelmi termékek fölöslegesek” – osztotta meg álláspontját.

bartalaszlo3

Fazekas Sándor

vidékfejlesztési miniszter múlthéten, a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. pénteki évértékelő rendezvényén elmondta, más termékekhez hasonlóan a halhús áfáját is célszerű lenne 5 százalékra csökkenteni, hogy a hal ne legyen aránytalanul drága a sertés-és a baromfihúshoz képest. Az MTI tudósítása szerint a kormány már foglalkozik a kezdeményezéssel, de B. Nagy László konkrét előterjesztést még nem látott. „Mindenféleképpen fogyasztás ösztönző lenne” – vélekedett a javaslatról a halászcsárda vezetője. Egyetért ezzel B. Nagy László is, úgy látja, jelenleg nem versenyképes a halár, ami a tavi haltenyésztők fejlődését is gátolja. Fontosnak tartja az ágazat kifehéredését, hogy a magyar hal versenyképes legyen az importáruval. Barta László azonban nemcsak a hal áfa-kulcsát látja problémának, egykor Szegeden 10-12 helyen lehetett halat vásárolni, ma viszont csak néhány nagyobb hipermarketben és a Mars téren tudják beszerezni az élőt, vagy a feldolgozottat. „Jó lenne, ha most is több helyen lehetne vásárolni halat, ami persze nem egyszerű kérdés, hiszen a vállalkozónak meg kell élnie belőle” – fogalmazott a csárda vezetője.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.