Corina Cretu: Régiónk ékköve lehet az EU lézeres nagyberuházása

Kezdetét vette 40 milliárd forintból az ELI megvalósításának második fázisa. Az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos kijelentette, hogy világszínvonalú kutatási környezetet teremt Közép-Európában az unió három országában megvalósuló lézeres nagyprojekt, ami hozzájárulhat ahhoz is, hogy ne hagyják el térségünket a tehetséges fiatalok.

A Prágában, Bukarestben és Szegeden megvalósuló lézeres nagyberuházás újfajta kutatási lehetőségnek ad teret, amelyek eredményeit szerte a világon hasznosítani fogják - jelentette ki

Corina Crețu

, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa Szegeden. Hozzátette, a három közép-európai ország kiváló helyszínei a lézeres kutatás-fejlesztésnek, és ez a projekt lehetővé teszi, hogy világszínvonalú kutatási környezet jöjjön létre a térségben, s ezzel régiónk ékkövének lehet tekinteni a 850 millió eurós összköltségvetésű beruházást. Corina Crețu kitért arra is, hogy érdekes megbeszéléseket folytatott

Navracsics Tibor

EU-biztossal arról, hogy miként is lehetne megállítani az agyelszívást, ami különösen a kutatás és az egészségügy területén figyelhető meg térségünkben. Elmondta, a tehetséges fiatalok elhagyják Romániát, Csehországot és Magyarországot egyaránt, ezért is nevezete Corina Crețu jelentősnek a három országban megvalósuló lézeres nagyprojektet, amihez több hasonlóra is szükség van szerinte. Hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a régiók támogatásában, hogy elősegítse a gazdaság élénkülését, a munkahelyteremtést, és a regionális politikáért felelős biztos úgy értékelte, hogy a három országban megvalósuló lézeres nagyprojekt is részét képezi ennek. Gratulált a szegedi ELI beruházáshoz is, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy a szegedi létesítmény nem csupán Magyarország, hanem egész Európa számára fontos. A szegedi lézeres kutatóközpont az európai integrációnak köszönhetően valósulhat meg – hangsúlyozta

Fónagy János

, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Kiemelte, hogy a létesítmény amellett, hogy egy európai uniós nagyprojekt részét képezi, hazánknak is a legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása. Úgy fogalmazott, Szegeden nem a jelent, hanem a jövőt láthatjuk, igaz egyelőre betonba öntve, de ezek az építészeti alapok az elkövetkező évtizedek legfontosabb európai kutatási területét jelentik. Leszögezte, a Románia, Csehország és Magyarország szoros együttműködésével létrejövő létesítményeknél közös lesz az az innovációs és kutatási tevékenység is, ami mindhárom ország gazdaságára nézve jelentős eredményeket fog hozni. Fónagy elmondta azt is, hogy a szakmai és a gazdasági érdeklődés már most is tetten érhető a lézeres kutatóközpont és a mellé tervezett innovációs park iránt egyaránt, s ez utóbbi a kutatóközpontnál lényegesen több embernek adhat munkát. Az államtitkár szerint azt, hogy a világ nyitott erre az európai uniós fejlesztésre jól mutatja, hogy eddig tizenhét kutatóintézettel és felsőoktatási intézménnyel kötöttek együttműködési megállapodást.

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a 2010-ben indult, majd egy évvel később lendületet kapott tudományos nagyberuházás már mostanra is magáénak tudhat bizonyos tudományos sikereket és vívmányokat, pedig a tényleges kutatómunka csak az év végén kezdődhet meg a lézertechnológiai berendezések egy részének telepítését követően. „Sikerült elérnünk a kutatóintézeti státuszt, már az első szabadalmi bejelentésünk is megtörtént, míg munkatársaink nemzetközi lapokban tudományos publikációkkal jelentek meg” – mondott példákat az ügyvezető. Lehrner kiemelte, hogy ez a tudományos nagyberuházás európai uniós költségvetési ciklusokon ível át, illetve az első olyan fejlesztés, amely újonnan, 2004-ben csatlakozott EU-s tagállamokban, Csehországban, Romániában és Magyarországon valósul meg. Hozzátette, a prágai, a bukaresti és szegedi központ más-más kutatási területtel fog foglalkozni, amelyben a lézer jelenti a kapcsolódási pontot, ám közös tudományos irányítás alatt működnek majd. A tudományos nagyberuházás második szakaszára már megkötötték a támogatási szerződést, vagyis biztosított a fejlesztés finanszírozása – erről már

Tölgyesi Viktória

, az ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója beszélt. Elmondta, összességében 70 milliárd forint értékű beruházásról van szó, első szakaszát még az előző uniós költségvetési ciklusból finanszírozták, a mostani, második fázist 40 milliárd forintból valósítják meg, aminek 85%-át uniós forrásból fedeznek. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy számos hazai és külföldi kutatóintézettel és egyetemmel van együttműködési megállapodásuk, zajlik a leendő szakemberek toborzása, illetve a központba is toborozzák a munkatársakat. Nagy hangsúlyt fektetnek a kutatói karrierképzésre és karriertervezésre, ezzel hosszú távú perspektívát szeretnének kínálni a dolgozóknak.