Palkovics Szegeden: Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevők sikeresek az egyetemen is + FOTÓK

A program szegedi osztályaiba járó diákok nemzetközi szinten is sikeresek. Az államtitkár a köznevelési kerekasztalról és a KLIK átalakításáról is beszélt.

„Az oktatásban és köznevelésben kialakult helyzetre nemcsak problémaként, hanem lehetőségként is lehet tekinteni. Megteremtődött a lehetőség az oktatási rendszer átalakítására, arra, hogy elvégezzük azokat a feladatokat, amelyeket az elmúlt 25 évben nem tettünk meg” – mondta

Palkovics László

oktatási államtitkár az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) 13. Tehetséggondozó Konferenciáján a szegedi városházán. „Mindenkinek azt kell tanítani, amit nem tud” – idézte a legújabb szegedi díszpolgárt,

Csapó Benőt Kozma József

(MSZP), az oktatási bizottság elnöke. Azt gondolja a politikus, hogy a pedagógusok „gyönyörű hivatásukkal szolgálják a hazát”. Kiemelte, az állami támogatással megvalósuló Szegedi Tudós Akadémia létrejöttét, amely reményei szerint a város tudományos életét még jobban megerősíti. „A tehetséggondozás a tehetséges gyermekek mellett a lobogó pedagógusokon is múlik, azokon, akik a diákokat eljuttatják a következő szintre” – vélekedett Gál Béla, az AJTP-t Szegeden befogadó Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója. A 16 éves programot hatékonynak és sikeresnek ítélte. „Nagyon szerettük a laborgyakorlatokat, az iskolában világszínvonalú laboratóriumban dolgozhatunk” – emelte ki

Nikolényi Gergő

és

Marton Ákos

, az intézmény két biológia szakos diákja. Hatszoros túljelentkezés volt a tagozat 14 helyére, ők bejutottak. Járhattak Londonban, Rómában, Erdélyben. Magyarországon és külföldön is sikeresek voltak, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen a biológia szekció döntőjébe négy tanuló került be 2015-ben, idén várhatóan hat fő jut be. A két diák TUDOK első díjat is nyert, az Európai Uniós Természettudományos Diákolimpiáról pedig egy arany- és egy ezüstéremmel tértek haza 2014-ben.

Palkovics László elmondta, az Arany János Tehetséggondozó Programot elvégző középiskolások 80 százalékát felvették diplomát biztosító képzésre. Rámutatott, az ebből a programból érkező hallgatók között csupán hat százalék nem fejezi be az elkezdett képzést, ami sokkal jobb a felsőoktatás egészére jellemző 30-35 százalékos lemorzsolódási aránynál. A kormány négymilliárd forintot elkülönített a program folytatására – mondta a konferencia résztvevőinek Palkovics László. Az összeg azért magasabb a szükséges 3-3,5 milliárdnál, mert a korábban felhalmozódott tartozásokat is rendezni kívánják - tette hozzá

Sipos Imre

köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Mindketten leszögezték, a szükséges forrásokat a jövőben is biztosítani tudja a kormány. „Nemsokára meghirdetjük az új nemzeti kiválósági programot, amely annyiban újdonság, hogy azokat az egyetemi hallgatókat kívánjuk támogatni, akik már ezen évek alatt bekapcsolódnának a tudományos kutatómunkába. Hamarosan már azokat a diákokat is támogatjuk az első egyetemi évben, akik középiskolai éveik alatt tanulmányi versenyeken sikereket értek el” – jelentette be Palkovics László. A köznevelési kerekasztal nagyon nyitott, meghívtuk az összes érdekeltet. Igaz, volt, aki nem jött el, mások pedig kívülről segítek a munkáját – osztotta meg az eddigi tapasztalatokat az államtitkár. Kiemelte, a hat munkacsoport által elvégzett munka jelentőségét. Azt gondolja, hogy a finn példa követendő a magyar oktatás számára. A ’80-as évek végén ő korrepetálta diáktársait egy ottani egyetemen, mert annyira gyenge volt az ottani közoktatásban a matematikatanítás, ma a világ és Európa élvonalában vannak északi rokonaink. A KLIK gazdasági működését is áttekintették. A 17 milliárd forintos tartozást azonnal kifizetik, s négy hónap múlva egy átalakított, problémamentes szervezetet hoznak létre az intézményfenntartóból.