Nemcsak egy szerszámos kamráért, hanem több száz kiskertesért menne perre Rozália

Hiába van öt százalék alatt a beépítettség gyálaréti kiskertjében, mégis egy másik előírás miatt bontani kell két épülete közül az egyiket. Ha kell, akkor próbapert indít a kiskertesek érdekvédő szervezetének támogatásával.

Drámai hangvételű cikkben számolt be a

Délmagyarország

című napilap

Gál Rozália

kálváriájáról. A 67 éves asszony 845 négyzetméteres gyálaréti kiskertjében két faépület található, egy kis ház és egy hullámpalával fedett szerszámos nyári konyhával, összterületük kevesebb, mint 42 négyzetméter. Mivel meghaladta a 3 százalékos beépíthetőségi határt a két építmény, így már 2012-ben bontásra ítélték a szerszámost, azonban az önkormányzat építési irodájának tanácsára kétszer tízezer forintos illeték megfizetését követően kérte a bontási határidő meghosszabbítását. 2015 júliusában a szegedi közgyűlés döntött a beépíthetőség öt százalékra növeléséről, azonban Gál Rozáliának ez sem hozott megnyugvást, ugyanis az Országos Településrendezési és Építési Követelmények egyik paragrafusa szerint a 720–1500 négyzetméter közötti kertes mezőgazdasági területen „elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el", így a szerszámos továbbra is szúrja a hatóság szemét.

Az idős hölgy semmiképpen sem szeretné elbontani az épületet, ettől még az sem tudja eltántorítani, hogy ha április 15-ig nem tesz eleget a jogerős bontási végzésnek, akár ötszázezer forintos pénzbírsággal is sújtható – tudtuk meg

Sándor Jánostól

, a Családok a Kiskertekért Egyesület elnökétől. Kiemelte, Gál Rozália határozott, mindenképpen szeretné bizonyítani igazát, úgy érzi, már nem vehetnek el tőle semmit. Esélyeit javítja, hogy a jogszabályok időközben változtak, így újból elő lehetett venni az ügyet. „Ha nem rendeződik az ügy, akkor próbapert indítunk az építési hatóság ellen” – mondta el lapunknak az egyesület elnöke. Először városi szinten próbáljuk rendezni az ügyet első fokon, majd a megyei kormányhivatalnál másod fokon, ha helyben hagyják mindkettő a végzést, akkor lehet perre menni – magyarázta. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 48. paragrafusa szerint „ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha

<…>

a szabálytalanság közérdeket nem sért”. A per során azt kívánják hangsúlyozni, hogy ugyan szabálytalanság történt, ez azonban közérdeket nem sért. Sándor János nem érti azt sem, hogy „egy világ végén található szerszámos kamra”, egy zsákutca a szerb határ közelében miért zavarná a városképet.

„Az érintett önkormányzati választókörzet képviselőjeként teljesen érthetetlennek és felháborítónak tartom a hatósági eljárást. Úgy gondolom, Szeged Megyei Jogú Város illetékes szakhatóságának sokkal súlyosabb építészeti és városképi problémákkal kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy indokolatlanul és igaztalanul megkeserítsék egy idős hölgy életét” – nyilatkozta lapunknak

Nógrádi Tibor

, a körzet önkormányzati képviselője, a szegedi Fidesz-L.É.T. frakcióvezetője. „Drukkolok Sándor Jánoséknak, hogy érvényesíteni tudják jogértelmezésüket, és drukkolok Szeged városnak is, hogy egyszer, a minél közelebbi jövőben olyan polgárbarát vezetése legyen, mely a település érdekében a valódi problémákkal, a lakosok ügyeivel foglalkozik amellett, hogy szisztematikusan igyekszik fejleszteni, nem pedig zaklatja és sarcolja az itt élőket. Jómagam minden segítséget meg fogok adni mind a Családok a Kiskertekért Egyesületnek, mind pedig Rozi néninek és a hasonló helyzetbe kerülőknek az igazukért folytatott jogos harcukhoz” – ígérte a városatya. Sándor János rámutatott, Gál Rozália nemcsak saját kiskertjéért, hanem több száz hasonló sorsú tulajdonosért küzd. Szeged hét kiskertes övezetében 4010 kiskertet fog össze a szervezet, ezeknek legalább fele nem felel meg az építési szabályoknak, sőt ha figyelembe vesszük azokat a telkeket, ahol egynél több épület van, akkor akár a kétharmaduk is érintett lehet. A problémák okát abban látják, hogy közel negyedévszázadon át a jogszabályok nem foglalkoztak a kiskertekkel, pedig csak Szeged környékén a kiskertek egyharmadában életvitelszerűen családok élnek, mert anyagi helyzetük csak ezt engedi meg.