Március 15. - Gulyás Gergely: a függetlenség 1848-ban sem jelentette az elszigetelődés vágyát

A függetlenség 1848-ban sem jelentette az elszigetelődés vágyát, Magyarország a 19. században, a nemzetállamok forradalmakkal kísért kialakulásának időszakában is az európai kultúra hordozója és része volt - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke hétfőn a bécsi magyar nagykövetségen tartott március 15-i ünnepségen.

Magyarország ma joggal várhatja el, hogy egyenrangú és megbecsült tagként tekintsenek rá Európában és bárhol a világban, hiszen kevés ország tett hazánkhoz hasonlóan sokat a szabadságért - fogalmazott

Gulyás Gergely

. Hozzátette: e szabadság természetes és hasznos része a politika vita. Magyarok hét nemzedéke nőtt fel az 1848-as forradalom óta, és a kérdés mind a hét nemzedék számára ugyanaz volt: össze tudunk-e fogni és tudunk-e olyan közös célokat kitűzni, amelyek egyesítik a nemzetet? - hangzott az Országgyűlés alelnökének beszédében. Az 1848-as forradalom pillanatai a nemzeti egység ígéretére emlékeztettek minket, hiszen kell egy olyan nemzeti cél, amelynek fényében elhalványulnak az amúgy létező különbségek - hangsúlyozta. Az, hogy a 168 évvel ezelőtti március 15-i forradalom kitörésére Bécsben, a Habsburg-birodalom központjában emlékezhetünk, a Habsburg-ház Debrecenben kimondott trónfosztásánál elnöklő, forradalmi tevékenységéért kivégzett mártír, Perényi Zsigmond szépunokájának, Perényi Jánosnak mint bécsi magyar nagykövetnek meghívására, egyszerre bizonyítéka az idők változásának és Isten nagyszerű humorérzékének - mondta Gulyás Gergely. E látszólagos ellentmondás vagy történelmi paradoxon egyszerre szolgál bizonyítékul arra, hogy megmaradtunk, hogy visszanyertük szuverenitásunkat, sőt arra is, hogy mára baráti és szövetségesi a viszonyunk azokkal, akikkel szemben egykori nemzeti függetlenségünkért fegyvert fogtunk - emelte ki. Az ünnepi megemlékezésen mintegy kétszázötvenen vettek részt. Tiszteletét tette

Johannes Hübner

parlamenti képviselő, az osztrák-magyar baráti tagozat elnöke, a parlament külügyi bizottságának alelnöke valamint

Maria Rauch-Kallat

, a Magyar-Osztrák Társaság elnöke, volt egészségügyi miniszter. Jelen voltak továbbá a diplomáciai testületek, az osztrák politikai élet és a helyi magyar szervezetek képviselői is.