Köztes-Európa sorsa a rendszerváltástól napjainkig

Milyen hatással volt a közép-európai térségekre az 1989-1990 derekán végbement rendszerváltás? Erre a kérdésre keresték a választ történészek, geográfusok, regionalisták és közgazdászok a pénteki, Többnemzetiségű államok keletkezése és felbomlása Közép-Európában című tudományos konferencián. A rendezvény célja az volt, hogy interdiszciplináris megközelítésben nyúljanak a régiót érintő kérdéshez.

A szakmai fórum - melyet minden évben március első pénteki napján tartanak meg - történészek, közgazdászok, regionalisták és geográfusok számára kínál együttműködési lehetőséget. Évről évre neves előadók, szaktekintélyek látogatják érdeklődőként és előadóként az interdiszciplináris konferenciát; az immáron nyolcadik alkalommal megrendezendő eseményen is megjelent a tudományos élet valamennyi képviselője.

Miklós Péter

levezető elnöktől, a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetőjétől megtudtuk, a tudományközi konferenciák eredménye többek között a kilenc éve megalakult Közép-európai közlemények folyóirat, melyet évente négyszer adnak ki az éves konferenciák szakmai anyagából. A fórumok lehetőséget teremtenek arra, hogy a tudományágak képviselői párbeszédbe kezdjenek, újabb kutatások, akár gazdaságfejlesztési és kulturális együttműködések születhessenek.

A Közép-európai közlemények kiadvány és a Közép-Európa kutatására civil szervezet szervezése öt konferenciát foglal magába, a pénteki eseményen túl regionális, történeti, gazdálkodástudományi és szervezésvezetési ága is van. "A konferencia idén nem nemzetközi, de szinte minden évben van olyan eleme, amitől nemzetközivé tud válni. Elsősorban romániai, délvidéki és szlovák partnerek szoktak csatlakozni a rendezvényhez", vagyis azon területek képviselői, ahol megjelenik a közép-európai gondolat. Miklós Péter nemcsak levezető elnökként, hanem előadóként előadást is tartott, Etnikai és felekezeti konfliktusok a Bánságban címmel. "A Bánság egy hagyományos történeti régiója Magyarországnak, amit a 18. sz. elejétől igazgatásilag is bánságnak hívtak egészen a század végéig. Utána bekapcsolódott a vármegyerendszerbe, de történelmi elnevezésként a Bánság megmaradt. Területe jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország határain belül fekszik, viszont létrejöttétől kezdve soknemzetiségű: németek, románok, szerbek és magyarok nagyjából egy arányban voltak jelen. A soknemzetiségű felekezeti és multietnikus lét éreztette hatását, ez konfliktusokhoz vezetett. Előadásomban az 1848-49-es konfliktusokat érintem, mely szabadságharcban a szerbek és a románok ellenérdekelt felek voltak." A történész kutatói pályáján nem újdonság ez a téma, 10 évvel ezelőtt kiadott egy kötetet, amiben a szegedi püspöki levéltárban őrzött dokumentumokat jelenített meg.

Gulyás László

, a szervező bizottság elnöke a magyar kisebbség 1990 utáni autonómiakísérleteiről tartott előadást. A történész portálunknak elmondta, gyakorlatilag a rendszerváltás óta törekednek arra a környező országokban élő magyar kisebbségek, hogy területi autonómiát harcoljanak ki, eddig nem jártak sikerrel. "Egy korábbi konferencián a Romániában történteket vázoltam fel, most a Felvidék története következik. A tanulságot röviden össze lehet foglalni: a felvidéki magyar kisebbség különböző formákban kérte már autonómiáját, de akármilyen kormány is volt Szlovákiában, a szlovák politikai elit egységes volt abban, hogy a törekvéseket, kéréseket elutasította." Az előadó kitért az 1993-as komáromi tervezetre, annak 2008-as módosító verziójára, és a legutóbbi, 2014 decemberi törekvésre is. "Lesz-e valaha Szlovákiában magyar autonómia? Ezt a kérdést próbálom megválaszolni, és felvázolni, milyen feltételek teljesülése esetén történhet ez meg."

Az ötszekciós Többnemzetiségű államok keletkezése és felbomlása Közép-Európában című tudományos konferenciát

Kakas Béla

nyitotta meg. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a jövőtervezés konferenciájának nevezte a tudományos műhelyet, ahol 40 szakember teremt szakmai és emberi kapcsolatot a tudomány hitvallásának gondolata mentén. Mint mondta, Csongrád megye egy főként magyarok, szerbek és románok lakta terület, mely régió sem egyetemében, sem mezőgazdaságában nem gondolkodhat csak a határig. Határmentiségéből adódóan nemzetközi gondolkodásra van szüksége, hiszen az emberi kezdeményezések, kapcsolatok szépíthetik az itteni létet.