Ízlés kérdése, hogy akar-e valaki a kerekasztalnál tárgyalni – szegedi interjú Palkovics Lászlóval

A KLIK átalakul, de két fő funkciója megmarad – mondta el lapunknak az oktatásért felelős államtitkár. Hajlandó bármely érdekelttel tárgyalni, akármilyen módon is fejezi ki javaslatát. A finn oktatási modellt példaértékűnek tartja, s szerinte hazánk is követheti északi rokonaink mintáját.

- A Figyelő cikke alapján a nap oktatásügyi híre az volt, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszűnik, illetve átalakul? Mit jelent ez a változás?

- Az állami fenntartó struktúráját lényegesen decentralizáltabbá alakítjuk át, a döntések közelebb kerülnek a fenntartott intézményekhez, visszakerülnek jogosítványok az iskolákhoz. A pontos struktúra kialakítása még folyamatban van, megvárjuk, míg kidolgozza a köznevelési kerekasztal fenntartói bizottsága a javaslatait, s ezek elemzése után döntünk.

- Mi marad meg a KLIK funkcióiból?

- Továbbra is fenntartói és működtetői funkciókat lát el. Az előbbi jelenti a technikai ügyeket, s legfőképpen az oktatásirányítási feladatokat. Nem változnak a funkciók, csak jobban, s másképpen szeretnénk működtetni a KLIK-et.

- Fenntartótól függetlenül kormányokon átívelő probléma, hogy a számítógépek és más eszközök elavulnak, elromlanak, s cseréjük csak pályázati pénzből megoldható. Várható-e, hogy a géppark fejlesztésére külön forrás lesz?

- Igen, sőt éppen most mennek ki azok az európai uniós pénzekből vásárolt számítástechnikai eszközök a KLIK keretein belül, amelyek a konvergencia régiós intézményekhez kerülnek. Ez egy nagyon jelentős lépés, a nagyobb probléma inkább az, hogy a központi régióban, a budapesti iskolákban hogyan tudjuk megvalósítani ennek a tükörfejlesztését.

- A szegregáció komoly probléma a magyar oktatásban évtizedek óta, nemzetközi összehasonlításban is vannak lemaradásaink. Mit lehet tenni azért, hogy ezen változtassanak?

- Van egy antiszegregációs kerekasztal, amelynek nagyon fontos része az oktatás ügye. A köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztési bizottságába is meghívtuk az antiszegregációs kerekasztal egyik tagját azért, hogy az ő szempontjaikat is beépíthessük. Amikor arról beszélünk, hogy hogyan tanítsuk a tehetséges, s a nem annyira kiemelkedő diákokat egy osztályon belül sikeresen, az részben alaptantervi, kerettantervi és metodikai kérdés is. A tanár által alkalmazott módszertannak jelentős szerepe van, ezt tartom a megoldás kulcsának.

- Komoly viták zajlottak a tankönyvpiac átalakításáról, például a sokak által kedvelt Mozaik Kiadó könyvei is több esetben kimaradtak. A jelenlegi helyzeten terveznek-e változtatni?

- Szét kell választani a problémát, az csak egy kérdés, hogy miből tanítunk. Nyilvánvalóan ezek a tankönyvek jók kellenek, hogy legyenek. Logisztikai probléma, hogy az államilag finanszírozott tankönyvek listái nem mindig teljesek, ennek többfajta indoka van, s viszonylag egyszerűen módosítható. A kísérleti tankönyvek esete egy másik dolog, ezek elsőre nem mindig tökéletesek, de ennek ellenére lehet belőlük tanítani, magam is ezekből tanultam gimnazistaként a ’80-as évek elején. Az nem kérdés, hogy ezeket a hibákat javítani kell, ez folyamatosan zajlik is, s kérjük a pedagógusokat, segítsék azzal munkánkat, hogy jelzik, ha ők is találnának ilyeneket. Azt hiszem, itt olyan nagy változásra nincs szükség, nem is jelent meg e két téma a köznevelési kerekasztalon A következő lépés az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet érinti, amely a javaslatok alapján átalakul. Az OFI-t felsőoktatáshoz kapcsoljuk, így a tankönyvfejlesztés is az egyetemekhez kerül, azt gondolom, hogy ezek a problémák ennek köszönhetően lényegesen kisebbek lesznek.

A köznevelési kerekasztalban több oldal képviselteti magát, habár például a Mendrey László által vezetett Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már nem vesz részt a tárgyalásokon. Mikor lesz a kerekasztal következő ülése, miről fognak tárgyalni?

Jövő héten lesz a következő ülés, kéthetente van kerekasztal. Abban egyeztünk meg, hogy a munkacsoportok által feldolgozott témákat ilyen gyakorisággal hozzák a kerekasztal elé véleményezésre, amelyek ügyében rögtön eldöntünk, ha azok miniszteri szintű jóváhagyást igényelnek, ilyen már többször történt. Az biztos, hogy egy újabb sor kérdésben bejelentést teszünk, s a munkacsoportok aktuális állapotáról várható beszámoló. Megvitatjuk, megnézzük, hogy jó-e az aktuális irány, kell-e módosítani, s meghatározzuk a következő lépéseket. Az pedig mindenki részéről ízlés kérdése, hogy részt kíván-e venni ebben a munkában, vagy sem. Az ügyeket meg lehet tárgyalni sokféle módon, tüntetéssel, nyílt levelek írásával, listák küldésével, s kerekasztalon történő részvétellel, ezeket mind azonos módon kell kezelni. A közoktatási kerekasztal nyitott, bárki részt vehet a munkájában, mi meghívtuk azokat is, akik nem csatlakoztak ehhez. A Pedagógus Szakszervezettől egy kibővített 25 pontot kaptunk, az alternatív kerekasztal is küldött egy listát, ez utóbbi kicsit diktátumszerű, de a pontok mindegyike szerepel a kerekasztal munkacsoportjai által megvitatott több mint 150 téma között.

? Több ok miatt. A finn oktatás a ’80-as évekbeli és jelenlegi szintje között komoly eltérés volt, láthatjuk, hogy hol tart a rendszer. Ha ők meg tudták csinálni az átalakítást, akkor mi is képesek leszünk rá. A finn oktatási rendszerben az is érdekes, hogy nagyjából megmondják, milyen tudással, képességgel, készséggel kell rendelkeznie a gyermeknek a kimenetkor, s ezt meg is mérik. A pedagógusnak azonban jelentős szabadsága van abban, hogy ezt hogyan éri el. Ugyan van mérés Magyarországon is többek között hatodik osztályban, de olyan nincs, mint amilyet a

felsőoktatásban bevezetünk

most szeptembertől, amelynek keretein belül megmérjük a hallgatók kompetenciáit a be- és a kimenetkor is. Ez két dologra jó, meg lehet nézni, hogy mit tesz az egyetem, s egyben tudunk segíteni a hallgatóknak alacsony kompetenciaszintek esetén – ez történik Finnországban is.

Kell-e ezekhez a módosításokhoz többletforrás, s ha igen, akkor mennyi?

Az nem kérdés, hogy kell többletforrás, ennek első elemét – 38 milliárd forintot – a KLIK hétfőn megkapta. Azt, hogy ezen felül mennyi forrás kell, úgy számolhatjuk ki, hogy megnézzük milyen feladatot várunk el az állami intézményfenntartótól, s ehhez milyen folyamatok tartoznak, azaz hogyan fogja ezeket végrehajtani. Ebből következik egy szervezet és egy működésmód, s végül egy forrásigény. Ha az új szervezet már látszik, akkor tudunk erre a kérdésre pontos választ adni.