B. Nagy László: A migráció elleni fellépésről és a bürokrácia csökkentéséről szól 2016

Bomlasztja a bevándorlási krízishelyet a gazdasági együttműködéseket, ezért is szólt a kormányfő évértékelőjében arról, hogy a biztató jövő lehetősége is veszélybe került – közölte B. Nagy László. Szeged fideszes országgyűlési képviselője a kvótaügyben kezdeményezett népszavazás fontosságát is hangsúlyozta portálunknak, s úgy értékelte, hasonló referendumokat akár a V4-ek országai is kiírhatnak az ügyben.

„Két európai világnézet egymásnak feszülését figyelhetjük meg. Az egyik a nemzetállamok határainak feloldását szorgalmazza, egy az USA-hoz hasonló közös Európát hozna létre, amelyben feloldódnak az államhatárok és az egyes országok közötti kulturális és politikai különbözőségek. A migráció ebből az aspektusból nézve a társadalmak felhígításának, egy egységes massza kialakításának eszköze is lehet. A nemzetállamok jelentős része azonban abban érdekelt, hogy megmaradjanak, és az uniót egy gazdasági-politikai közösségnek tekintik, szuverén rendelkezési jogaik megtartásával” – mondja

B. Nagy László

. Szeged fideszes országgyűlési képviselője szerint a bevándorlók ilyen arányú beáramlása az EU-ba azért is hordoz veszélyeket, mert az előbbi irányvonalat erősíti. Németországgal kapcsolatban megjegyezte, az látszik, hogy beengedik a menekülteket, s közülük kiválogatják azokat, akiket a munkaerőpiacukon fel tudnak használni, míg a többieket szétosztanák az európai közösség többi állama között. Elmondta, ha ez megvalósul, akkor Magyarországra is olyanok érkeznének, akiket a munkaerőpiac nem tud felszívni, így a szociális ellátórendszert terhelnék, ami a gazdaságban is problémákat okozhat figyelembe véve hazánk teljesítőképességét és lakosságszámát. B. Nagy felhívta a figyelmet arra is, hogy a migráció miatti krízishelyzet a gazdasági együttműködéseket is bomlasztja, ezért is hangsúlyozta

a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök

, hogy az újkori népvándorlás miatt nemcsak az elért eredmények, hanem a biztató jövő lehetősége is veszélybe került. A szegedi politikus emlékeztetett, a migrációs helyzet kezelése nem kevés pénzt emészt fel, eddig több mint 85 milliárdot költött erre hazánk, s mivel úgy tűnik, nem áll meg ez a folyamat, a jövőben is arra kell készülni, hogy jelentős anyagi forrásokat kell határaink védelmére fordítani. Az egyes országok közötti együttműködésekkel kapcsolatban kitért arra is, hogy a visegrádi négyek közti kapcsolat pont a migrációs helyzet miatt fűződött szorosabbra, s ez gazdasági hasznot is hozhat a V4-eknek, kiváltképp, ha a balkáni országokkal együttesen ki tudnak alakítani egy önálló gazdaságpolitikát. „A Balti-tengertől egészen az Adriáig létre lehet hozni egy gazdasági övezetet, ám félő, hogy ebbe a nagyhatalmak nem mennek bele, s próbálják majd lazítani. Ennek jó eszköze lehet a nacionalizmus és a magyarellenes kártya kijátszása is” – fűzte hozzá. A magyar határvédelmi vonalak megerősítését is sürgette évértékelőjében a kormányfő, és arról is tájékoztatott, hogy

további katonai egységeket küldött a határra

, illetve

készenléti szolgálatot rendeltetett el Bács-Kiskun és Csongrád megyében

. B. Nagy László portálunknak elmondta, sok függ attól, hogy Macedónia, Bulgária és Szerbia miként birkózik meg azzal, ha a balkáni útvonalon sorra zárják le a határokat, a bent rekedtek útvonala akkor ugyanis áttevődhet például Románia térségére is. Szerinte erre a helyzetre időben fel kell készülnie Magyarországnak, az említett országokkal folyamatos diplomácia együttműködésre van szükség. „A hosszú távú következményeket nehéz megjósolni, hiszen jelenleg úgy tűnik, hogy Görögország és Törökország felől folyamatos az utánpótlás, másrészt az uniónak nincs közös határpolitikája, maximum verbális szinten. Az is látszik, hogy az egyedi görög és török nemzeti érdekek még mindig akadályozzák, hogy ott lezárják a határokat” – közölte.

A kormány kvótaügyben kezdeményezett népszavazásával

kapcsolatban elmondta, Luxemburgban az Európai Unió Bíróságán Szlovákiával együtt hazánk megtámadta a korábban hozott, elsődleges elosztási kvótáról szóló uniós döntést, mivel azt törvénytelennek tartják. Most a márciusban napirendre kerülő kötelező betelepítési kvóta ellen szándékozik fellépni a kormány. „Ha a demokrácia szabályai szerint működik az unió, akkor erős felhatalmazásnak számít a kvóta elleni aláírásgyűjtés, és ennél még erősebb felhatalmazásnak számít egy népszavazás. Ha ez megvalósul, remélhetőleg magas részvételi arány mellett zajlik majd a szavazás, és sokan kiállnak az ellen, hogy külföldieket telepítsenek be Magyarországra. Ezzel a munícióval egy tárgyaláson sokkal erősebb felhatalmazása lesz a kormányfőnek vagy épp a külügyminiszternek, mint azoknak az uniós vezetőknek, akik mögött nincs az adott ország lakosságának semmilyen szavazata a kérdésben” – fogalmazott a kormánypárti politikus. Úgy értékelte, hogy a magyar népszavazási kezdeményezéshez hasonló referendumokat akár a V4-ek országai is kiírhatnak a kvótakérdés kapcsán. Megjegyezte, ha a demokrácia szabályai szerint akar valaki cselekedni, nem veheti figyelmen kívül az állampolgárok akaratát, mert az sok jóra nem vezet, elég, ha a huszadik század első felének történelmi eseményeire gondolunk. Orbán a következő évek egyik legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség javítását nevezte évértékelőjében, az adó- és bürokráciacsökkentés fontosságát hangsúlyozta. B. Nagy László –

részben visszautalva a parlament tavaszi ülésszakának kezdetekor elmondottakra

– kiemelte a családtámogatásokat, illetve a gyermekvállalást segítő és ösztönző lépéseket, amelyek pozitívan hatnak a gazdasági folyamatokra. „Ha a makrogazdasági egyensúlyt vagy épp az eladósodottság mértékét nézzük, rég nem látott jó mutatókkal rendelkezünk immár harmadik évben. Ebből kiindulva bizakodóak lehetünk, hogy ez a folyamat meg tud újulni és mindig a növekedés irányába fog hatni. A versenyképesség tekintetében viszont még mindig nagyon el vagyunk maradva a fejlett országoktól” – magyarázta. A szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság hatékonysága nem megfelelő, s ez a nemzetközi piacokon való versenyképességünket rontja, vagyis van hova fejlődni. Elmondta, a nemzetgazdaságban az úgymond akadályozó tényezők között az állam is ott van a bürokratikus funkcióival, ezért idén a kormányzati programban a kiemelt feladatok sorában ott van a bürokrácia csökkentése. Ez átszervezéseket, esetlegesen intézmények megszűnését is vonhatja maga után, vagyis ez is sok munkát ad a kormánynak.