"A szabadságot nem elég ajándékba kapni, azért élni, cselekedni kell" - 1848 hőseire emlékeztek Szegeden + FOTÓK, VIDEÓ

A kormányhivatal, a megyei közgyűlés és a jobboldal együtt emlékezett a forradalom és szabadságharc hőseire, Csongrád megye díszpolgára Kondé Lajos lett.

"A 168 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc egységes kiállás volt a nemzetért, annak minden egyes tagjáért" - mondta

B. Nagy László

országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa. A kormányhivatal és a Csongrád Megyei Közgyűlés együtt emlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseire

Klauzál Gábor

szegedi szobránál. B. Nagy László beszédében rámutatott, arisztokrata, polgár és paraszt együtt kívánt a nemzetért tenni. A főnemesi családból érkező gróf

Batthyány Lajos

, a polgári származású, Szegedhez ezer szállal kötődő

Klauzál Gábor

, a paraszti sorból felemelkedő

Petőfi Sándor

más-más életutat járt be. Módszereik eltérőek voltak, de céljuk azonos, ugyanazért a magyar hazáért akartak tenni. "Hiszem, hogy 168 éve, s ma is, nekünk, a magyar nemzet tagjainak kell meghatározni a nemzet jövőjét" - vallotta. Úgy gondolja, ma is hasonló elszántság szükséges, mint elődeink idejében, újjá kell építeni a polgári berendezkedést, ahogy

Orbán Viktor

is gondolja. E célból segíteni a kormányzat a családokat, biztosítja a lehetőségeket a vállalkozásoknak a gyarapodásra. Ezzel szemben azonban azt tapasztalja, hogy a szegedi önkormányzat ezzel ellentétesen cselekszik, a vállalkozások megnövelt ingatlanadójával, az óvodabezárásokkal.

Az emlékezés koszorúit helyezte el B. Nagy László

Magyar Lászlóval, Kakas Béla

a Csongrád Megyei Önkormányzat nevében,

Juhász Tünde

és

Holubán Csilla

a Csongrád Megyei Kormányhivatalt képviselve. A szegedi Fidesz koszorúját

Nógrádi Tibor, Mihálffy Béla, Rózsavölgyi József, Német Ferenc

kísérte, a Kereszténydemokrata Néppártét

Póda Jenő

, a szegedi Fidesz-L.É.T. frakcióét Mihálffy Béla, valamint

Kosik Dénes Pál

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesületét

Bartha László

és

Molnár Csaba

. https://www.youtube.com/watch?v=I_2-KCwDO34&feature=youtu.be

Kondé Lajos Csongrád megye díszpolgára – Nemzeti Esttel emlékeztek 1848 hőseire

„Legyen béke, szabadság, egyetértés” – Juhász Tünde kormánymegbízott a 12 pont kezdőmondatával és a 2012-ben hatályba lépett alaptörvény záró felszólításával nyitotta beszédét a Móra Ferenc Múzeumban tartott Nemzeti Esten. Két különböző történelmi korról, politikai szándékról, dokumentumról van szó, a megfogalmazott közösségi akarat mégis azonos. „Ha van szép és reménykeltő nemzeti ünnep, az március tizenötödike. Ezt a napot nagyon lehet szeretni” – vélekedett. A polgári Magyarország békés és jogszerű megteremtését szorgalmazták. A megvalósuló áprilisi törvények több történész szerint valódi alkotmányt jelentettek, mert rögzítették az ország politikai berendezkedését és a társadalom átalakulását, s ugyan 1849-ben elbukott a forradalom, de a kiegyezés erre az alapra épült. „2002-től, de elsősorban 2006-tól Magyarországon politikai és morális válság alakult ki. A 2010. évi parlamenti választások tették lehetővé egy új alkotmány elfogadását. A kormány célja az volt, hogy a pesszimista közhangulaton egy új jövőkép felmutatásával változtasson, a gyenge állam helyett az erős állam eszméjét célozza meg” – mondta Juhász Tünde. Öt éve, 2011. március 14. nyújtották be az alaptörvény tervezetét az országgyűlésnek. A kormánymegbízott szerint az új alkotmány új fejezetet nyitott a történelemben, mert lecseréltük – a térségben utolsóként – a szovjet mintájú alaptörvényt, s egyben elhelyezte a gazdasági, kulturális, morális értelemben megújuló Magyarország alapjait.

„Fiatalok álltak ki a forradalomért, akik szinte mind szegények voltak. A forradalom nemcsak azért volt tiszta, mert vér nélkül győzött, hanem mert főszereplői is tiszták voltak” – Zakar Péter, a Gál Ferenc Főiskola dékánja a történész szemszögéből mutatta be az eseményeket. Az új polgári Magyarország már a forradalom alatt összeütközött a régi világgal, Mészáros Lázár a tudós huszártiszt, de gyenge hadvezér kritizálta Jozef Bem futárjának, bizonyos Petőfi Sándor századosnak a ruházatát, aki erre élete egyik legjobb versével válaszolt: „Nyakravaló nélkűl akarod megvédni hazádat? Oh te szamár te, minő ostoba képzelet ez! Honszeretet, bátorság s más, mind kófic: az a fő A katonában, hogy nyakravalója legyen.” Petőfi és társai egy friss szellemet hoztak, ami átjárta a régi Magyarországot, maga Kossuth sem értette, hogy mi jelentősége van március 15-nek, inkább mint ütőkártya tekintett a fiatalokra. Hangsúlyozta Zakar Péter, a nemzet többsége támogatta a szabadságharcot, pedig a püspökök, földesurak sokat veszítettek. A semmiből jött létre egy honvédsereg, amely 1849 tavaszán elverte az akkori Európa egyik legjobb hadseregét, az osztrákot. „Ha kiharcolnánk a szabadságot, az első generáció méltó lenne arra, hogy élvezze, a második már nem lenne az, a harmadiktól pedig el kellene venni, vélekedett Görgey Artúr. A pesti polgárok ettől megriadtak, pedig igaza volt: szabadságot nem elég ajándékba kapni, a szabadságért élni, cselekedni kell” – zárta szavait. „1848 márciusa a vakmerő remények, az emberfeletti küzdelmek, a szabadságvágy, a hősiesség és az önfeláldozás, a csodaszerű sikerek és a drámai bukások időszaka volt” - Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A városba 1848. március 17-én a Pannónia gőzősön érkezett meg a forradalom híre, a szegediek kitörő lelkesedéssel fogadták a 12 pontot, a Nemzeti dalt. „Az elkövetkező napokban Szeged minden templomában istentiszteletet tartottak a haza békés átalakulásáért, az épületekre kitűzték a nemzeti lobogót, estére kivilágították az ablakokat. Ünnepi volt a hangulat, akárcsak most!” - mutatott rá a szónok, majd aktuálisabb témára váltott, s köszönetet mondott „napjaink bátrainak”, akik a határt őrzik a március 9-én kihirdetett migrációs válsághelyzet óta.

Csongrád Megye Díszpolgára címmel Kondé Lajos püspöki helynököt tüntették ki. „Újévkor fogadalmakat teszünk, azt gondolom, az lenne legfontosabb, hogy megfogadjuk tisztességesen, becsületesen éljük le a következő évek minden napját. Ha ez megvalósul, akkor mindenki a helyén lesz, nyugodt lelkiismerettel felvállalhatja magát mások előtt, mert azt tette, ami tőle telik. A következő évben lehet, hogy lesz nyugtalanság, feszültség, öröm, de azt gondolom, ha én a magam életét kiegyensúlyozottnak érzem, akkor már boldog és eredményes lesz az az újév, amiről még nem tudjuk, hogy mit hoz. Mindig az apró pontból, a családból, a munkahelyből kell kiindulni, s ez végül szép lassan kiterebélyesedik” – Fülöp Attila, az EMMI helyettes államtitkára Kondé Lajos lapunknak adott interjújából idézve méltatta a friss díszpolgárt. Kiemelte, a megye 2010 óta adományoz díszpolgári címet, s ezt másodjára kapta meg olyan személy, aki Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez kötődik. A megye sajtódíját Kisimre Ferenc újságíró, a Telin TV és a SZEGEDma Hírportál egykori munkatársa kapta. A Csongrád Megye Civil Szervezete Díjat adományozták a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat, a mórahalmi Arlechino Táncegyesület és a Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete részére. Csongrád Megye Közművelődéséért Díjat Kaszás László tanár és előadóművész, valamint a Csongrádi Színháztársulat vehette át.

"Hiszem, hogy 168 éve, s ma is, nekünk, a magyar nemzet tagjainak kell meghatározni a nemzet jövőjét" - a megyei kormá... Közzétette: Szegedma Hírportál –2016. március 14.