Közélet

Trócsányi László Szegeden: Napjainkat jogalkotási dömping jellemzi

Trócsányi László Szegeden: Napjainkat jogalkotási dömping jellemzi

2016. február 11., csütörtök
Trócsányi László Szegeden: Napjainkat jogalkotási dömping jellemzi
szab_konferencia10_gs

Egy "majdnem elfelejtett tudósra" emlékeztek a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában csütörtökön, ahol többek között Trócsányi László igazságügyi miniszter is felszólalt. Vladár Gábor jogtudós aktuális gondolatairól, valamint a jogalkotás kihívásairól, a jó jogalkotó ismérveiről beszélt a joghallgatóknak, jogászoknak.

Vladár Gábor

jogtudós, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjog professzoraként is dolgozó szakember emlékére tartottak konferenciát a SZAB székházban csütörtökön. Az egykori igazságügyi miniszter életútjáról szóló eseményt

Homoki-Nagy Mária

nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében úgy fogalmazott, egy "majdnem elfelejtett tudósnak" állítanak emléket, akinek munkássága a mai jogszabály-előkészítéskor és törvénykönyv-előkészítéskor is példaértékű. Vladár Gábor kiváló jogtudós, megküzdött két világháborúval és elnyomó rendszerekkel, kinek emléke éppen most kezd méltó helyre kerülni - mondta bevezetőjében

Trócsányi László

igazságügyi miniszter az emlékkonferencián. Vladár székfoglaló beszédét 1939-ben a kodifikáció és jogtudomány összefüggéseiről tartotta a Magyar Tudományos Akadémián, ennek apropóján Trócsányi "Kodifikáció egy igazságügyi miniszter szemszögéből" címmel tartott előadást, melyben a jogalkotás kihívásait, folyamatait, impulzusait, a jó jogalkotó ismérveit és a minisztérium szerepét is érintette. Trócsányi László Vladár visszaemlékezéseit olvasta, amikor az igazságügyi tárca átvételére készült 2014 nyarán, programja bemutatásakor is az ő gondolatait idézte: a jog nemcsak az ész, hanem a szív dolga is. Ebből a gondolatmenetből kiindulva vette sorra a kodifikációs folyamatokat, a kodifikátorok tevékenységét. Előadásában úgy fogalmazott, a 21. századot jogalkotási dömping jellemzi, csak Magyarországon 2015-ben 230-at fogadtak el, míg Vladár idején 39 törvényt fogadott el az Országgyűlés. A globalizáció új kihívások elé állítja a jogalkotókat, ma a nemzetközi normáknak való megfelelés a legnagyobb kihívás, országunk esetében az Európai Unióhoz alkalmazkodás. Mint mondta, alapvető ellentmondása ennek a nemzetközi normának, hogy számos nemzeti jogrendszert próbál meg egyetemesíteni, holott bizonyos esetekben ez lehetetlen. Az unió az integrációval szétfeszítette a jogrendszeri kereteket, ebből adódik, hogy a tagországok sokszor nem értik meg egymást. Példaként hozta fel az angolszász és a francia jogi gondolkodást, ami egyes pontokon mérföldekre áll a magyar jogtól.

szab_konferencia05_gs

Vladár Gábor munkásságára vonatkozóan megjegyezte, gondolatai időszerűek a törvényi szabályozás szükségének kérdésében. Vladár ugyanis azt állította, aktuális kérdésekre kell választ adni a törvényekben. Trócsányi napjainkból hozott példát a devizahitelesek problémájára alkotott törvényi szabályozás és a 2015-ös brókerbotrány kapcsán, ahol az aktualitáson túl azonnali intézkedésre is szükség volt. A jogszabályalkotás szüksége alatt megjegyezte, a legfőbb impulzus az élet, a jogalkotóknak ugyanis látniuk kell, milyen változtatásokra van szükség a büntető törvénykönyv vagy a polgári törvénykönyv területén. Az igazságügyi miniszter hozzátette, az eszmék, a valóság és a szükséghelyzetek között kell navigálnia a jogalkotóknak, akik lehetnek akár a kormány, akár az Alkotmánybíróság. Trócsányi László úgy fogalmazott, örök dilemma, hogy mit kell, érdemes törvényben, sarkalatos törvényben - vagy éppen az alaptörvényben - szabályozni, és mit elegendő alacsonyabb jogforrásra bízni. A törvények inflálódása ugyanis súlyos veszély. Azonban fontos, hogy a jogalkotó ismerje az adott terület sajátos dogmatikáját, az életviszonyokat, a társadalmi és gazdasági folyamatokat - folytatta. Utóbbiak kapcsán hozta fel példaként a családok otthonteremtési támogatás igénybe vevők körének szabályozását, a migrációs válság kezelését és a vörösiszap-katasztrófát mint természeti katasztrófát, ami intő példa a jogalkotóknak arra, hogy többé ne történhessen hasonló. A politikus közölte, a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata fontos, nem mellőzhető feladat. A jogszabály a mindennapi életben rögzül, a jogalkotónak figyelnie kell, hogy az elfogadott jogszabály beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, szükséges korrekciókat végrehajtani vagy sem.

szab_konferencia03_gs

De mi ebben az igazságügyi minisztérium szerepe? "A kormányzati jogszabály előkészítésekor a minisztériumnak kiemelkedő szerepet kell betöltenie annak érdekében, hogy a vele szemben támasztott követelményeknek meg tudjon felelni. Az igazságügyi miniszter minden törvénytervezetnek és kormányrendeletnek a társelőterjesztője, minden miniszteri rendeleti tervezet kihirdetéséhez az igazságügyi miniszter és a felelős miniszter egyetértése kell. A kormányzaton belül olyan jogosítványokat takar, melyek majdnem vétójognak is hívhatunk. Ezen elvárásnak meg kell tudni felelni. Az igazságügyi miniszterrel szembeni elvárás az, hogy a jogszabályok alkotmányosak legyenek, ezért kötelessége jelezni, amennyiben úgy véli, az adott jogszabálytervezetben alkotmányossági probléma merülne fel. Természetesen lehetnek határesetek, amikor a jogalkotó a politikától és a felelős miniszteri dilemma előtt áll a jogszabály alkotmányossági megítélését illetően. Ez is azt bizonyítja, milyen nagy szükség van az Alkotmánybíróságra, ezen problémák megoldása ugyanis az ő feladatuk. Nem vagyunk tökéletesek és az általunk létrehozott rendszerek sem lehetnek azok. A tökéletesség nem erkölcsi követelmény, de a tökéletességre törekvés igen."

Megjegyezte, Magyarországon 2015-ben 230 törvényt fogadtak el.http://szegedma.hu/?p=608634

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. február 11.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.