Orbán Balázs Szegeden: A jogrendszer és a politikai kommunikáció együtt lökik a szakadékba az uniót + FOTÓK

A migráció felszínre hozta az unión belüli nézetkülönbségeket. Hollandiából is érdeklődtek a határzár iránt.

„Nehéz volt összeválogatni egy olyan csapatot, amelynek tagjai különböző szemüvegeken keresztül látják a migrációt: a geopolitikai, a szociológiai, a gazdasági, a humanitárius szempontok vizsgálata együtt szükséges” – fogalmazott elemzőcsapatának összeállításáról

Orbán Balázs

, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, aki a Tisza Lajos Közéleti Egyesület meghívására érkezett Szegedre. Az előadó két hete járt utoljára a városban,

Thierry Baudet

holland jobboldali véleményvezért, filozófust kísérte le a határhoz, aki meg szerette volna

tekinteni a magyar határzárat

.

Félmillió bevándorló telepedett le Magyarországon az utóbbi 25 évben, csak nem tűnt fel

A migrációt az előadó egy természetes folyamatnak látja, ami volt, van és lesz, s nem lehet jónak, vagy rossznak minősíteni, csupán az egyes migrációs hullámokról alkothatunk véleményt. „Negyedévszázad alatt félmillió ember költözött hazánkba, erre szükség is volt. A többségük határon túli magyar volt, de az ő beilleszkedésük sem volt egyszerű, gondoljunk csak arra, egyesek azért aggódtak, mert attól féltek, hogy elveszik a munkájukat” – utalt a

Gyurcsány

-kormány kettős állampolgárság elleni kampányára Orbán Balázs. „Azonban, ami most zajlik, arra nincs szavunk a szótárban” – tette hozzá.

A migráció egy reflektor

Klímahelyzet, szegénység, háború, túlnépesedés – többek között emiatt kerekedik fel a világ stabil térségei irányába annyi ember Fekete-Afrikától Bangladesig. Azonban a tömeges migráció egyben destabilizálhatja a célországokat az amerikai szakirodalom szerint, ennek jeleit látja a szakértő a szabad mozgáshoz való jog korlátozásában, az Európai Unió tagállamainak vitáiban. Úgy véli, a következő lépés a szabad munkavállaláshoz való jog korlátozása lesz, Nagy-Britannia már összemossa az unión belüli és kívüli migrációt, a németek és az osztrákok pedig a helyzetet kihasználva „menekültbéreket” javasolnak, így a német és a közép-európai munkavállalókra vonatkozó bérminimumnál kevesebbért tudnának migránsokat dolgoztatni. „A migráció egy reflektor, amely megmutatja, hogy nagy különbségek vannak az unión belül” – vélekedett. „A jogrendszer és a politikai kommunikáció együtt lökik a szakadékba az uniót” – fogalmazott erőteljesen a kutató. A menekültügyi rendszer az 1951-es genfi konvenció filozófiáját követi, amely szerint a menekültek akár gyalogosan átsétálhatnak a szomszédos országba, s onnan nem lehet őket visszaküldeni, tipikus példa erre az 1956-os forradalom után Ausztriába emigrált magyarok története. A hidegháborús helyzetre felállított elképzelés ma már nem működik, a szerződés létrejöttekor másfélmillió érintett volt, ma az ENSZ adatai szerint hatvanmillió, ha csak a negyven százalékuk megkapja a menekültstátuszt, az is hatalmas szám, s erre jön még a többi migráns…

Nem mindegy, hogy mit üzen a politika a migránsoknak

Intézetében modellezték egy olyan afgán család szemszögéből a szituációt, amely el akarja juttatni legkisebb fiút Németországba. Vízumot nem adnak a közelben, s valószínűleg pozitív elbírálásra sem számíthatnak. Az egyetlen megoldás a migránsok számára így az, ha minden határon átgázolnak, nem működnek együtt a tranzitországokkal, s olyan helyen nyújtják be kérelmüket, ahol a legmagasabb szociális juttatások vannak. Fokozza a problémát, hogy hiába ugyanaz hivatalosan a kiindulópont, mégis két állam homlokegyenest más véleménnyel van arról, hogy kinek jár menekültstátusz. „A mi (uniós) menekültügyi jogrendszerünk generálja ezt a folyamatot ennek köszönhetően” – hívta fel a figyelmet Orbán Balázs. A politikai kommunikációval az a probléma, hogy olcsó elindulási költségeket, majd sok pénzt ígér a szociális rendszerek, vagy a munkalehetőségek által. Ezzel szemben Ausztrália olyan videókkal üzen, amelyek azt tartalmazzák, hogy aki illegálisan érkezik, annak nem járhat menekültstátusz – a valóságosnál is keményebb üzeneteket fogalmaznak meg.

A föderatív megoldások nem megfelelőek

Destruktív vitának nevezte az arról folytatott diskurzust, hogy alkalmas-e a kerítés a migrációs folyamat elterelésére. Ugyanezt gondolja a terrorveszély kihirdetésével kapcsolatos ellenzéki hangokról. Fontosabbnak tartja az arról szóló vitát, hogy meg lehet-e ezt a hullámot állítani. Ugyan Nyugat-Európában még mindig erőteljes a gazdasági szemlélet, de a párizsi és a kölni események után egyre inkább előtérbe kerül az integrációról, a közbiztonságról, a biztonságpolitikáról szóló diskurzus – igaz, még mindig nem elég hangsúlyosan. Pozitívnak tartja, hogy végre van konszenzus, mindenki úgy látja, hogy ekkora tömeg kezelhetetlen, habár

Angela Merkel

egyelőre csak a mennyiséget sokallja. Bízik benne, hogy Brüsszelben történni fog valami, de nem ért egyet a német kancellárral, aki a nyitott európai kapuk politikájára épít, de közben lassítani, nehezíteni próbálja az elindulást. „Ez humanitárius szempontból sem korrekt, de nem is működhet, mert túlzottan külső szempontokra épít, csak Törökországtól, Görögországtól, a balkáni államoktól függ, hogy mit tartanak be, s mit nem” – magyarázta. Ráadásul minden lépés hiábavaló lehet, egy-egy kisebb hatás miatt, például egy olyan török lépés okán, amely akadályozza az ország menekültjeinek munkavállalását, mert ellenkező esetben a helyi lakosok nem jutnak munkához. Nem mindegy, hogy föderatív Európában, vagy a Nemzetek Európájában gondolkodunk. Az előbbi már a Schengen külső országaira – Görögországra, Olaszországra – tett nagy teher miatt egyszer kudarcot vallott, a kvótarendszerrel Merkelék mégis ezt erőltetik. Orbán Balázs ezért inkább az utóbbit javasolná, mert az EU-n belül túl nagyok a különbségek. Az viszont továbbra sem kérdés, hogy a migráció Európa, s egyben Magyarország kihívása marad 2016-ban is. Az Alsóvárosi Polgárőr Egyesület tagjai mindenesetre meghívták Orbán Balázst a déli határhoz. Azt, hogy az elmélet és gyakorlat találkozásából mi sül ki, még nem tudjuk.