Megyei bontásban értékelte az ország teljesítményét 2015 januárjától szeptemberéig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Csongrád megye sajátosságairól Kocsis-Nagy Zsoltot, a KSH Szegedi főosztályának főosztályvezetőjét kérdeztük.
„Csongrád megyében 2015 első három negyedéve alatt az országoshoz hasonlóan gyorsult a természetes népességfogyás az előző év azonos időszakához képest” – mondta el
Kocsis-Nagy Zsolt
, aki jóslásokba nem bocsátkozik, azonban optimista a gazdaság irányát illetően és elmondása szerint több pozitív jelenséget tapasztal, mint negatívat. Január és szeptember között 2498 gyermek született, ez 66 fővel, illetve 2,7 százalékkal több, mint 2014 azonos időszakában. A halálozások száma is emelkedett, 4287 haláleset történt, ez 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi számot. Tovább élénkült a házasságkötési kedv, szeptember végéig 1493 pár állt anyakönyvvezető elé, ez 14 százalékkal több, mint az egy évvel korábban. A csecsemőhalandóságot illetően az első kilenc hónapban tíz csecsemő hunyt el, eggyel kevesebb, mint tavaly ebben az időszakban, ezer születésre négy csecsemőhalálozás jutott. A KSH munkaerő-felmérése alapján 2015 harmadik negyedévében a megye 15-74 éves népességének 59,9 százaléka, 186 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, közel annyian, mint korábban, tehát e tekintetben nem történt számottevő változás. Közülük 172 ezren foglalkoztatottként vettek részt, és 14 ezren munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A vizsgált népességcsoport 55,4 százalékát foglalkoztatták, arányuk 2014 hasonló időszakához képest 0,7 százalékponttal csökkent. „Ha megnézzük a nyilvántartott álláskeresőket, a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján azt mondhatjuk, hogy Csongrád megyében 2015 szeptember végén 10848 álláskeresőt tartottak nyilván, ez az egy évvel korábbinál 17 százalékkal kevesebb, ez egy meglehetősen pozitív változás” – fogalmazott a statisztikus. A nyilvántartott álláskeresők 12 százaléka volt pályakezdő, 32 százalékkal csökkent a számuk az elmúlt egy évben. Az 1308 pályakezdő 25 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Mérséklődött a 25 év alatti álláskeresők száma, szeptember végére 1573 főre csökkent. Az álláskeresők között valamivel több a nő, mint a férfi. A nyilvántartott álláskeresők 28 százaléka kapott valamilyen szociális ellátást, 11 százalék álláskeresési járadékban részesült, 6,3 százalékuk álláskeresési segélyben részesült, vagyis a nyilvántartásba vettek több mint felének nem volt semmilyen ellátása. A szeptember végi állapot szerint a megyei munkáltatók 2284 betöltetlen állást jelentettek be, ami az egy évvel korábbihoz képest 8,3 százalékkal több, tehát valamelyest könnyebb elhelyezkedni, mint korábban. Egy álláshelyre átlagosan öt álláskereső jutott, míg egy évvel korábban hat. A Csongrád megyei székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél történt megfigyelés alapján 97 ezren álltak alkalmazásban, közel annyian, mint az előző év azonos időszakában. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó keresete átlagosan 207 ezer forint volt, míg a családi adókedvezmény nélküli nettó keresetek 135 ezer forintot tettek ki. A keresetek növekedése országos szinten Csongrád megyében volt a legnagyobb, hat százalékos, mely az országos növekedést 2,1 százalékponttal haladta meg. 2015 első három negyedévében a fizikai foglalkoztatottak nettó keresete átlagosan 104 502 forint, míg a szellemi munkásoké 171 513 forint volt. A megyében a kalászos gabonák terményeredményei kedvezően alakultak, az egy évvel korábbiakhoz képest a triticale kivételével mindegyik gabonafélénél emelkedett a hektáronkénti hozam, az országos átlagot azonban csak a rozs termésátlaga érte el. A megyében jelentősen csökkent a búza termőterülete, 57 ezer hektár az egy évvel korábbinak ez mindössze a 80 százaléka, ugyanakkor a hozamok javultak. Az ipari adatokat megnézve 2015 I-III. negyedévében a négy főnél többet foglalkoztató, Csongrád megyei telephelyű ipari vállalkozások termelési volumene összehasonlító áron 3,4 százalékkal növekedett, azonban ez elmarad az országos 7,1 százalékos emelkedéstől. Az egy lakosra jutó 1272 ezer forint ipari termelési érték az országos átlag csupán 62 százaléka. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozásoknál 4,6 százalékkal emelkedett a termelés volumene. Az összes értékesítés 60 százalékát adó belföldi eladások 5,2 százalékkal növekedtek, az export 8,5 százalékkal. A megye tekintetében a két legjelentősebb feldolgozóipari ágazat az élelmiszeripar, illetve a műanyag- és építőanyagipar, az előbbi termelése 5,1 százalékkal, a gumi-, műanyag- és építőanyagiparé pedig 16 százalékkal bővült. A két meghatározó ágazatban mindkét értékesítési irányban bővültek a piacok. Az élelmiszeriparban és a gumi-, műanyag- és építőanyagiparban is az export erősödött jobban, 8,7, illetve 17 százalékkal.
2015 első három negyedévében Csongrád megyében az országos 9,5 százalékos csökkenéssel szemben növekedett az átadott lakások száma. Január–szeptember között 201 lakás épült, csaknem kétszer annyi, mint az előző év azonos időszakában. A lakások 61 százalékát a megyeszékhelyen, 18 százalékát a többi városban, 16 százalékát a községekben vették használatba. Minden településtípusnál jelentősen nőtt a lakásépítések száma 2014 első három negyedévéhez képest. A használatba vett lakások 36 százaléka 4 vagy több, 26 százaléka 3 szobával rendelkezett. A 91 négyzetméteres átlagos alapterület 16 négyzetméterrel volt kisebb, mint egy évvel korábban. 2015 I-III. negyedévében 179 lakás építését engedélyezték a megyei építésügyi hatóságok, 24 százalékkal többet, mint 2014 első kilenc hónapjában. A megye kereskedelmi szálláshelyein 2015. január-szeptember között 198,3 ezer vendég szállt meg, 19 százalékkal több, mint 2014 ugyanezen időszakában. A vendégek összesen 425 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megyében, átlagosan 2,1 vendégéjszakára maradtak. A vendégek döntő többsége, 70 százaléka belföldről érkezett, körükben a vendégforgalom és az eltöltött vendégéjszakák száma jelentősen, 24 százalékkal, illetve 27 százalékkal bővült. A külföldi vendégforgalom ennél kisebb mértékben, 9,5 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal emelkedett. A külföldi vendégek közül a legtöbben – 10 ezer fő felett – Szerbiából és Németországból érkeztek, de Romániából 9,8 ezer vendég szállt meg a megyében. A megyében működő kereskedelmi szálláshelyek 2015. I–III. negyedévi bruttó bevétele 5152 millió forint volt, ennek 56 százaléka származott a szállásdíjakból. Egy vendégéjszaka átlagosan bruttó 6797 forintba került, ami 1231 forinttal volt kevesebb, mint az országos átlag. Az összes belföldi szállásdíj 24 százalékát – 428 millió forintot – SZÉP kártyával fizettek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.