Közélet

Botka bűvészkedése a büdzsével - a sarokszámok mögé tekintettek a szegedi civilek

Botka bűvészkedése a büdzsével - a sarokszámok mögé tekintettek a szegedi civilek

2016. február 25., csütörtök
Botka bűvészkedése a büdzsével - a sarokszámok mögé tekintettek a szegedi civilek
penz

Szeged város 2014. évi és az idei költségvetését veti össze és elemzi a Civil Városi Unió. Többek között bemutatják, hogy Botka Lászlóék - miközben takarékosságról szónokolnak - a szegedi lakosság egyre növekvő sarcolásával érnek el bevételnövekedést, és folyamatosan jelentős mértékben emelik a városi cégek támogatását. A SZEGEDma.hu-hoz eljuttatott civil analízis alább olvasható.

Tudnivaló, hogy a 2014. évi költségvetést még a jobboldali többségű, míg az ideit a polgármestert támogató többséggel bíró közgyűlés fogadta el

(a február 12-i ülésen – a szerk.).

Ezért, valamint a folyamatosan zajló egymásra mutogatás miatt tartottuk szükségesnek a két költségvetés összehasonlítását olyan tényadatok megismertetésével, amelyek a vitában fel sem merültek, vagy egyoldalúan mutatták be azokat. Az előző évekhez hasonlóan idén sem okozott meglepetést

a polgármester előterjesztése,

amely 10 oldalon keresztül tömény kormányzati bírálatot tartalmaz. Bár a központosítás kritikájával többnyire egyet kell érteni, azért üdvös lenne, ha

Botka László

a szocialista propaganda helyett végre Szeged gazdaságával is foglalkozna. Miként hasznos lenne az is, ha a képviselők többsége legalább minimálisan tisztában lenne az előterjesztések tartalmával, és egy 170 ezres város költségvetéséről ne 12 perc alatt mondjanak véleményt, mint ahogyan az a

pénzügyi bizottságban

előfordult.

Ezt nem a szegediek fizetik?

A polgármester folyamatosan a kormányzati forráselvonásra hivatkozik (sokszor jogosan), ám minden alkalommal elfelejti, és persze nem is számszerűsíti, hogy a forráselvonásokkal együtt feladatokat is átvállalt az állam.

A csökkenő finanszírozást nem új lakossági adónemek kivetésével, hanem takarékos gazdálkodással ellensúlyozza a városvezetés

– üzeni a polgármester. Csakhogy a bevételek növelésének más eszközei is vannak. Nézzünk erre néhány példát:

Parkolási díjbevételek - 2014: 593 millió Ft, 2016: 856 millió Ft Építményadó - 2014: 2557 millió Ft, 2016: 3100 millió Ft Telekadó: 2014: 0, 2016: 100 millió Ft

Csupán ez a három tétel

725 millió forint többletkiadást ró a szegediekre

, és akkor még nem is beszéltünk az idegenforgalmi adó, a lakbér, a közlekedési bérletek árának drasztikus emeléséről, vagy a környék egyik legmagasabb iparűzési adójáról.

Takarékos gazdálkodás Botka módra?

A polgármester kommunikációja azon alapszik, hogy a jelenlegi ellenzék az előző ciklusban

„széttalicskázta”

a város vagyonát, míg a mostani városvezetés

„szakértő”

irányítása mellett a kormány elvonásai ellenére sikeres és takarékos gazdálkodást folytat. (Ugye ismerős panelek ezek? Botka László miközben a kormányt bírálja, ugyanazokat az eszközöket használja. Lásd még: közgyűlések vezetésének stílusa.) Botka László, illetve

Szentgyörgyi Pál

és

Nagy Sándor

alpolgármesterek sokat hangoztatott állítása, mely szerint kevesebb támogatásból jobban működnek a városi cégek, tényszerűen cáfolható. „A városüzemeltetési feladatokon belül kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági társaságok támogatásának nagyságrendje. Az önkormányzati gazdasági társaságok által ellátott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok együttes összegére

4.487.385 ezer Ft

került biztosításra.” Ez az idézet a

2014. évi (jobboldali többségű!)

önkormányzat költségvetési előterjesztéséből származik.

A 2016-os

előterjesztés szó szerint megegyezik az idézettel, csupán egy apró különbség van: az összeg

4.580.902 ezer Ft

(azaz 93,517 millió forinttal több – a szerk.). Íme néhány további példa a takarékos gazdálkodásra:

2014.

évi költségvetés 28. oldal: képviselők és szakbizottsági tagok költségei

98 millió Ft. 2016.

évi költségvetés 26. oldal: önkormányzati képviselettel kapcsolatos díjazások, költségek

143,2 milló Ft.

Ismeretes, hogy az előző ciklusban egy alpolgármester működött, miközben a polgármester parlamenti képviselői feladatait is végezte. Most – ettől a feladatától mentesülve – már három alpolgármesterre van szüksége. Egy alpolgármesteri funkció a titkársággal, járulékos költségekkel minimum 1,5 millióba kerül havonta. A két pluszpozíció évi mintegy

36 milliójába kerül a szegedieknek.

Tavaly februárban 12 önkormányzati cég vezetőjének bére emelkedett átlag bruttó 200 ezer forinttal. Ez a járulékos költségekkel együtt éves szinten legalább

40 milliós kiadási többletet

jelent a városi büdzsé számára. Nem vitatva a béremelések jogosságát, azért mégis csak furcsa, hogy a bérrendezés akkor vált égetően fontossá, amikor a vezetőcserék megtörténtek, főleg annak ismeretében, hogy effajta bérrendezés 2008 óta nem volt... A önkormányzati tulajdonú társaságokkal kapcsolatosan van még pár érdekesség a költségvetés soraiban. A már említett 4,5 milliárdos támogatáson túl találunk még jó néhány tételt, melyek szintén ezeknek a társaságoknak juttatnak forrásokat. Ilyen például a Partfürdő nyári előkészítésére adott 15 millió a Szegedi Fürdők Kft. részére és újabb 15 millió a Partfürdő üzemeltetésére és karbantartására a Szegedi Rendezvény- és MédiaközpontNonprofit Kft. számára vagy a Szegedi Közlekedési Kft. 90 milliós eszközfejlesztése és 18,5 milliós informatikai fejlesztése, esetleg Sport és Fürdők 60 milliós sportlétesítmény üzemeltetési és az Anna Fürdő 9 milliós felújítási kerete. Természetesen nem ezek szükségességét vitatjuk, csupán azt kívánjuk jelezni, hogy ezek az összegek szintén a társaságok finanszírozását növelik, így még inkább cáfolható az a városházi állítás, ami a kevesebb pénzből jobb gazdálkodást folytató cégekről szól. Mindezek mellett – bizonyára a kitűnő gazdálkodás eredményeképpen – a már eddig is jelentős hitelállománnyal birkózó cégek újabb hiteleket vehetnek fel az önkormányzat kötelezettségvállalása vagy kezessége mellett.

50 milliót a Környezetgazdálkodási Kft., 62 milliót a Sport és Fürdők, 480 milliót a Közlekedési Kft. és 1,3 milliárdot az IKV. (Többek között zálog terheli a Dózsa utcai parkolóházat is.)

Az IKV-val kapcsolatos további érdekes adat:

ingatlanértékesítésből 506,8 millió Ft bevétel van betervezve, miközben 2014-ben ez a szám 70 millió volt.

Vajon mire alapozták ezt a nagyságrendet, mit akarnak még eladni?

Hová tűnt a Napfényfürdő ára?

Elgondolkodtató, hogy a felsorolt tényeket még csak meg sem említették a költségvetés vitája során! Az is beszédes, hogy egyetlen képviselő sem tette szóvá, vajon miért nem szerepel a költségvetés bevételei között a

Napfényfürdő

áprilisban esedékes

1,4 milliárdos vételára?

Két eset lehetséges: vagy nem annyi lesz a bevétel (veszteségbeszámítás?), vagy a városvezetés tartalékként számol vele, amit a költségvetési módosításokon keresztül szabadon felhasználhat. Mindezek fényében talán más megvilágításba kerül

a gazdaságossági indokokkal megszüntetett óvodák ügye

is. Miután az óvodák finanszírozását nagyobbrészt az állam fizeti, egy-egy óvodán a költségvetéshez mérten elhanyagolható összeget spórolhat az önkormányzat évente. Ennek tükrében érthetetlen, hogy évi pár tízmillió fejében megszüntessenek 73 államilag finanszírozott álláshelyet, és utazgatásra kényszerítsenek több tucatnyi kisgyermekes családot – más településeken ez elképzelhetetlen lenne. Ha csak nem ebben is az ingatlanok eladása a cél. Bizonyára sokan emlékeznek az Árpád Nevelőotthon ügyére. Ott is a csökkenő létszámra hivatkoztak annak idején – ma egy

bevásárlóközpont van a helyén...

Civil Városi Unió

Takarékosság Botka módra: lakossági sarcok, emelkedő városi költségek, trükközések a büdzsé számaival - állítják a szegedi civilek.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=612128

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. február 24.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.