A szegedi civilek már lépnének, fejlesztenék a Tisza partját

Tizenhárom éve indította útjára a városmarketing szempontjából sem elhanyagolható koncepcióját a szegedi Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés. A kutyasétáltató helyként, kerékpározásra és sportolásra is alkalmas területként lehelnének életet a 10 kilométeres partszakaszba.

Utoljára

a szegedi Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés parkosítási terveiről, mely a Tisza partján a vízi teleptől egészen a Novotel Hotelig érne. Az Agórában tartott fórum kapcsán arról számoltunk be, a kutyasétáltatásra, kerékpározásra, sportolásra alkalmas területek kialakítása nem illeszkedik a folyó mederkezelési terveibe, hiszen bármilyen beavatkozás egészen Csongrádig duzzaszthatja a folyót. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs és Reklámklubjában ismét terítékre került a Tisza partjának parkosítása. A klubtagok legutóbb

Babik Barna

a szegedi turistaattrakciókról, múlt csütörtökön pedig

Schilsong János

energetikus, az Oskolás Intézet – a virtuális alkotóközösség vezetője;

Petrovics Kálmán

kajak világbajnok, az EDF DÉMÁSZ VE klubigazgatója; valamint

Vesmás Péter

Ybl-díjas építész, az Noé Öko lakóhajó tulajdonosa beszélt több mint tíz éve dédelgetett álmaikról.

A projekt egy találkozón pattant ki a barátok fejéből, amikor maguk is azzal szembesültek, mennyi titok övezi Szeged múltját, nevezetességeit. Hogy a történelmi emlékekhez hasonlóan a csak Szeged főutcájaként emlegetett Tisza sose kopjon meg az emlékezetekben, a Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés olyan szabadidős tevékenységek helyévé varázsolná a folyópartot, ahol a sportok szerelmesei, a kutyasétáltatók és a babakocsijukat tologató kismamák is kikapcsolódhatnak. A medencés kikötőben a hajózással kapcsolatos események színhelye lehetne, az újszegedi partfürdő és a Foka szabad strandként, szabadidős központként fogható fel, valamint a 600 helyrajzi számra bejegyzett üdülőhelyeket is felfuttatnák – mondta a klubdélutánon Schilsong János. Hozzátette, Szegeden igazi kincs, hogy a hullámtér egyben természetvédelmi terület is – kár lenne ezt nem kihasználni. A civil kezdeményezés több mint tíz éve vette szárnyai alá az elképzeléseket tömörítő projektet, melyhez az elmúlt időkben a városlakóktól is több ötlet, javaslat érkezett. 2005-ben a város is felismerte a kezdeményezésben rejlő lehetőségeket, Schilsong szerint több olyan anyag is készült, amivel európai uniós forrásokat lehetett volna megpályázni. A 2006-os árvíz azonban felborította a koncepciót, szükségessé vált a partfal felújítása és megerősítése, s ezzel egy időben az is kiderült: a folyóparton bármilyen beavatkozás jelentősen megduzzaszthatja az élővizet. Az energetikus véleménye, hogy akkor három okból nem vitték tovább a projektet: nincs valódi gazdája (ez egyébként a mai napig így áll), a lakosok sem tudják mit is szeretnének a Tisza-parton látni, és ami a legfontosabb, nincsenek meg a fejlesztéshez szükséges források.

Jelenleg Szeged mindössze egy 43 méter hosszú partszéli stranddal rendelkezik. Ha egy város fürdővárosnak nevezi magát, akkor az nem az élményfürdőtől érdemli ki ezt a nevet – ezt már Vesmás Péter építész tette hozzá. Mint mondta, a Tisza vizének minőségével nincs probléma, erre bizonyíték szerinte az is, hogy Noé nevű lakóhajójából rendre szürke gémeket, hattyúkat, kacsákat látnak úszni. A természet tehát erősen jelent van a belvárosban, amire érdemes alapozni. Azonban bármilyen fejlesztés is történjen a Tisza partján, a tervezőasztaltól a megvalósításig legalább 10 év el fog telni – mondta tapasztalataira hagyatkozva az építész. A két világháború közötti időben virágzott fel Szegeden a kajak-kenu élet, ma az EDF DÉMÁSZ VE 570 tagjának közel fele nem versenyszerűen, hanem kedvtelésből sportol. Mivel a teherszállítás és az áruszállítás már gyakorlatilag megszűnt a Tiszán, Petrovics szerint inkább a jobb sportolási körülményeknek kellene megágyazni, s nem utolsó sorban összegezni az elképzeléseket, melyek minél előbb megvalósíthatóak lennének. „Két éve bombázzuk a várost, de erre a 10 kilométeres szakaszra nem tudnak forrást biztosítani. Ezek a területek állami, sőt, vannak olyan szakaszok, amelyek magántulajdonban vannak. Megérett a helyzet arra, hogy aktív összefogással fejlesszünk” – zárta gondolatait a kajak világbajnok.