2017: kevesebb és nagyobb létszámú óvodai csoportok – egyre több szülő írja alá a szegedi petíciót

Megnéztük, hogy a városvezetés mivel indokolja a bezárásokat, nem egy javaslaton, indokláson meglepődtünk. 350-en csatlakoztak szombatig a tiltakozáshoz.

Jövő hét pénteken dönt a szegedi közgyűlés arról, hogy szűkebbre szabják-e az óvodai rendszert. A

öt óvodát – a Temesvári körútit, a Rókusi körútit, a Teréz utcait, a Gáspár Zoltán utcait és a Rókás óvodát (Sólyom utca) – felszámolnának, a Széksósi úti intézménybe 2016-ban nem lehetne beiratkozni, s egy-egy csoportot szüntetnének meg a Felsővárosi, a Hajnóczy utcai és a Majakovszkij téri óvodákban.

petíciót indítottak a döntés ellen, 350-en írták alá másfél nap alatt. A közgyűlési előterjesztés már nyilvános, így megpróbáltunk a számok mögé tekinteni.

Az utóbbi tizenhárom év legmagasabb átlaglétszámú csoportjait hozná vissza a városvezetés

A 2017-es évben – tehát az összes tervezett lépés végrehajtását követően – 180 óvodai csoport maradna 4357 férőhellyel, ami azt jelenti, hogy 24,2 gyermek jutna egy csoportra. Ez megegyezne a 2010-es állapotokkal, amikor az utóbbi 13 év legnagyobb létszámú csoportjai jöttek létre (férőhely alapján: 24,17, valós létszám alapján 24,45 gyermek csoportonként). A tervezett férőhelyek száma 74 fővel magasabb a jelenlegi gyermeklétszámnál,

Kardos János

, a Művelődési Osztály vezetője

szerint

pedig kétszáz fővel lesz magasabb az óvodáskorúak várható számával, ezekkel az értékekkel számolva 23,8 illetve 23,1 óvodás jutna egy csoportra. A számításokban közös, hogy mindegyik meghaladja azt a 22-23 fős csoportátlag becslést, amelyet

Bartáné Tóth Mária

, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Óvodák Igazgatósága vezetője

nyilatkozott

lapunknak korábban.

Az igazgatónő 20-25 fős várható óvodai csoportlétszámokról is beszélt a SZEGEDma Hírportálnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a külső városrészekben inkább a 18-20 gyermekes átlag lesz a jellemző. A tervezett férőhelyszámok nem erősítik meg ezt a nyilatkozatot, habár hozzá kell tenni, hogy egyes óvodákba ennél kevesebb, vagy akár több gyermek is járhat, Szegeden jelenleg is több intézmény férőhely feletti létszámmal működik. A 2017-es tervezet szerint csupán három óvodában lenne húsz fő alatti csoportlétszám (6,6 százalék), viszont az óvodák egyharmada működne huszonöt főnél nagyobb csoportokkal, s további 11 százalék pont 25 fős csoportokkal.

Miért zárják be az óvodákat?

Az óvodák bezárása mellett különböző indokokat is felsorol az előterjesztés. A város Nagy Árvíz utáni rendezése miatt a tömegközlekedés a körutas, sugárutas szerkezetre épül, ezeken az utakon jár a forgalom nagyobb hányada. A Rókusi Körúti Óvodánál és a Temesvári Körúti Óvodánál a nagy forgalmú utat és a rossz levegőt kritizálják, míg az ezekkel a problémákkal egyáltalán nem küszködő Gáspár Zoltán utcai intézménynél a tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetőséget említik. A Google Maps adatai szerint az 5-ös, 8-as, 9-es, 19-es trolibuszjáratok megállóhelye mintegy 300 méterre található az utóbbi óvodától, míg a 3-as, 4-es villamosjáratokra 450 méter sétát követően szállhatnak fel a szülők. Az eredetileg bölcsődeként működő intézményt ezen felül orvosi rendelőnek szánják, habár bölcsődékből hiány van a városban.

2012 óta kilencven százalék feletti kihasználtság a Gáspár Zoltán Utcai Óvodában – a bezárás indoka: a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám

Más szempontból is érdekes példa a Gáspár Zoltán Utcai Óvoda bezárása. Az intézmény megszüntetésének első indokaként a csökkenő gyermeklétszámot nevezik meg, zárójelben megjegyezve, hogy két csoport megszűnt már korábban. Ez utóbbinak ellentmond a mellékelt statisztika, amely szerint 160-ról ugyan 120-ra csökkentették a férőhelyek számát, de előtte és utána is hat-hat csoporttal működött az intézmény. A létszám valóban csökkent 12,7 százalékkal (126 főről 110-re), de ez közel megegyezik a városi gyermeklétszámát érintő tendenciákkal (11,9 százalékkal kevesebb óvodás), miközben az óvoda kihasználtsága most is 91,6 százalékos. Ezzel szemben a megszűnő intézmény csoportjait fogadó Cső Utcai Óvoda 2010-ben még a jelenleginél egyharmadával (33,1 százalékkal) több gyermekkel működött.

116 százalékos az óvoda kihasználtsága, mégis inkább csökkentik a férőhelyek számát

Mint írtuk további négy intézményt érintenek részleges bezárások. Ezek egyike a Széksósi Úti Óvoda, amelybe a következő évben nem lehet beiratkozni, ez ellen a

. 55 férőhely van, ehhez képest 64 óvodás jár az intézménybe. Habár a dorozsmai kisdedóvó a város külső részeihez tartozik, így az óvodaigazgatóság szerint nem jelent problémát, hogy hivatalosan 18 gyermeknél picivel nagyobb létszámú csoportjai lehetnek (a valós érték: 21,3), mégis problémának nevezik a csoportonkénti alacsony átlaglétszámot, ezért két huszonöt fős csoportot alakítanak ki. Öröm az ürömben, hogy az SNI-s gyermekek számára fejlesztőszobát hoznának létre. A Hajnóczy utcai óvodában, amely jelenleg száz százalékos kihasználtsággal működik, szintén elvonnának egy csoportot, amely miatt az eddigi húsz fős csoportátlag 22,3-re nőne. Itt is megemlítésre kerül SNI-s óvodások részére kialakítandó szoba, de csak feltételes módban, így kérdéses, hogy biztosítanának-e erre forrást.

Nem lesz új bölcsőde

, hogy akár új bölcsődét is létrehozhat a város a Rókusi Körúti Óvoda épületében. Az előterjesztés viszont egyértelműen cáfolja ezt, a Bölcsődék Igazgatósága költözne az épületbe a Párizsi körútról, így bölcsődenyitás helyett csak óvodabezárás lesz. A Rókás Óvoda helyére is a bürokraták kerülnének, az Óvoda Igazgatóság kezelésébe kerülne. Az Újszeged kedvelt részén található Temesvári Körúti Óvodát és a Mars tértől hatszáz méterre lévő Teréz Utcai Óvodát az IKV venné saját kezelésébe, esetleges sorsukról nem tudni még, egy

térképes ingatlanár

statisztika szerint mindkét környéken közepesen magas lakásárak a jellemzőek.

Egyre többen írják alá a petíciót

Szombat késő estig mintegy

350 fő tiltakozott

az óvodabezárások ellen, ha a tiltakozás mértéke nem csökken, akkor hétfőre elérheti a félezer embert az aláírók száma. A

Tóth Péter

(Jobbik) által elindított petícióban kifejezik a szülők, hogy nem értenek egyet az óvodabezárásokkal, mert szerintük a jelenlegi létszám is megfelelő. Félnek attól, hogy gyermekük fejlődését megakaszthatja a környezetváltozás. Ha elkerülhetetlen a változás, akkor korrekt tájékoztatást szeretnének kapni, s nem ellentmondó információkat. Az aláírók többsége szegedi, vagy a város vonzáskörzetében él.

Jobbik: folytatjuk a tiltakozást

Tóth Péter szerint nem a gyereklétszám óriási csökkenése az oka a bezárásoknak, inkább az ingatlanok értékének feljavításától, esetleges eladásától függnek a változások, ráadásul a megszűnő pedagógus álláshelyeken és az öt vezető pozíción is lehet spórolni. „Abszolút gazdasági szempontokat figyelembe véve, fűnyíróelv alapján történnek a változtatások. Aki ezt megszavazza, az a szegedi családok ellen lép fel” – vélekedett a politikus. Rámutatott, a négy befogadó óvodából kettőnél nem is változik a dolgozók száma, a négy megmaradó, de valamilyen korlátozás alá eső, intézmény mindegyikében csökkentik a munkatársak számát. Nehezményezi, hogy bezár az egyetlen hajnali ötkor nyíló óvoda, bízik abban, hogy nyitnak újat, amely az érintett szülőknek megfelelő helyen van. Attól fél, hogy a nem megszűnő, de csoportbezárásra ítélt intézmények lesznek a következő bezárandó óvodák, mert ez később könnyen hivatkozási alap lehet. Ő inkább bővítené a Széksósi Úti Óvodát. Alsóvároson, Újszegeden a bölcsődékhez hasonlóan néhol túljelentkezés fordul elő, ezért itt is inkább a férőhelyek növelését támogatná. „Az egy jó környezetváltozás lenne, ha elmenne az igazgatóság éléről Bartáné Tóth Mária” – kommentálta az óvodaigazgatóság vezetőjének

azt a kijelentését

, hogy a gyermekek könnyebbn és rugalmasabban veszik a változásokat a felnőtteknél, ezért nem kell aggódni a bezárások miatt. A kérdésről február 12-én dönt a közgyűlés, addig a Jobbik biztos

– hangsúlyozta Tóth Péter.